Sok helyen érezték

Kétszer is megrázkódott az éjjel Nógrád megye

Két rengés volt kedd este a Nógrád megyei Szátok község térségében: 21 óra 7 perckor mintegy 4 km-es mélységben, majd 21 óra 47 perckor, 3 km-es mélységben.

2013.07.03 07:29ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium

2013. július 2-án,  21 óra 7 perckor földrengés keletkezett a Nógrád megyei Szátok község közelében, mintegy 4 km-es mélységben. A számítások szerint a rengés magnitúdója 3,6 volt a Richter-skálán. Ezt egy újabb, 2,3-as földrengés követte 21 óra 47 perckor, 3 km-es mélységben, szintén Szátok közelében.

A lakosság a földrengést számos helyen érzékelte: Szátok, Érsekvadkert, Magyarnándor, Nógrád, Romhány, Mohora, Nagyoroszi, Salgótarján, Balassagyarmat, Gödöllő településeken. Azon földrengés által érintett települések, ahonnan bejelentéseket kapott a MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium a rengések érezhetőségéről, a lenti térképen láthatók.

MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium

Az elmúlt hetek rengései a szóban forgó területen:
2013.06.23 17:47 M=2,2
2013.06.23 05:47 M=2,6
2013.06.14 08:35 M=2,0
2013.06.11 07:31 M=2,4
2013.06.06 00:01 M=1,7

A rengések a június 5-i, 4,2-es magnitúdójú érsekvadkerti földrengés utórengéseinek tekinthetők. Az utórengések előfordulása egy-egy nagyobb földrengés után természetes jelenség, egy 4-es magnitúdójúnál nagyobb rengést követően akár hónapokig is tapasztalhatók. Ennek megfelelően Érsekvadkert tágabb térségében a továbbiakban is számíthatunk utórengésekre. Ezek többsége valószínűleg nem fogja elérni az érezhetőség határát, azonban a maihoz hasonló méretű földrengések későbbi előfordulásának lehetősége nem zárható ki.

Magyarországon az utóbbi hónapokban az átlagosnál jóval több földrengés fordult elő. Nem szabad figyelmenkívül hagyni azonban azt a tényt, hogy ezeknek a rengéseknek a legnagyobb hányada az április 23-i tenki, illetve a június 5-i érsekvadkerti földrengések utórengései. Tehát ennek megfelelően nem beszélhetünk a magyarországi földrengéstevékenység szintjének növekedéséről, más szóval nem valami különleges természeti jelenség szemtanúi vagyunk.

Felmerülhet még, hogy mennyiben ritka jelenség Magyarországon két 4-esnél nagyobb magnitúdójú földrengés előfordulása egy éven belül? Azt mondhatjuk, hogy ez nem történik meg gyakran, ugyanakkor nem is példanélküli, hiszen legutóbb 2006-ban keletkezett két ilyen rengés alig több mint egy hónap leforgása alatt (november 23-án Beregsurányban egy 4,5-ös, míg december 31-én Gyömrőn egy 4,1-es magnitúdójú földrengés).

Hasznos információkat szolgáltathat, ha megnézzük az 1900 és 1990 között keletkezett 4,5 magnitúdójúnál nagyobb magyarországi földrengések adatait:

1908 Gomba, M=4,8
1911 Kecskemét, M=5,6
1925 Eger,M=5,0
1951 Nógrád, M=4,7
1956 Dunaharaszti, M=5,6
1969 Bakony, M=4,6
1978 Békés, M=4,6
1985 Berhida, M=4,9

Látható, hogy a rengések közötti időtartam igen nagy változatosságot mutat, valamikor csak 3 év telt el két nagyobb földrengés között, máskor pedig 26. Ez is arra figyelmeztet bennünket, hogy a jelenlegi földrengések alapján nem szabad messzemenő következtetésket levonni a magyarországi földrengéstevékenység szintjének változását illetően.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.