Búzából lesz a legkevesebb

Kipusztultak az őszi vetések a belvíz miatt

Összesen 17 ezer hektár őszi vetés pusztult ki a belvíz és a csapadékos időjárás miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

2011.04.16 10:07MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A legfrissebb adatok szerint a káposztarepcéből, a rozsból, a tritikáléból, az őszi búzából és árpából 52.584 hektár lett elvetve, ami a tervezett terület 96 százaléka. Ennek mintegy harmadán pusztultak ki a növények a belvíz miatt, amely leginkább az őszi búzát károsította: a növény esetében több mint 9 ezer hektáron ment tönkre a termés.

Noha az elmúlt hetekben ugyan jelentősen csökkent az elöntött területek nagysága, de még mindig 38 ezer hektárt borít víz a szántókon, s a károsan átnedvesedett területek nagysága is 49 ezer hektár. Időjárás függvénye, hogy ezekre a területekre lehet-e számítani a tavaszi vetésszerkezetek összeállítása során, de nem valószínű, hogy az érintett szántók teljes egészében bevethetők.

Szabolcsban egyébként összesen 182.400 hektáron végeznek magágyelőkészítéseket; a magborsó 80 százaléka, a zöldborsó és a zab 50 százaléka már a földekben van, a tavaszi árpa vetése pedig már befejeződött. Mátyás László, a térségi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakembere szerint burgonyából nagy az elmaradás: a tervezett vetésterület folyamatosan csökken, pillanatnyilag 1.570 hektár a tervezett területnagyság, de a növényből mindössze 400 hektár van elültetve. A napraforgó esetében 53 ezer hektár várható ebben az évben, ebből eddig 1.400 hektárnyi területet vetettek be.

A kukorica esetében a hideg talaj miatt még nem kezdődtek el a munkálatok, ráadásul az előzetes becslések szerint 66-68 ezer hektárnyi területet a belvíz, illetve a túlnedvesedés miatt nem biztos, hogy bevetnek a gazdálkodók. Konkrét adatokat május közepén lehet mondani, de az már biztos, hogy emiatt a 182 ezer hektáros tervezett magágyelőkészítés nem fog teljesülni.

Emellett mintegy 17 ezer hektárnyi kukoricaterület betakarítása húzódott el tavalyról idén márciusra, s ebből 6 ezer hektár még mindig betakarítatlan. A terméskiesés a kalkulációk szerint a 2010. évi termésátlaghoz képest 20 százalékos, ami elsősorban a csapadékos időjárással, a gombabetegségekkel és a vadkárokkal magyarázható.

Sok gazdálkodó ezért bizonytalan abban, hogy milyen növénykultúrát és mikor vessen - összegezte tapasztalatait a szakember. Mátyás László szerint az egyik legjobb megoldás a május közepéig vethető rövid tenyészidejű kukorica, ami - bár 20-25 százalékos terméscsökkenéssel takarítható be a normál kukoricához képest - a jelenlegi árakat figyelembe véve jelentős jövedelmet hozhat a gazdáknak.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.