Sóhajtás vagy főhajtás?

Mennyit ér a hiteleseknek a forint erősödése?

A forinterősödés ellenére továbbra is zajlanak a tárgyalások arról, hogy miként lehetne segíteni a bajba jutott devizahiteleseken.

2011.04.10 09:30MR1- Kossuth
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A héten ismét nagy figyelem kísérte a forint árfolyamának alakulását, hiszen folytatódott a már hetek óta tartó forinterősödés. Ez mindenképpen jó hír a svájci frankban eladósodott lakáshiteleseknek. A legtöbb svájci frank alapú lakáshitelt még 2008-ban, a válság előtti nyáron 150-160 forintos árfolyamon vették fel az emberek.

Mivel az árfolyam azóta már kóstolgatta a 230-as szintet is, a mostani, lélektani határnak is számító 200 forintos limitnél már a legtöbben számolgathatják, hogy mennyit dolgozhatnak le a megemelkedett törlesztő részletekből.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője azt mondja, ebből a szempontból fontos, hogy melyik napon számolunk el a bankunkkal. Az erősödő forint miatt csökkenhetnek a törlesztő részletek, de csak akkor, ha pontosan a fordulónapon alakul jól a forint árfolyama. Ez azonban bankonként és ügyfelenként is változhat, de minél tovább marad erős a forint, az annál jobb az ügyfeleknek. A forint most már hetek óta eléggé erős, az elmúlt 15 kereskedési napon majdnem kilenc százalékkal erősödött, tehát valószínűleg elég sok hitelest érint már pozitívan – mondta Árokszállási Zoltán.

Három héttel ezelőtt a svájci frank árfolyama még a 220 forint körüli szinteken mozgott, míg jelenleg 200 körül van, és ez azt jelenti, hogy a törlesztő részletek ez alatt az idő alatt akár tíz százalékkal is csökkenhetnek.


A forinterősödés ellenére továbbra is zajlanak a tárgyalások arról, hogy miként lehetne segíteni a bajba jutott devizahiteleseken. Sarkadi Szabó Kornél független elemző szerint a tárgyalások kimenetele független lesz az éppen aktuális árfolyamtól, hiszen a lényeg az, hogy valamiféleképpen csökkentsék a kockázatot a következő négy évre, ami a törlesztő részletek ingadozását és az árfolyammozgást illeti. A fő kérdés az, hogy a terhek milyen arányban fognak megoszlani az állam, a bankok és a hitelesek között.

A devizahitelezés újraindításával kapcsolatban Sarkadi Szabó Kornél elmondta: nem a betiltás a megoldás, hanem a devizahitelezés korlátok közé szorítása: figyelembe kell venni a potenciális hitelfelvevők jövedelmi és anyagi helyzetét és a kilátásait is. Eddig a mértékkel volt baj - mondja az elemző, hiszen adott esetben az emberek az ingatlan 60-70 százalékára vettek fel hitelt, ami Európához vagy az Egyesült Államokhoz képest nem volt olyan kirívó, de a jövedelmükhöz képest igen.

Érdekli a folytatás? Kattintson!

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.