"Kockázatos üzem"

Széll Kálmán beindul: Demján Sándor bízik a növekedésben

"Azért szálltam be a bankba, ami kockázatos üzem, s azért keresek befektetőtársakat, mert azt hiszem, hogy Magyarországon növekedni fog a gazdaság. Ha ez nem így lesz, akkor rosszul döntöttem, nem kellett volna bankot vennem"

2011.03.04 18:05MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Demján Sándor nagyvállalkozó, aki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke is, a Széll Kálmán Tervről újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az államadósság csökkentése révén felszabaduló források a gazdaság fejlesztésére fordíthatók, és Magyarországnak lesz egy tízéves felívelő pályája.

Ha a költségvetésben megtakarítás keletkezik, az csökkentheti a társadalmi költséget; az államadósság mérséklésével megnő a gazdaság mozgástere - mutatott rá. Úgy vélekedett: aki tud, az dolgozzon, aki pedig nem tud, azt tisztességesen el kell látni. Az nem működik - fogalmazott -, hogy többet kap valaki különböző jogcímű segélyek alapján, mint ha dolgozna. A Széll Kálmán Tervnek ezek az elemei jók - mondta. Kiemelte: fontos, hogy a világ elfogadja azt a finanszírozhatósági szintet, amelyen most van Magyarország. A hitelminősítők nézetének Demján Sándor szerint meg kell változnia, mert addig az alapok nem jönnek ide, s a bankok nem tudnak forrásokat szerezni.

A vállalkozó szerint ezért a következő két évben bizonyítani kell, hogy megindult a növekedés, ehhez pedig több pénzt kell tenni a gazdaságba, tőkét kell juttatni a tőkehiányos kisvállalkozásoknak.

Az újságírók kérdéseire elmondta: a bérkompenzációról nem kérték ki a véleményüket. Hangsúlyozta: amit eddig vállaltak, mindig teljesítették a vállalkozók, ezért nincs szükség bérkommandóra.

Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a vállalás minden egyes ember esetében teljesül, a differenciált bérfejlesztés a szabad bérmegállapítás része.

Demján Sándor, a Gránit Bank alapítója (j) részt vesz a pénzintézet bemutatkozó sajtótájékoztatóján.(fotó: MTI)


A bankadóról szólva úgy vélekedett: mivel a költségvetési hiány növelését nem engedélyezték a nemzetközi szervezetek, "vagy befoltozzák a lyukat, vagy elsüllyed a csónak". Mértékéről azt mondta, túl nagy, de nincs más út. Demján Sándor szerint ahhoz, hogy a gazdaságot be lehessen indítani, kellett volna plusz 2 százalékos mozgástér a költségvetési hiányban, de ezt Magyarország nem kapta meg az uniótól, ami igazságtalan.

"Meggyőződésem, hogy ugyanezt csinálta volna a Bajnai-kormány, vagy az előző kormány ugyanebben a szituációban, ha három hét, vagy egy hónap cselekvési tere van" - mondta.

Az MTI azon kérdésére, hogy az szja csökkentése helyett nem lett volna-e célszerűbb az élőmunka terheit mérsékelni, úgy fogalmazott: lehet, hogy ő nem csökkentette volna ilyen mértékben a magas jövedelműek terhét. Emögött is van azonban egy gazdaságfilozófia - fűzte hozzá -, mégpedig az, hogy mivel a növekményt a kedvezményezettek nem fogják elkölteni, "mert nem létszükséglet, hogy megegyék", bennmarad a bankban, s ki lehet helyezni a gazdaságba.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.