900 milliárd forintot várnak 2013-ban

A kormány jövőre 550 milliárdot nyomna az államháztartásba

A Matolcsy György nemzetgazdasági és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által kedden bemutatott Széll Kálmán Tervben foglalt intézkedések a kormány tervei szerint jövőre 550 milliárd forinttal, 2013-ban 900 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét.

2011.03.01 16:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A forint a kiadáscsökkentés hírére erősödött, majd a terv bemutatása után gyengült; a program meghirdetése eltérően hatott a vezető tőzsdei részvényekre. Az elemzők, gazdaságkutatók a vázolt irányt jónak tartják, a piac a kivitelezés részleteit várja. A program megvalósítása a kormány tervei szerint azt eredményezi, hogy 2014 végére a bruttó hazai termék 65-70 százalékára csökkenthető az államadósság; ezt a maximumot az új alkotmány is tartalmazza majd.

Az intézkedési terv rögzíti: az államadósság csökkentése együtt jár majd a költségvetési hiány csökkentésével: idén 2,9, 2012-ben 2,5, 2013-ban 2,2, 2014-ben pedig 1,9 százalék lehet a GDP arányos költségvetési hiány. A Széll Kálmán Tervvel és az Új Széchenyi Tervvel pedig megalapozható egy 4-6 százalék közötti gazdasági növekedés, ez pedig - Matolcsy György szerint - megalapoz egy 300 ezerrel magasabb foglalkoztatási szintet.

A kormány államdósság-csökkentést szolgáló intézkedéseket hirdetett meg, amelyek kivitelezését dátumokhoz kötötte, az új szabályok alapján a legtöbb lépés a jövő évtől érezteti hatását.

A tervek szerint július 1-jéig kell elkészíteni az új gyógyszer-finanszírozási rendszerről, a rezsiköltségek befagyasztásáról, új közbeszerzési törvényről, új közmunkaprogramról, a rokkanttá nyilvánításról és a korengedményes nyugdíjak új rendszeréről, a táppénz-folyósítás szabályainak felülvizsgálatáról és a közszolgálati életpálya modellről szóló tervezeteket. Szeptemberig fogadnák el köz- és felsőoktatási új szabályokat, december 31-ig pedig megalkotják az új nyugdíjszabályokat, a vállalkozások adósságterheit csökkentő lépéseket; 2012. január 1-ig felülvizsgálják a korábbi rokkanttá minősítéseket.

Jövő évtől kezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja, elindul az új közmunkarendszer, hatályba lép az új nyugdíjrendszer, 2012 szeptemberétől indul az új köz- és felsőoktatási törvény, 2013-tól pedig az új használatarányos elektronikus út-díjrendszer. Az intézkedések eredményeként egyebek között a jövő évben a közösségi közlekedés átalakításával új díj-, kedvezményrendszer léphet életbe, ezzel párhuzamosan csökkenthető lesz a teljes árú menetjegyek ára.
A kormány hatósági árképzéssel és az extraprofit visszaszorításával fagyasztja majd be a legfontosabb rezsiköltségeket.

Továbbá a tervek szerint megszűnne a korhatár előtti nyugdíjba menetel.

Orbán Viktor miniszterelnök érkezik a kormány tervezett strukturális reformjait tartalmazó Széll Kálmán Tervről tartott tájékoztatóra az V. kerületi Aranytíz Kultúrházban.fotó:MTI


A program része az is, hogy jövőre még a 2010-2011-es bankadót szedik be, ez 90 milliárd forinttal segíti az államadósság-csökkentést, illetve 2013-2014-ben még nem csökken 19 százalékról 10 százalékra a társasági adó általános szintje, de 500 millió forint nyereségig megmarad a 10 százalékos adómérték. Ez 120 milliárd forinttal segíti az államadósság-csökkentés programját.

Az államháztartás bevételét növelő tételeket egy 2012. január elsejétől létrehozott Államadósság-csökkentő Alapba helyezik, amely így 2012-ben 90 milliárd forint, 2013-2014-ben 220-220 milliárd forint többletbevétellel kalkulálhat és mindkét évben a befolyt összegekkel csökkenti Magyarország államadósságát.

A program kitér arra is, hogy egyes területek az új Széchenyi Tervből milyen mértékben részesülnek.

A kormány leszögezte azt is, hogy az államadósság-csökkentéshez nem megszorításokra, hanem szerkezeti reformokra van szükség.

A forint délelőtt erősödött, arra a hírre, hogy a terv a piaci várakozásokat meghaladó költségvetési hiánycsökkentést tartalmaz. A terv bemutatása után, kora délután viszont gyengülni kezdett, amiben devizapiaci kereskedők szerint szerepe volt annak, hogy az intézkedések végrehajtása körül kockázatokat látnak a piaci szereplők.

Eltérően hatott a tőzsdei vezető részvényekre a Széll Kálmán Terv részleteinek bemutatása, a bankadó harmadik évi összegének megemelése, a nyereségadó csökkentésének kitolása gyengítette a papírokat; részvénypiaci elemzők szerint azonban ennek hatásait az intézkedések kedvező piaci fogadtatása ellensúlyozhatja.

A bejelentést megelőzően - a kiszivárgott hírek hatására -, majd a terv ismertetését követően azonnal gyengült a Mol, az OTP és a Richter, néhány órával később azonban mérséklődött veszteségük.

A piaci elemzők elégedettek voltak a Széll Kálmán Terv irányával, céljával, de - mint mondták - a piac több részlet megismerését várja. A gazdaságkutatók a programról azt mondták: a kormány strukturális reformterve, és a közölt, 2013-ra 900 milliárd forintos egyensúlyjavítás jól cseng, de 90 százalék a végrehajtáson múlik.

"Olcsóbb, de hatékonyabb államot kell működtetni"

olcsóbb, de hatékonyabb államot kell működtetni Budapest, 2011. március 1., kedd (MTI) - Az elmúlt években az állam túl sokat költött magára, ugyanakkor nem végezte megfelelően feladatát, ezért olcsóbb, de hatékonyabb államot kell működtetni, amely a közérdeket szolgálja, es nem növeli, hanem csökkenti az adósságot - olvasható a Széll Kálmán Tervben, amelyet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden ismertetett Budapesten.

A dokumentum kitér arra, hogy az államigazgatás korábban nehézkesen és átláthatatlanul működött, s teret adott a korrupciónak. Az állam saját hibáit és hiányosságait rendre hitelekkel takargatta, mindezzel jelentős mértékben vette ki részét az adósság újratermeléséből. Nem lehet egy ország nehézségeit leküzdeni úgy, hogyha az emberek nem bízhatnak az államban és az állami vezetőkben. A közös erőfeszítésekhez szükséges összefogást csak úgy lehet fenntartani, ha abból valóban mindenki kiveszi a részét, az állam és annak vezetői maguk is többet vállalnak az országra nehezedő terhekből - olvasható a tervben. A dokumentum leszögezi: "az államnak feladata, hogy az általa kivetett adókat be is szedje. Ha ezt nem teszi, azokat hitelből kell pótolni. Eddig gyenge volt az állam szakmai fölkészültsége, hogy ezt a feladatát megfelelően ellássa. Bonyolult, rosszul szervezett, túlszabályozott volt az adózás és adóbeszedés rendszere, az egészet behálózta a korrupció." Ennek jegyében kezdte meg munkáját tavaly a nemzeti ügyek kormánya és az új országgyűlés a politikusok számának radikális csökkentésével, az állami vezetők díjazásának maximálásával, az indokolatlan végkielégítések és juttatások megszüntetésével, az eszközbeszerzések befagyasztásával.

A terv szerint az adósság elleni összefogásban a kormány tagjainak, a minisztereknek és a politikai államtitkároknak most még többet kell vállalniuk. Ezért a nekik járó bér 85 százalékát veszik csak föl, és a bérük nem emelkedik, jutalmat és prémiumot pedig mindaddig nem kapnak, amíg az államadósság 65 százalék alá nem csökken.

Ugyaneddig az időpontig az állami vezetők évi szabadsága 40 napról 20 napra csökken. Korábban átláthatatlan, lassú és korrupt módon működött a közbeszerzés, ezért áttér a kormány a közbeszerzés új rendszerére, amely egyszerű, gyors es átlátható lesz. Egyúttal kitiltják a közbeszerzésből a tisztázatlan tulajdonosi hátterű (off-shore) cégeket - fő- es alvállalkozóként egyaránt.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ismerteti a kormány tervezett strukturális reformjait tartalmazó Széll Kálmán Tervet, az V. kerületi Aranytíz Kultúrházban.(fotó: MTI)


Az erről szóló új törvény 2011. július 1-től lép életbe - olvasható a tervben.

A dokumentum kitér arra, hogy az államadósság a központi költségvetés es az önkormányzatok adósságából áll össze. Az elmúlt időszakban az önkormányzatok adóssága folyamatosan nőtt, ennek gátat kell szabni, ezért a jövőben a hitelfelvétel kormányzati engedéllyel lehetséges majd. Az önkormányzatok finanszírozásának átfogó reformja keretében a helyi adók szerepét újraszabályozzák. A közigazgatásban tovább csökkentik a bürokráciát, mert a szükségesnél nagyobb bürokrácia mind lassúságával, mind a költségeivel növeli az államadósságot.

Bevezeti a kormány a megalapozatlan kiadások, a kiszerződések es az indokolatlan külső szerződések tilalmát. Az adósság elleni küzdelemből a politika sem vonhatja ki magát, ezért a pártok támogatását nominálértéken befagyasztják a 2011-es szinten, amíg az adósság a GDP 65 százaléka alá nem csökken.

Egy jól szervezett állam működéséhez nincs szükség újabb hitelekre, eközben az állam növekvő hatékonysága minden területen a GDP/adósság arány javítását fogja eredményezni - olvasható a Széll Kálmán Tervben.

Vélemények, reagálások

A vezető tőzsdei papírok árfolyam-csökkenéssel, a forint gyengüléssel, a szakszervezetek pedig mielőbbi egyeztetést sürgetve reagáltak a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kedden ismertetett Széll Kálmán Tervre, míg a munkaadók jelezték: minden olyan intézkedést támogatnak, amellyel csökkennek a közkiadások.

A Budapesti Értéktőzsdén a Magyar Telekom kivételével minden nagyobb papír árfolyama esett.

A keddi kereskedésben a gyógyszeripari részvények szereplésére a gyógyszer-támogatási rendszer tervezett módosításának bejelentése hatott, míg az OTP árfolyamát a bankadó kapcsán az befolyásolta, hogy a nemzetgazdasági miniszter szavai szerint a bankadó változatlan formában fennmarad, azaz a költségvetés bevételei közé a bankadót "három évre, teljes összegben érdemes beszámítani" - mondta Vaszkó Szabolcs, az Erste üzletkötője.

Ballai Zoltán, a Raiffeisen üzletkötője egyetértett azzal, hogy a tervben a konkrét lépések hiánya lefelé vitte a tőzsdei árfolyamokat. A forint kedden kora délelőtt még 269,60-as euró jegyzésig erősödött arra a hírre, hogy a kormány strukturális átalakítási terve a piacok által vártnál magasabb költségvetési kiadáscsökkentést tartalmaz.

A terv bemutatása előtt a forint ismét 271 feletti euró jegyzésre gyengült, és ezt a szintet az intézkedési terv részleteinek ismeretében is megtartotta. Délután tovább gyengült a forint, az eurót negyed ötkor 272,72 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben

. Piaci elemzők az MTI-nek azt mondták: elégedettek a Széll Kálmán Terv irányával, céljával, ugyanakkor a piac több részlet megismerését várja. Kiemelték: a kormány terveinek legfontosabb üzenete az államadósság-csökkentés.
A kormány strukturális reformterve, és a közölt, 2013-ra 900 milliárd forintos egyensúlyjavítás jól cseng, de 90 százalék a végrehajtáson múlik - mondták el az MTI által megkérdezett gazdaságkutatók. A strukturális reform program önmagában 10 százalékot jelent, 90 százalék pedig a megvalósításon múlik - közölte Mellár Tamás.

A Századvég Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint eddig a növekedés volt az elsődleges, s csak utána az egyensúly, most viszont azt deklarálta a kormány, hogy csak az egyensúlyi pálya kijelölése mellett valósítható meg a növekedés.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a piac ennél több konkrétumra számított. A program a következő hónapokra, illetve évekre adott programot, ami azt is jelentheti, hogy a strukturális reformokat kissé halasztva, csak lépésről-lépésre kívánja bevezetni a kormány - értékelte a szakember. Ugyanakkor Palócz Éva is pozitívumként említette, hogy kedvező a kiadáscsökkentés-bevételnövelés háromnegyed/egynegyedes aránya.

A piac talán túlságosan is várakozással tekintett a strukturális reformok bejelentése elé, ezért okozott némi csalódást a viszonylag kevés konkrétum - közölte Karsai Gábor.

A GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese egyetértve az államadósság csökkentésének programjával, megjegyezte, hogy bár régiós összehasonlításban magas Magyarország GDP-arányos államadóssága, az EU-n belül nem számít magasnak, és nem szabad megfeledkezni a 30 milliárd eurónál is nagyobb devizatartalékról.

Petschnig Mária Zita arra figyelmeztetett, hogy a vállalkozások terhei bizonyos ágazatokban nem csökkennek, hanem kifejezetten nőnek: a bankadó például 2013-ban is több mint 180 milliárdos költséget jelent, a gyógyszerkassza lefaragása a magyar gyógyszergyárak profitját emészti - ezért zuhan például az Egis árfolyama - az elektronikus útdíj bevezetése pedig a szállítási ágazatot sújtja.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvezőtlen adottságú személyek - például megváltozott munkaképességűek, rokkantak - visszavezetésével a munkaerő-piacra az a probléma, hogy jelenleg nagyon gyér a munkaerő-kereslet, és ebben rövid távon nem is látszik élénkülés.

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke az MTI-nek nyilatkozva nagy csalódásnak nevezte a kormány bankadóval kapcsolatos bejelentését, és elmondta: már korábban rámutattak arra, hogy a bankadó tartós fenntartása veszélyes, mert csökkenti a bankok aktivitását, és ezzel gátolja a növekedést.

Londonnak tetszik

Londoni elemzők szerint a magyar kormány kedden ismertetett szerkezeti reformcsomagjának főszámai jobbak a vártnál, de vannak végrehajtási kockázatok. A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport keddi kommentárja szerint a program számos olyan pozitív szerkezeti intézkedést tartalmaz, amelyek révén jó eséllyel bővül a foglalkoztatás, és emelkedik a potenciális gazdasági növekedési ütem.

A ház szerint a csomag "fénypontja" az aktívabb munkapiaci politika. A JP Morgan elemzői szerint azonban ahhoz, hogy a potenciális növekedés ütemének emelését célzó kormányzati stratégia működjön, a feldolgozószektorban, a mezőgazdaságban és a turizmusban megvalósuló új beruházások nettó értékének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy túltegyen a bankok, a nagyobb kiskereskedelmi hálózatok, valamint az energiaipari és a távközlési cégek körében a jelentős átmeneti adók miatt valószínűsíthető beruházás-csökkentések mértékén.

A szakszervezetek azt várják a kormánytól a Széll Kálmán Terv bejelentése után, hogy a legrövidebb időn belül kezdjen tárgyalásokat velük a tervezett változtatások értelmezéséről és részletszabályairól - mondták egybehangzóan a kedden bejelentett intézkedésekről az MTI által megkérdezett szakszervezeti vezetők.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek azt mondta: mindazokat a tervezett intézkedéseket támogatják a munkaadók, amelyek révén csökkennek a közkiadások, mivel ez lehet az alapja a vállalkozói terhek csökkentésének.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.