Szűkül a magyar export lehetősége

PM: alacsonyabb növekedés, magasabb infláció

Veres János a külpiaci helyzetet elemezve elmondta: Magyarország legfontosabb exportpiacain, Németországban, Olaszországban romlottak a növekedési kilátások.

2008.03.19 15:57MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Elsősorban a világgazdasági körülmények romlása, az amerikai és az EU-tagországok növekedési kilátásainak romlása, valamint a hitelpiaci zavarok miatt a GDP Magyarországon az idén várhatóan csak 2,4 százalékkal nő, szemben a novemberben prognosztizált 2,8 százalékkal, az infláció pedig 5,9 százalék lesz a korábban várt 4,8 százalék helyett - közölte Veres János pénzügyminiszter szerdán a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. 

A Fidesz reagálásában közölte: a kormány újabb bizonyítékát adta hiteltelen, alkalmatlan gazdaságpolitikájának. A pénzügyminiszter kiemelte: szűkül a magyar export lehetősége is, ezért a korábban várt 12,9 százalékkal szemben várhatóan 11,5 százalékkal bővülhet az idén a kivitel. Megerősítette, hogy az államháztartás ESA (eredményszemléletű) és GFS (pénzforgalmi szemléletű)hiánya nem változik a korábban prognosztizálthoz képest, az uniós szabványok szerint számított ESA-hiány a GDP 4 százaléka, a GFS-hiány önkormányzatokkal 4,4 százalék lesz. Veres János a külpiaci helyzetet elemezve elmondta: Magyarország legfontosabb exportpiacain, Németországban, Olaszországban romlottak a növekedési kilátások.
 
Az eurózónában a GDP idei bővülésére vonatkozó korábbi előrejelzés 2,2 százalék volt, amit februárban 1,8 százalékra mérsékeltek, míg az inflációs előrejelzés a tavaly novemberi 2,1 százalékról az idei februári prognózis szerint 2,6 százalékra emelkedett éves szinten 2008-ra. Németországban a GDP korábban 2,1 százalékra várt bővülését februárban 1,6 százalékra mérsékelték, az inflációs előrejelzést viszont az előző 2 százalékról 2,3 százalékra emelték fel. 

A tárca azzal számol, hogy a bruttó átlagkeresetek a konvergenciaprogramban szereplő 5,4 százalék helyett 7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 5,2 százalék helyett 6,3 százalékkal emelkednek. Összességében a reálbérek a konvergenciaprogramnak megfelelően várhatóan 0,4 százalékkal nőnek az idén. A pénzügyminiszter elmondta: a magasabb infláció magasabb adó- és járulékbevételeket hoz, ugyanakkor a reálkeresetek növekedésével együtt a nyugdíjak esetében is emelkedést eredményez. 

A magasabb bérpálya és infláció 30 milliárd forintos többletterhet jelent majd a nyugdíj-kifizetéseknél a központi büdzsének, míg a közszférában a bérek megemelkedése 10 milliárd forint többletkiadást okoz.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a módosított makropálya mennyiben változatja meg a jövő évre vonatkozó adó-elképzeléseket, a miniszter kifejtette: az ez év március 9-i népszavazás hatása, az újabb népszavazás esetleges kockázata, a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkezett fejlemények, valamint az állampapírpiacon az utóbbi hetekben tapasztalt események módosítják azt a mozgásteret, amelyben a kormány gondolkodhat az adóreform kapcsán.
 
Elmondta, ezek együttes hatása elérheti a 100 milliárd forintot is, vagyis ennyivel szűkülhet a korábban elképzelt adóteher-csökkenés. Korábbi nyilatkozatok szerint a következő évi adó- és járulékmérséklések révén 200-250 milliárd forinttal csökkentek volna a terhek. Veres János nyomatékosította, a kormány határozott abban a tekintetben, hogy csupán annyival lehet mérsékelni az adó- és járulékterheket, hogy az ne veszélyeztesse a konvergenciaprogramban 2009-re előírt, uniós normák szerinti 3,2 százalékos államháztartási hiány elérését. 

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az elhangzottakra reagálva azt mondta, a kormány újabb bizonyítékát adta hiteltelen, alkalmatlan gazdaságpolitikájának, amelynek nyomán a makrogazdasági számokat folyamatosan módosítani kell. Az ellenzéki pártszóvivő emlékeztetett arra, hogy a 2006 végén elfogadott konvergenciaprogramban 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, de 2007-ben csak 1,3 százalék valósult meg, miközben az infláció viszont 6,2 százalék helyett 8 százalékra nőtt.
 
Szijjártó Péter megjegyezte: 2007 végén a kormány 2,8 százalékos növekedést irányzott elő 2008-ra, azonban már most látni, hogy a növekedés 2 százaléknál alig lesz magasabb. Az emberek saját bőrükön és pénztárcájukon érezhetik a hiteltelen és alkalmatlan gazdaságpolitika hatásait, hiszen tavaly januárhoz képest 6,8 százalékkal csökkentek a reálbérek - közölte a képviselő.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.