Nem hatott a forintra

Alapkamat-emelés: Simorék "csaknem" egyhangúan döntöttek

A forint árfolyama nem reagált érdemben az MNB kamatdöntésére.

2010.12.20 15:40MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén.

Az elemzők megosztottak voltak a kamatdöntő ülés előtt, fele-fele arányban számítottak emelésre, illetve tartásra.

A legutóbbi, novemberi ülésen a tanács már megemelte 0,25 százalékkal az alapkamatot, elsősorban az erősödő inflációs kockázatok miatt és kifejtették azt is: a kamatemeléssel a monetáris tanács jelezte az inflációs cél elérése iránti elkötelezettségét, ugyanakkor ehhez a következő hónapokban további kamatemelések lehetnek szükségesek.

Nem volt hatással

A monetáris tanács 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. Az eurót a döntés előtt is és azt követően is 274,60 forint közeli árfolyamon jegyezték a bankközi kereskedelemben. A forint az elmúlt héten 278 forint közeli euró jegyzésekről a hét végére 272,50 forint körüli szintre erősödött.

Hétfőn a forint a kora reggeli 272,50-es jegyzésekről a délelőtt folyamán az MNB kamatdöntésére várva 274 feletti euró jegyzésekre gyengült. A múlt héten csütörtökön közzétett Reuters felmérésben az elemzők fele-fele arányban vártak kamatemelést, illetve kamattartást.

A kamattartástól forintgyengítő, a kamatemelőstől forinterősítő hatást vártak.

A forintot az euróövezettel szemben tartózkodóvá vált nemzetközi devizapiaci hangulat gyengítette hétfőn délelőtt: gyengült a lengyel zloty és a cseh korona is. Az euró ugyanakkor 1,2684 frankon negatív árfolyam rekordot ért el a bizalomhiányos időkben befektetési menedéknek tekintett svájci frankkal szemben.

Simor: csaknem egyhangúan döntött a monetáris tanács a kamatemelésről

A monetáris tanács csaknem egyhangúan döntött az alapkamat 25 bázispontos emeléséről 5,75 százalékra - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt 25 bázispontos kamatemelési, illetve az 5,50 százalékos kamat tartására vonatkozó javaslat volt, a döntés értelmében az alapkamat 5,75 százalékra nőtt.

Az MNB novemberben is emelte a kamatot, akkor 5,25 százalékról 5,50 százalékra.


Londoni elemzők: növeli a politikai feszültséget az újabb MNB-kamatemelés

A magyar jegybank és a kormány közötti, máris jelentős feszültség további éleződését eredményezheti az MNB hétfői újabb kamatemelése, amelyet egyébként az inflációs kilátások nem indokolnak - vélekedtek a negyed százalékpontos szigorítás bejelentése után londoni felzárkózó piaci elemzők.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi és befektetési tanácsadó csoport, a Capital Economics vezető feltörekvő térségi közgazdásza a hétfői MNB-kamatemelést kommentálva kiemelte: igaz, hogy a teljes kosárra számolt infláció jóval a 3 százalékos célszint felett jár, ennek fő hajtóereje azonban az élelmiszerárak emelkedése, és az ezt kiszűrve számolt alapszintű infláció sokkal enyhébb.

Mivel az infláció jövőre várhatóan a célszintre süllyed, az újabb kamatemelésről hozott döntés leginkább a kormány költségvetési politikájával szembeni "megrovó lépésnek" tűnik - vélekedett a Capital Economics vezető londoni szakértője.

Shearing felidézte Simor András jegybankelnök utalását arra, hogy a pénzügypolitikai szigorítás várhatóan mérsékelt lesz.

Az elemző ennek alapján - és tekintettel a Capital Economics által nem túl fényesnek tartott jövő évi magyar növekedési kilátásokra - jó esélyt adott arra, hogy az MNB-alapkamat a hétfői emeléssel tetőzött.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.