Szijjártó: Simor csak irigy

Szerkezeti átalakítások helyett lufik pukkadoznak a költségvetésben?

Miközben jövőre a GDP-arányos eredményszemléletű hiány bizonyosan 3 százalék alá kerül, a strukturális deficit az idei 2,5 százalékról várhatóan 4,5 százalékra emelkedik - jelentette ki a 2011. évi költségvetést elemezve Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

2010.11.12 07:33MTI/MR1-Kossuth
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A jegybankkal nem konzultált a kormány a 2011. évi költségvetésről - jelezte az MNB vezetője. Simor Andrásnak a kormány adó- és költségvetési politikájáról tett kijelentéseire reagálva Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt mondta, az MNB elnökét személyes sértődöttség vezérli.

Simor András jegybankelnök szerint a költségvetés 2010. évi induló strukturális helyzete kedvező, de jövőre erőteljesen romlik. Az MNB csütörtöki sajtótájékoztatóján ezt azzal magyarázta, hogy a benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatban mélyreható szerkezeti átalakítások nem találhatók.

Az elmúlt években és 2010-ben megtett strukturális, egyenlegjavító lépések (nyugdíjkiadások, szociális támogatások szűkítése) megteremtették egy hosszútávon fenntartható költségvetési pálya alapjait - mondta Simor András.

A bevétel oldali intézkedések átmeneti jellege miatt a strukturális deficit (amely az egyszeri hatásoktól megtisztított államháztartási egyenleget mutatja) az idei 2,5 százalékról jövőre 4,5 százalékra romolhat - jegyezte meg a jegybank elnöke, aki elsősorban a kiadási oldalon szükséges intézkedéseket hiányolta.

A 2011. évi költségvetés révén a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások egy részének elköltésével valójában 2 százalékos költségvetési lazítás valósul meg - mutatott rá a jegybank elnöke.

Hozzátette, hogy ellentmond egymásnak a kormányzati kommunikációban megjelenő, a magánnyugdíjpénztárakból történő 90 százalékos várt visszalépési arány, valamint a költségvetésben szereplő 20 százalékos arány.

Az elszámolási szabályok szerint a magánnyugdíj-pénztári vagyon költségvetésbe visszakerülő részét az adott évben kell elszámolni, később nem lehet – figyelmeztetett Simor András.

Simor: a válságadók visszafogják a növekedést, növelik az inflációt

Az MNB elnöke részletesen elemezte azt, hogy az a kormány átmeneti bevételekből fedezi a tartós adócsökkentést, ami veszélyezteti az államháztartás hosszabb távú fenntartható egyensúlyát. A jegybank elemzése szerint az átmeneti különadók versenytorzító hatásúak, csökkentik a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, valamint a bankok hitelezési lehetőségeit, s ennek nyomán rontják a növekedési kilátásokat. Ha ezek az adók tartóssá válnak, összességükben inkább adóátrendezést, semmint adócsökkentést eredményeznek.

Ugyanakkor Simor András egyértelművé tette, hogy a kormányzati intézkedések nyomán teljesül az idei 3,8 százalékos hiány.

A 2011. évi költségvetési javaslat, s az azt tartalmazó nyugdíjpénztári tagdíjak és vagyon elvonása, valamint a különadók megalapozzák a jövő évi hiánycsökkentés feltételeit, olyannyira, hogy a teljes államháztartási deficit a GDP 2,5 százalékára csökkenhet, a kormányzat által kitűzött 3 százalékkal szemben - tette hozzá.

A "mellékhatások" között említette, hogy a különadók és a jövedéki adó emelése összességében 0,4 százalékkal növelheti a jövő évi inflációt.


Negyedannyi új munkahellyel számol a jegybank, mint a kormány

Noha az esetleges kamatemelésre vonatkozó újságírói kérdést elhárította Simor András, megjegyezte, hogy ha a kormányzat által készített 2012-2014 közötti, évi 3,3, 3,4 illetve 3,6 százalékos inflációs prognózis készítői ülnének a Monetáris Tanácsban, akkor ott kamatemelésről kellene dönteniük.

A Monetáris Tanács jelenlegi tagjai azonban az MNB prognózisa, és a testület véleménye alapján határoznak az alapkamatról. Az augusztusinál erősebb forintárfolyammal, alacsonyabb olajárral és a korábbinál kedvezőbb bérszínvonallal számol új, novemberi inflációs jelentésében a jegybank, amely a következő másfél évre szól - felelte a következő kérdésre az MNB elnöke.

A jegybank elemzése szerint a magyar gazdaság potenciális (azaz az egyszeri, nem ismétlődő hatásoktól megtisztított) növekedési üteme középtávon 2,5 százalék, és kismértékben emelkedhet az utóbbi időben bejelentett nagyberuházások (Audi, Mercedes, Opel) nyomán - tette hozzá Karvalits Ferenc.

Az MNB alelnöke elmondta: ebben a kormányzati ciklusban a kormány 400 ezer új munkahellyel számol, miközben a jegybank prognózisa 100 ezer új munkahelyet jelez.

Az MNB bírálta a Pénzügyi Stabilitási Tanács jogkörének szűkítését

A Magyar Nemzeti Bank aggályosnak tartja a Pénzügyi Stabilitási Tanács jogkörének szűkítését, a lépés ellentétes az európai folyamatokkal - derül ki a jegybank közleményéből, amely leszögezi: a pénzügyi válság egyik legfőbb tanulsága, hogy az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük.

A jegybank szerint a hatályos PSZÁF-törvény megfelelően rendezi a jegybank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közötti koordinációt, nincs szükség a lényegi törvényi elemek megváltoztatására.


Király Júlia, a jegybank alelnöke a csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: az Európai Unióban 2011. január elsején feláll és elkezdi tényleges működését az Európai Rendszerkockázati Tanács, amely az európai jegybankok és a pénzügyi felügyeletek munkáját hivatott koordinálni, az esetleges későbbi pénzügyi válságok elkerülése érdekében.

Kiemelte: a magyar kormányzat ezt jóval megelőzve, még tavaly létrehozta a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, amelynek munkájában a jegybank, a pénzügyi felügyelet és költségvetésért és a pénzügyi szektorért felelős tárca első embere vesz részt.

Korábban a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai havi rendszerességgel találkoztak, napjainkban ez a fajta együttműködés nem folytatódik. Király Júlia aláhúzta: a jegybank üdvözli, hogy a PSZÁF jogállásával kapcsolatos törvényjavaslatban a felügyelet függetlenségét megerősíteni igyekszik a törvényalkotó, és az is kedvező, hogy a PSZÁF elnöke számos, a pénzügyi szektort érintő kérdésben rendeletalkotási jogkört kap.

A jegybanki alelnök ezzel együtt megjegyezte: a kormány az elmúlt időszakban több alkalommal sem tette lehetővé, hogy az MNB, törvény adta lehetőségének megfelelően, élhessen véleményezési jogával a döntéselőkészítő, illetve a jogalkotási folyamatokban.

Szijjártó: Simor Andrást a sértődöttség vezérli

Simor András jegybankelnököt a kormánnyal szembeni komoly sértődöttség vezérli - reagált Szijjártó Péter az MNB-elnök által csütörtökön elmondottakra. A miniszterelnök szóvivője újságíróknak leszögezte: a kormánytól senki ne várjon megszorításokat, a kabinet intézkedéseivel az arányos közteherviselésre, a munkahelyteremtésre és a növekedésre összpontosít.

Szijjártó Péter azt mondta: Simor András a költségvetési szférában meghatározott kétmillió forintos fizetési plafon bevezetése, azaz fizetésének csökkenése miatt személyesen sértődött meg a kormányra.

A miniszterelnök szóvivője úgy vélekedett: nem csoda, hogy Simor Andrásnak nem tetszik az új magyar adórendszer, mert az a magyar emberek és az ország talpra állásának érdekét szolgálja az off-shore cégek érdekei helyett.

A költségvetésből a strukturális reformokat hiányoló MNB-kritikára Szijjártó Péter azt mondta: nem volt még olyan kormány Magyarországon, amely ilyen rövid idő alatt ilyen komoly reformokat kezdett el, mint az Orbán-kabinet.

Példaként említette a nemzeti együttműködés politikai rendszerének felépítését, azaz azt, hogy jóval kisebb létszámú a kormány, mint korábban, hogy az önkormányzati képviselőtestületek létszámát megfelezték és a maihoz képest fele annyi képviselője lesz az Országgyűlésnek a jövőben.

Mint mondta, komoly gazdasági- és adóreform keretében az eddigi aránytalan, bonyolult adórendszer helyett egyszerű, arányos, családokat, munkát támogató adórendszer jön létre; a kormány megteremtette a lehetőségét annak, hogy a biztonságot jelentő állami nyugdíjrendszerbe térjenek vissza az emberek "nyugdíjtőzsdéről", ahol befizetéseiket kockáztatják.

Arra az MNB-kifogásra, miszerint a jegybankkal a kormány a törvény-előkészítés során nem egyeztet, Szijjártó Péter azt válaszolta: erről a nemzetgazdasági minisztert kellene megkérdezni. Ismerve a miniszter "alaposságát", Szijjártó Péter nem gondolja azt, hogy Matolcsy György törvényileg nem megalapozottan nyújtotta volna be a költségvetést az Országgyűlésnek.

Az MNB egy másik megállapítására, miszerint különadók és a jövedéki adó emelése inflációnövelő hatású, a szóvivő úgy reagált: ez a "kákán való csomókeresés".

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.