Egyelőre sikertörténet, de mi lesz később?

Miért kockázatos a bankadó bevezetése?

Bár jelenleg mind gazdasági, mind politikai szempontból sikertörténetnek látszik, már közép távon is jelentős kockázatai vannak a bankadó bevezetésének.

2010.11.09 11:43Politcal Capital
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A magyar bankadó mértéke egész Európában messze a legmagasabb, és ez épp a kormány alapvető gazdaságpolitikai célját, a növekedés beindítását veszélyezteti.

Veszélyben a gazdasági növekedés

A bankok a rosszabb profitkilátások miatt konzervatívabb politikát folytatnak majd, és visszafogják a hitelezést: mindez azt jelentheti, hogy sem a gazdasági termelés, sem a belső fogyasztás nem tud a korábban várt ütemben növekedni. Ezt a hatást erősíti, hogy a magyar bankok többsége külföldi tulajdonban van, így fennáll a veszélye, hogy a rosszabb hozamkilátások miatt az anyabankok kevesebb pénzt fektetnek majd a magyarországi leányvállalatokba. Minél tovább marad a rendszerben a bankadó, annál inkább megtalálják a bankok annak módját, hogy a terheket áthárítsák az ügyfelekre.

Idén ez várhatóan csak korlátozottan jelentkezik, hiszen a bankok számára a gyenge forintárfolyam miatt a legnagyobb kockázat már így is a nem fizető adósok számának drasztikus emelkedése, márpedig a devizahitelek „bedőlését” minden eszközzel igyekeznek elkerülni. Egyértelműen a bankadó hatásának tulajdonítható ugyanakkor, hogy több bank a devizahitel-kamatok csökkentését elhalasztotta. A magasan tartott törlesztőrészletek pedig visszafoghatják a vásárlóerőt, és ezen keresztül a gazdasági növekedést.

A bankrendszer pénzügyi stabilitásának megrendülése

A bankadó a tervek szerint 2013-ig marad érvényben, elvileg csökkenő mértékben, ennek ellenére a kormány már törvénybe foglalta, hogy jövőre is 200 milliárd bevételt vár az extrateherből. Bizonytalan tehát, hogy mekkora hajlandóság lesz a következő években visszafogni az ideiglenesnek szánt adó mértékét.

A 2011-es költségvetés tervezete alapján ráadásul a bankadó és az annak mintájára bevezetett további válságadók majdani kivezetése jelentős lyukat üt majd a 2013-as büdzsében, és erősen kétséges, hogy ezt a gazdasági növekedés remélt fellendülése teljesen el tudja majd fedni. A várható különbség pótlására a kormány elsősorban a magánnyugdíjpénztáraktól visszaszerzett vagyont fogja felhasználni, de az sem kizárható, hogy az extraadók 2013-tól nem vagy nem teljesen tűnnek el a rendszerből: ez viszont alááshatja a gazdasági szereplők kormányba vetett bizalmát, és megingathatja a bankrendszer pénzügyi stabilitását.

2013-ig maradna a bankadó

Az extraadók elburjánzása Magyarországon és a térségben

A bankadó bevezetése felett érzett siker újabb extraadók kivetéséhez vezetett: a jövő évi hiánycél teljesítéséhez és az adócsökkentés folytatásához szükséges forrásokat részben a telekommunikációs, energiaipari cégek és kereskedelmi láncok megadóztatásával teremti elő a kormány. Ezek mellett a kiadási oldalt a kormány érintetlenül hagyja.

A jól profitáló szektorok ilyen szintű megadóztatása bizonytalanságot kelt a gazdasági szereplőkben, és rontja Magyarország befektetővonzó képességét. Az extraadók más országok számára is modellként szolgálnak.

A bankadóval Magyarország már a régióban egyfajta követendő mintát teremtett: Lengyelországban és Horvátországban hasonló jellegű adó kivetésére kerül sor, Romániában és Szlovákiában is felmerült ugyanez, igaz, előbbinél egyelőre elhúzódni látszik a folyamat, utóbbinál pedig már leszavazták a Robert Fico által benyújtott törvényjavaslatot.

Bankadók Európában

A bankadó bevezetésével nem számít úttörőnek a magyar kormány: Svédországban már 2008 végen életbe lépett egy bankokat sújtó különadó, az idei év elején már több más országban és nemzetközi fórumon is felvetették szükségességét, a nyáron pedig már a G20 tárgyalásokon is fontos pont volt.

A magyar bankadó két szempontból számít egyedinek Európában:

(1) GDP-arányosan a magyar teher messze a legmagasabb.

(2) Magyarország az egyetlen olyan ország – eddig – Európában, ahol annak ellenére fogadnak el bankadót, hogy a válság óta eltelt időszakban nem kellett jelentős állami forrásokkal segíteni a pénzintézeteket.

E két tényező, valamint a hazai bankok csekély ellenállása mutatja talán a legjobban a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz-kormány érdekérvényesítő erejét.

Európa meghatározó gazdaságai, elsősorban Németország és Franciaország, olyan globális (vagy legalább uniós) megoldást szeretnének tető alá hozni, melyben bankadóból (vagy a szintén felvetődött tranzakciós adóból) egy olyan alapot finanszíroznának, amely a későbbiekben esetlegesen csődbe jutó bankok támogatásához nyújtana fedezetet.

Az uniós pénzügyminiszterek szeptember eleji találkozóján azonban egyértelművé vált, hogy rövid távon nem várható megegyezés a kérdésben. Mindez leginkább annak köszönhető, hogy már több ország vagy egyénileg elfogadta, vagy tervezi elfogadni a saját bankadóját, melyek jelentősen különböznek egymástól, mind GDP-arányos mértékükben, mind felhasználásuk módjában.

Nagy-Britanniában például – hasonlóan a magyar példához – a befolyt összeget a költségvetési hiány csökkentésére fordítanák, és hasonló tervek vannak Ausztriában is (bár ott még folynak az egyeztetések). Németország és Svédország ezzel szemben már most is egy bankokat segítő alapba szánja a különadóból befolyt pénzt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.