Eltűnik a függetlenség, a fogyasztók védelme

FEOSZ: Botrányos törvényjavaslat a parlament előtt

Megismerhetővé vált a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által már sajtótájékoztatón ismertetett Pénzügyi Békéltető Testület létrehozásáról szóló javaslat.

2010.11.02 10:18ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

T/1480. számon nyújtotta be a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető miniszter, Dr. Matolcsy György törvényjavaslatát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről, mely tartalmazza az ésszerűtlen, drága, a korábban jól működő rendszer szétverését javasló szabályozást.

A javaslat a pénzügyi békéltető testületek vonatkozásában ellentétes az Európai Unió Bizottságának ajánlásával és a jogállami követelményekkel. A FEOSZ már több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek 1999-es megalakulásuk óta töretlenül fejlődnek, párt-és kormánypolitikától függetlenül támogatottságuk, hatékonyságuk folyamatosan nő, elismertségük mind a fogyasztóvédelmi szakma, mind a jogalkotó és jogalkalmazó szervek, a vállalkozások, és nem utolsó sorban a fogyasztók által egyre nagyobb.

Nem véletlen, hogy 2009-ben országosan már közel hatezer ügyet regisztrálhattak ezen testületek. Magukkal a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói jogvitákkal a testületek kezdettől fogva foglalkoztak, ezen lezárt jogviták száma a fogyasztói kérelmek alapján az elmúlt évek során közel 10%. A fogyasztói vitákban a testületekkel együttműködő pénzügyi, biztosítási vállalkozások száma közel 80%-os volt, és a döntések szakszerűek voltak. (Ennek ellenkezőjére hivatkozik a javaslat.)

A most megismert javaslat szétveri az eddigi hatékony, jól működő, a fogyasztók és a vállalkozások által is ismert, elismert rendszert. A javaslat ellentétben áll a 98/257/EK ajánlással is, mely azon testületekre vonatkozó alapelveket tartalmazza, melyek felelősek a fogyasztói viták peren kívüli rendezéséért. A javaslat alapján nem valósul meg sem a függetlenség, sem a szabadság, sem az átláthatóság, sem a hatékonyság alapelve.

A javaslat szerint mind a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke, mind tagjai köztisztviselők lesznek, munkáltatói jogokat az elnök felett a PSZÁF elnöke gyakorolja, így többek között ő nevezi ki, és menti fel.

Hogyan valósulhat meg a függetlenség elve, mely jelenti a hatósági befolyástól mentes függőség hiányát is akkor, amikor a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban álló személyek járnak el a testület eljárása során?

Teljes egészében eltűnik a függetlenség azon elve is, hogy egyenlő képviseletet kapjanak mind a fogyasztók, mind a pénzügyi vállalkozások képviselői a testület munkájában. A javaslat szerint a PSZÁF elnöke alakítja ki a Pénzügyi Békéltető Testület szervezeti kereteit, határozza meg a stratégiai feladatait egy független alternatív vitarendezési fórumnak. Nem tudni hány tagja lesz a testületnek, és azt sem, hogyan fog működni. A kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek ugyanis minden megyében, és a fővárosban működnek, a fogyasztók számára így könnyen elérhetőek.

A jelenlegi javaslat nem tartalmaz illetékességi szabályokat, így feltételezhető, hogy kizárólag Budapesten fog eljárni ez a testület, így komoly problémát okozna a már amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő vidéki fogyasztóknak a Pénzügyi Békéltető Testület igénybevétele. A javaslat rögzíti, hogy ha a szervezet vagy személy megsérti a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére (békéltető testületi eljárásra) vonatkozó rendelkezéseket, vele szemben a Felügyelet e törvény szerinti intézkedést alkalmazhat. Ebben az esetben egy állami szervezet, a PSZÁF, hatósági intézkedést hoz, beavatkozik egy polgári jogvita megoldására létrehozott alternatív vitarendezési fórum eljárása során. Ez ellentétben áll a Legfelsőbb Bíróság több döntésében megfogalmazottakkal is, hiszen hatóság nem járhat el polgári jogviszonyban.

A javaslat alapján a jelenleg a Budapesti Békéltető Testület kizárólagos hatáskörébe tartozó határon átnyúló pénzügyi jogvita (FIN-Net) esetén ezután kizárólagos jogkörrel a Pénzügyi Békéltető Testület fog rendelkezni. Ennek kizárólagossá tétele ugyanúgy felesleges, indokolatlan, és szemben áll a jogszabályi és EK ajánlás elveivel, ahogy a határon belüli pénzügyi jogviták esetén.

A javaslat – Pénzügyi Békéltető Testület létrehozására vonatkozó rendelkezései - teljes mértékig elfogadhatatlanok, és a FEOSZ bízik abban, hogy a Kormány átgondolja a rendkívül módon költséges, uniós szabályokkal és hazai bírósági döntésekkel ellentétes minden szakmai alapot nélkülöző javaslatát.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.