Nem tudni, mi lesz
Hogyan tovább, magánnyugdíjpénztárak?
Egyelőre nem tudni milyen hatása lesz a hazai magán-nyugdíjpénztári rendszerre a miniszterelnök szerdai bejelentése.
2010.10.14 12:54MR1- KossuthOrbán Viktor a második akcióterv főbb elemeinek ismertetésekor közölte, hogy novembertől az APEH nem utalja tovább a pénztárakhoz a befizetéseket, a kormány pedig még idén megalkotja az állami rendszerbe való visszalépés lehetőségét szabályozó törvényt.
Tavaly a parlament döntése alapján az 52 évesnél idősebbek kedvező feltételekkel térhettek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, és az érintett 120 ezer tag fele lépett vissza. Nem ez az első pillanat, amikor a kormányban felmerül, hogy a jövő nyugdíjasainak pénze jobb helyen lenne az államnál. Már az új kormány hivatalba lépését követően felröppentek azok a pletykák, hogy a teljes magán-nyugdíjpénztári szektort „államosítani” szeretnék, a pénztárak 1998-as indulása óta ugyanis hiányzik a társadalombiztosítási nyugdíjbefizetésekből az a pénz, amit a tagok az egyéni számláikra fizetnek.
De ha az állam a 2700 milliárd forintos vagyont magához venné, akkor csökkenthető lenne az államadósság és a költségvetés hiánya is. Az ötlet azonban nyár elején elhalt, miután a nemzetközi hitelezők nyomást gyakoroltak a kormányra.
Aztán felmerült annak a lehetősége is, hogy talán megpuhítható az Európai Unió, és a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is bevételként könyvelhetné el a költségvetés. Így a statisztikákban eltűnne az a hiány, amit a nyugdíjreform okoz, és máris könnyebben lehetne tartani a hiánycélokat, hiszen ez másfél százalékponttal csökkenthetné a deficitet. Hazánk nyolc másik tagállammal lobbizott, de október elején számunkra kedvezőtlen döntés született. Pedig a szakértők arra figyelmeztettek, hogy ha az unió nem ismeri el a nyugdíjreformot végrehajtó országok erőfeszítéseit, akkor azok kénytelenek lesznek visszafordítani a reformokat. Ennek első lépését láthatjuk most Magyarországon.
A kormánytól már csak azért sem idegen ez a lépés, hiszen már az első Fidesz-kormány - ugyancsak költségvetési szempontok miatt - nem engedte, hogy a pénztári tagdíjak a törvényben meghatározott módon emelkedjenek.

Jelenleg több mint hárommillió tagja van a magánnyugdíjpénztáraknak. A tagok bruttó bérük 8 százalékát a magán-nyugdíjpénztári számlákra fizetik úgy, hogy ezt a munkáltatójuk levonja a fizetésükből és azt az adóhatósához utalja, amelyik továbbküldi a pénztárnak. A miniszterelnök mostani bejelentése szerint a pénztártagok APEH-hez beérkező tagdíjait egyszerűen nem utalják tovább, tehát az állam megtartja magának a következő 14 hónapon át.
Ez havonta 30 milliárd forint bevételt jelent az államnak és ugyanennyi hiányt a hárommillió ember egyéni számláján. Kérdés, hogy kapnak-e ezért cserébe valamit, több lesz-e a jövőben a tb-től kapott nyugdíjuk. De kérdés az is, mi lesz ennek a 14 hónapnyi tagdíjnak az örökölhetőségével, hiszen ez volt, és talán még ma is ez a legnagyobb vonzereje a magánnyugdíjpénztáraknak.
Matolcsy: elismerik a befizetéseket
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy el fogják ismerni ezeket a befizetéseket, veszteség egyetlen pénztári tagot sem ér majd, de a technikai megoldást még nem tudják, illetve azt sem tudják majd, hogy milyen megtérülést fognak majd visszafizetni azoknak a tagoknak, akiknek a befizetései most bekerülnek az állami kasszába.
Ez a következő hónapokban dől el, hogy milyen megoldást választ a kormány.
November elsejétől kívánják a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket az állami kasszába irányítani, a többi intézkedésről egyelőre konkrétum nem hangzott el. Annyi biztos, hogy a kormány holnap délután dönt a végleges verzióról és aztán hétfőn az országgyűlés elé terjesztik a javaslatot.