A nagyok negatív piaci reakcióktól félhetnek

Kudarcra van ítélve a kormány terve nyugdíjügyben

A múlt keddi Ecofin tanácskozás után egyre valószínűtlenebb, hogy elfogadják a kezdeményezésünket, miszerint a nyugdíjreform költségeit a hivatalos statisztikákban is el kéne ismerni.

2010.09.13 12:40portfolio.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A vezető tagországok, akik komoly költségvetési hiánnyal küszködnek nem szívesen adnák beleegyezésüket egy ilyen javaslatra, és mivel csak úgy mehet át a kezdeményezés, hogy mindenki elfogadja, nem nagyon van remény.
 
Szakértők szerint a nagyok negatív piaci reakcióktól félhetnek, ezt a kétséget pedig nem nagyon lehet eltűntetni, még úgy sem, ha tovább folynak a tárgyalások.
 
Nagy várakozás előzte meg a múlt heti EU pénzügyminiszterek tanácskozását, azonban úgy látszik, hogy amennyire vártuk a keddi találkozót, annyira kevés érdemi bejelentés érkezett.
 
Legnagyobb bánatunkra, éppen az egyik fontos ügyről, a nyugdíjreform költségeinek elszámolásához köthető javaslatról szinte semmilyen információ nem érkezett a miniszterek részéről, sőt a keddi találkozón az illetékesen kerülték az ügy megvitatását.
 
Ezt meghaladóan arról sem lehetett hallani, hogy egyáltalán a jövőben napirendre vennék az ügy megvitatását -írja a Financial Times. Matolcsy György néhány nappal később, sajtótájékoztató keretében optimistán nyilatkozott, véleménye szerint október végén lehet majd (akár pozitív akár negatív) eredményre jutni a kérdésben, addig viszont komoly birkózásra lehet számítani.
 
A keddi Ecofin gyűlés viszont aggodalomra ad okot, hiszen a pénzügyminiszterek jól láthatóan érdektelennek mutatkoztak a javaslattal szemben, a Financial Times szerint pedig ez koránt sem jó hír a tiltakozó országok számára, akik azt sérelmezik, hogy más EU országok nem engedik beszámítani a nyugdíjreform költségeit a nemzeti statisztikákban.

A kilenc ország még augusztus 6-án küldött levelet az EU-nak, amiben azt sérelmezték, hogy a jelenlegi adósság és hiány statisztikák egyenlőtlen feltételeket teremtenek, hiszen azok az országok, amik a korábbi években elindították a paradigmatikus nyugdíjreformot, és ennek keretében a jövőben várható nyugdíjkötelezettségek egy részét felvállalták (értékpapírosították), azoknál rosszabb számok szerepelnek, mint egyébként.
 
Nem babra megy a játék, hiszen jellemzően komoly hatással járna, ha a nyugdíjreform átmeneti költségeit le lehetne írni. 

Svédországban például a hiány évente a GDP 1 százalékával csökkenne, nálunk 1.5 százalék körüli összeget lehetne leírni a hivatalos statisztikából, míg Lengyelországban még ennél is nagyobb GDP arányos összeget.
 
A tőkepiaci hatásokat illetően egyelőre nehéz lenne becslésekbe bocsátkozni, legalább is Ben May, a Capital Economics elemzője szerint. A szakértő szerint csökkenne a befektetői bizalom a gyengébb eurózóna tagországokban, azokban ahol nagyobb a költségvetési hiány.
 
Azonban az elemző szerint is nehéz számszerűsíteni a reakciókat, ugyanis azokat nagyfokú bizonytalanság övezi.

A teljess cikk ITT olvasható!

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.