A külfödi sajtó is tart a következményektől

Megállapodás nélkül távozott az IMF delegáció - Máris zuhant a forint

Hatalmasat zuhant a forint, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió úgy fejezte be tárgyalásait a magyar kormánnyal, hogy "nem támogatta Orbán Viktor miniszterelnöknek a költségvetési hiány féken tartására vonatkozó terveit".

_{2010.07.19 11:20}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Ezt írta online kiadásában a Bloomberg Businessweek című amerikai üzleti hetilap vasárnap. A lap emlékeztetett az IMF közleményére, amely szerint a tárgyalásokon egy sor kérdés nyitva maradt. Az EU pedig úgy foglalt állást, hogy a kormánynak kemény döntéseket kell hoznia, különösen a költekezés terén, hogy teljesíteni tudja a deficittel kapcsolatos előírásokat.

A Businessweek szerint ezek a nyilatkozatok gyengítik Orbán Viktor arra irányuló erőfeszítéseit, hogy helyreállítsa a befektetői bizalmat, miután a kormányzó párt tisztségviselői az előző hónapban egy görög mintájú válság veszélyét villantották fel. "Ez határozottan negatív hatással van a kötvényekre és a valutára, spekulatív értelemben és a reálfolyamatok szintjén egyaránt" - mondta Peter Attard Montalto, a Nomura International bankcsoport londoni elemzője.

Az IMF-közlemény üzenetét "meglehetősen lesújtónak" nevezte, és hozzátette: a Magyarország mögötti nemzetközi védőréteg valójában sokkal puhább annál, mint azt az emberek gondolják. A Bloomberg rámutatott, hogy a forint 6,5 százalékkal romlott az euróhoz képest az utóbbi három hónapban, és ez a legrosszabb teljesítmény a nyomon követett több mint 170 valuta között.

A Bloomberg emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor pártja földindulásszerű győzelmet aratott az április választásokon, és azt ígérte, hogy véget vet elődei szigorú gazdasági megszorító politikájának, amelynek köszönhetően 2008-ra a deficitet a GDP 3,8 százalékára csökkent a 2006-os 9,3 százalékról. A Fidesz a választások után azt mondta, az előző kormány hazudott a költségvetés állapotáról - írta a hetilap.

A Businessweek idézte Suppan Gergelyt, a Takarékbank vezető elemzőjét, aki szerint az IMF valószínűleg kíváncsi volt a 2011-es költségvetés alapjaira, de a kormány nem tudott részletekkel szolgálni. A szakértő hozzátette: bármilyen esetleges negatív piaci reakciót tompíthat az, hogy Magyarország jelenleg nem szorul a készenléti hitelkeretre, mert piaci finanszírozási forrásokat talált.

Christoph Rosenberg, az IMF-delegáció vezetője úgy nyilatkozott a Bloombergnek: "a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások megszakadtak, mivel nem találtunk elég közös nevezőt, és túl sok megoldatlan kérdés maradt ahhoz, hogy ezt a felülvizsgálatot az (IMF) igazgatótanácsa elé terjesszük".

Rámutatott: az ország szempontjából elsősorban annak van értelme, ha csökkenti a költségvetési deficitet, mivel a magas adósságarány miatt a magyar gazdaság továbbra is sérülékeny. A CNBC gazdasági hírtelevízió egyebek mellett azt emelte ki, hogy Magyarországnak szüksége van az IMF/EU biztonsági hálójára a befektetői bizalom megtartása érdekében.

Első oldalán közli valamennyi hétfői napilap az EU-IMF delegáció hétvégi, megállapodás nélküli távozását Budapestről.

A Népszabadság "Fekete hétfőt vár a piac" címmel közölt írása nem csak a forint gyengülését és az állampapírok hozamának várható emelkedését elemzi, de felveti azt is, hogy a hitelminősítő intézetek változtathatnak Magyarország besorolásán.

A Magyar Nemzet szerint az IMF és az EU ellenzi a bankadót, és Simor András fizetéscsökkentésével sem ért egyet. A Magyar Hírlap úgy értékeli, hogy beérett a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány vetése: az ország kényszerből vett fel nemzetközi hiteleket, s ezek miatt most ismét bajba kerültünk.

A Népszava írása rögzíti: eltökélt az IMF és az Európai Unió abban, hogy nem engedik a felelőtlen költekezést Magyarországon.

FT: eladási nyomás alá kerülhetnek a magyar befektetési eszközök

Eladási nyomás alá kerülhetnek a magyar befektetési eszközök, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU elhalasztotta a költségvetési felülvizsgálat lezárását, ragaszkodva ahhoz a véleményéhez, hogy a kormánynak át kell gondolnia javaslatait - írta internetes kiadásában a Financial Times.

A londoni gazdasági napilap helyzetértékelése szerint jóllehet Magyarország számára nem sürgetően szükséges az IMF-finanszírozás, a tárgyalások kudarca azonban idegességet okozhat az ország adósságállománya miatt egyébként is aggódó befektetők körében.

A várakozások alapján a tárgyalások e hét elején értek volna véget, de a megbeszéléseket kezdettől fogva az IMF és a kormányilletékesek súlyos nézeteltéréseiről szóló sajtóbeszámolók kísérték - írta a Financial Times. A Fidesz-kormány, amely áprilisi földcsuszamlásszerű választási győzelme után "vonakodva beleegyezett" a hazai össztermék 3,8 százalékának megfelelő idei államháztartási hiánycél teljesítésébe, abban reménykedett, hogy 2011-re nagyobb költségvetési mozgástérhez juthat.

Az IMF azonban "nyers hangvételben" tudatta Magyarországgal, hogy változatlanul a 3 százalék alatti jövő évi hiánycél a megfelelő biztosítéka a szükséges konszolidációs folyamatnak és az adósságpálya fenntarthatóságának, és e hiánycélt tartani kell - áll a Financial Times írásában.

A lap szerint a valutaalap kiemelte a kormány egyes javaslatainak rövid távú mivoltát, és jelezte, hogy további, nem torzító jellegű, tartós reformokra van szükség, különösen 2011-ben. Az IMF emellett szót emelt a pénzügyi szektorra kiróni tervezett 200 milliárd forintos adó mérete és szerkezete ellen, úgy ítélve meg, hogy az illeték összege magas, és az adó valószínűleg kedvezőtlen hatással lesz a hitelezésre és a növekedésre.

Peter Attard Montalto, a Nomura pénzügyi csoport elemzője a Financial Timesnak azt mondta: nagyon ritkán fordul elő, hogy a tárgyalások így elakadjanak, mivel az egyes országok "általában nagyon igyekeznek azon, hogy e küldöttségek megelégedésére szolgáljanak".

A szakértő szerint most erőteljesen negatív, kockázatoktól szabaduló, deviza-, részvény-, adósság- és kamatpiaci eladási hullámmal jellemzett időszak következik. Ez emelheti az állami hitelfelvétel költségeit, és növelheti a sok esetben devizában eladósodott magyarok terheit - áll a Financial Times cikkében.

A lap felidézi, hogy az EU-bizottság - bár elismerte a kormány elkötelezettségét a szerkezeti reformok mellett - azon a véleményen volt, hogy egyes törvénytervezetek jelenlegi formájukban ellentmondanak az EU-jogszabályoknak.

Az unió aggodalmának adott hangot a jegybanki függetlenséggel kapcsolatos magyar hozzáállás miatt is, miután Fidesz-illetékesek lemondásra szólították fel az MNB elnökét, és a kormány terveket jelentett be a bankelnök fizetésének csökkentésére - írta a londoni gazdasági lap.

A Financial Times hozzátette: az IMF és a magyar kormány egyaránt jelezte, hogy kapcsolatban marad egymással a még fennálló nézeteltérések áthidalása végett.

A cikk szerint jóllehet az előző kormány a finanszírozási kondíciók javulásával tavaly leállította a lehívásokat a 2008-ban összeállított 20 milliárd eurós IMF-EU-világbanki készenléti keretből, elemzők ugyanakkor a folytatódó IMF-támogatást fontos biztonsági hálónak tekintik, mivel Magyarország adósságrátája közelíti a hazai össztermék 80 százalékát.

A Financial Times felidézi, hogy a befektetők körében már a múlt hónapban idegességet keltett, amikor Fidesz-illetékesek Görögországéhoz hasonlították Magyarország költségvetési helyzetét.

A kormány gyorsan visszakozott, és jelezte, hogy újabb, elővigyázatossági jellegű, kétéves IMF/EU-keretről szeretne megállapodásra jutni, erről azonban a kérdéses költségvetési ügyek miatt nem esett szó a múlt héten - írta a londoni napilap.

Elemzők találgatásai szerint a kormány, amelynek egyébként "példátlan kétharmados többsége van" a parlamentben, az októberi helyhatósági választások utánig el akarja halasztani a népszerűtlen kiadási és bevételi intézkedéseket - áll a Financial Times cikkében.

Osztrák lapok a tárgyalások megszakadásáról

Bő terjedelemben foglalkoztak a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Unió (EU) küldöttsége közötti tárgyalások megszakadásával a vezető osztrák lapok hétfőn. Egy magasabb deficit, a bankadó és a jegybankkal folytatott vita állhattak a háttérben - emelte ki a Der Standard. Feszülten figyelnek Budapestre a tőzsdék a hétfői nyitáskor - írta a liberális napilap.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU küldöttségével folytatott tárgyalások megszakadása azzal a "sokkhullámmal" kapcsolatos emlékeket idézi fel, amelyeket az országot fenyegető csődről tett "félreérthető kijelentések" okoztak júniusban. A lap úgy látja, a nézeteltérések miatt bizonytalan, hogy lesz-e új "biztonsági háló".

A 2008 októberében megnyitott húszmilliárd eurós hitelkeret fennmaradó részét sem tudja lehívni Magyarország. Budapestnek nincs most azonnal szüksége az eszközökre, mert erre az évre finanszírozhatók a költségvetési kiadások a piacról. Mindenesetre elemzők újabb bizalmi zavaroktól tartanak - tette hozzá.

Az átszámítva 650 millió eurós bankadó "relatíve a legnagyobb a világon". A nagy külföldi bankok az IMF-nél kerestek támogatást - írta, az erről szóló korábbi sajtóértesülésekre utalva, s név szerint is említve három osztrák nagybankot, az Erste Bankot, a Raiffeisent és az UniCredit csoporthoz tartozó Bank Austriát. "Az IMF nyilvánvalóan meghallgatta a bankok aggodalmait" - írta a lap. A másik döntő tényezőt az Orbán-kormánynak a Simor András jegybankelnök elleni "támadásai" jelenthették a Der Standard szerint.

A szociáldemokraták közé sorolt Simort hosszú ideje lemondásra szólítják fel. Legutóbb a kormány csökkenteni akarta a fizetését, s ezzel felbosszantotta az Európai Központi Bankot, amely óvott a központi bank függetlenségének csorbításától - fogalmazott az újság. A felszínen egy magasabb költségvetési hiányról folyik a vita. Orbán Viktor 4,5 százalékra szeretné emelni a 2010-es költségvetési hiánycélt - írta a lap - és több időhöz jutni a további deficitcsökkentéshez.

Az IMF és az EU azonban nem tolerálja a menetrendtől való eltérést, s egyértelművé tették, hogy ha a megállapodásban szereplő útról letér Magyarország, nem adnak pénzt. Nyomás alá helyezheti a forintot, hogy egyelőre nem kap több hitelt Magyarország - írta a konzervatív Die Presse. Az újság felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többek között egy bankadó bevezetését tervezi, megtakarításokat a közszférában és a szociális juttatásokban, valamint az adórendszer átalakítását.

Az IMF számításai szerint azonban ez nem elegendő a deficitcél teljesítéséhez, mindenekelőtt a kiadási oldalon van szükség "fenntartható" intézkedésekre. Olli Rehn gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős uniós biztos szintén jelezte, hogy Magyarországnak jóval többet kell tennie, mindenekelőtt a kiadási oldalon - írta a Die Press

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy a kormány végre akarja hajtani a szükséges reformokat és minél előbb az egyik legversenyképesebb és legstabilabb gazdasággá tenni Magyarországot Közép-Európában. Elemzők mégis attól tartanak, hogy a forint hétfőn nyomás alá kerül.

A budapesti tőzsdén is eshetnek a részvények, ez hátrányos kihatással lehet az osztrák gazdaságra is. A magyarországi válság miatt nemrég az osztrák államkötvények kockázati felára is megnőtt - utalt a lap fideszes politikusoknak a gazdaság helyzetéről tett júniusi kijelentéseire, és kiemelte az osztrák gazdaság szoros kapcsolatait Kelet-Európával.

A magyar kormány bankadó-terveivel kapcsolatban szintén azt írta, hogy az osztrák bankok "az EU-hoz és az IMF-hez fordultak segítségért". A Standardhoz hasonlóan megjegyezte, hogy a tervezett összeg "a gazdasági teljesítményhez képest a legnagyobb lenne a világon".

A Die Presse úgy látja, a pénzügyi lobbi a jelek szerint legalábbis itt részsikert ért el. "Az IMF ugyanis kifejezetten arra szólította fel a kormányt, hogy a kiadási oldalon hajtson végre megtakarítást, az EU pedig kijelentette, hogy Magyarországnak vonzónak kell maradnia a külföldi befektetők számára."

A lap adatai szerint az osztrák bankok 22 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek Magyarországon, s a "legrosszabb esetben" több mint 150 millió eurót kell befizetniük.

Nagyot gyengült a forint

A hét végén komoly árfolyam veszteséget szenvedett el a forint az IMF és az EU küldöttségének magyarországi tárgyalásainak megszakadása miatt.

Az eurót hétfőn délelőtt tíz órakor 288,30 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a péntek délután négy órai 281,98 forintos árfolyam után. Hétfőre virradóra a jegyzés 290 közelében is járt. Az elmúlt hét közepén az eurót még 278 forint környékén jegyezték.

A dollárt hétfőn délelőtt 222,22 forinton jegyezték 1,2974 dolláros euró árfolyam mellett. Péntek délután négy órakor a dollárt 217,55 forinton, az eurót 1,2945 dolláron jegyezték.

A svájci frank jegyzése 212,29 forint 208,61 forint után, 100 japán jent 255,79 forinton jegyeztek 251,53 forint után. Hétfőre virradóra a svájci frank jegyzése járt 214,70 forintnál is, a japán jené pedig 259,94 forintnál. A lengyel zloty 4,1475-es euró jegyzésen állt hétfőn reggel a vasárnap esti 4,1235 után.

A cseh korona jegyese 25,4240 az előző esti 25,4320-as euró jegyzés után. Pénteken a zloty 4,10-es, a cseh korona 25,40-es euró jegyzés környékén mozgott. Az MTI által megkérdezett kereskedők szerint a piacok a hét végén túlreagálták az IMF és az EU küldöttségének távozását a hitelcsomag felülvizsgálati fordulójának lezárása nélkül. Hétfőn átlagon felüli forgalmat tapasztaltak a bankközi kereskedelemben.

A héten a hangulat csillapodására, az elszenvedett veszteségek erős ingadozásokkal tarkított korrekciójára lehet számítani, különös tekintettel arra, hogy a nemzetközi piacok figyelme a hét vége közeledtével egyre inkább az euróövezeti bankrendszer stressz-tesztjének közzé telére irányul.

Vértes: a nemzetközi bizalom elvesztése veszélyes lehet Magyarország számára

Nem kerül közvetlenül veszélybe az államadósság finanszírozása, ugyanakkor rövidtávon nőhetnek a devizahitelesek terhei, középtávon pedig a nemzetközi bizalom hiánya jelenthet problémát és veszélyt Magyarország számára - vélekedett Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja hétvégén megegyezés nélkül utazott el Magyarországról.

Valamint hogy az Európai Unió (EU) elhalasztja a hitel-felülvizsgálat lezárását. Vértes András hétfőn az MTI-nek elmondta: a tárgyalások eredménytelen lezárása a forint gyengülésével, a nemzetközi pénzügyi bizalom romlásával, valamint az állami adósságfinanszírozás kamatterheinek megemelkedésével járhat rövidtávon.

Hozzáfűzte: "az is lehet, hogy átmenetileg akár egyáltalán nem lehet majd értékesíteni állampapírt, különösen közép- és hosszabb lejáratú állampapírt". A szakember hangsúlyozta: az igazi probléma középtávon, a bizalom kérdésében van. Magyarország az elmúlt években egy olyan strukturális és egyensúlyi kiigazítást hajtott végre, amelyet a nemzetközi szervezetek elismertek és az Európai Unió is példaként állított a többi ország elé.

Ez a folyamat most megszakadt, "a nemzetközi szervezetek bizalmatlanságot nyilvánítottak ki". Nemzetközi téren a bizalom a legnagyobb érték, így annak hiánya a legnagyobb veszteség - mondta Vértes András.

A GKI elnöke szerint a kormány gazdasági programjából hiányoznak az államháztartás kiadási oldalával kapcsolatos szerkezeti reformok, így az önkormányzati, egészségügyi reform, illetve a veszteséges állami vállalatok reformja, ezért "kényszermegoldások" születtek.

Hozzáfűzte: ha lennének szerkezeti reformok, akkor azokat a nemzetközi szervezetek is nagymértékben támogatnák. A másik fő probléma Vértes András szerint, hogy a bankadó irreálisan magas. Elvi alapja ugyanakkor kevés van, mert Magyarországon a bankok lényegében nem kaptak állami pénzt, és bár a "fizessenek a gazdagok"-elv alapján elfogadható lenne a pénzügyi szektor megadóztatása, de nem ilyen nagy mértékben - vélekedett Vértes András.

Az adó nem a profitot veszi ki a bankokból, hanem a tőkét apasztja, miközben az elmúlt két évben a bankok maguk fedezték a válság elhárításának költségeit. A terhek így visszahárulnak a lakosságra és a vállalkozásokra, ami pedig fékezi a gazdasági növekedést - fűzte hozzá. 2011-re vonatkozóan elmondta: vannak jó lépések, azonban strukturális reformok hiányában, valójában adóátrendezés van, nem pedig adócsökkentés.

A kormány által meghirdetett 29 pont nagy részét meg lehet tartani, azonban bizonyos elemein - például a társasági adó csökkentésének mértékén - változtatni kellene, másrészt szerkezeti reformokat kellene elindítani - emelte ki Vértes András.

Azokra az elemzői találgatásokra, amelyek szerint a kormány az októberi önkormányzati választások utánig el akarja halasztani a népszerűtlen kiadási és bevételi intézkedéseket, a GKI elnöke úgy reagált, hogy "ez egy nagyon veszélyes játék".

Kifejtette: a tárgyalások mostani eredménytelen befejezése nagyon súlyos bizalmi válságot jelent a nemzetközi pénzpiacokon, és ezt "nagyon keményen megfizetheti a magyar lakosság, a magyar vállalatok".

Vértes András hangsúlyozta: ha Magyarország, az EU-ban fontos szerepet játszó ország kíván lenni, akkor nem lehet három hónapért hosszú távra eljátszani a bizalmat.

Úgy vélekedett, hogy - a jelenlegi helyzet miatt -, a 2011-2012-re kötendő megállapodás tárgyalásai is nehezebbek lesznek, mert újra vissza kell szerezni az elmúlt egy-két évben megnyert bizalmi tőkét.

Szlovák sajtó: Pozsony számára is rossz hír az IMF-küldöttség távozása

Szlovákia számára is rossz hír, hogy a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége idő előtt távozott Magyarországról - írja a Sme című szlovák liberális napilap hétfőn vezércikkben.

Az újság szerint "a világ" egész egyszerűen továbbra sem hiszi el azt, amit a magyar választók (és a görög tüntetők) hisznek: hogy az állam hosszú ideig többet fizethet állampolgárainak, mint amilyenek a bevételei, valamint azt, hogy Orbán Viktor intézkedéseivel megoldhatók a magyar gazdaság komoly problémái.

"Ez a mi (Szlovákia) számunkra sem jó" - vélekedik a lap. Szerinte nemcsak azért, mert Orbán "a jó gazdálkodásra való képtelenségét" - akárcsak korábban a szlovák Robert Fico - nacionalizmussal próbálja meg majd eltakarni, hanem azért is, mert a szlovák és a magyar gazdaság nagyon össze vannak kötve, s a magyar gazdaság folytatódó válsága Szlovákia számára is veszteséget jelent.

A független Pravda úgy látja, hogy a kétharmados választási győzelemmel Orbán Viktor szinte "megrészegült a hatalomtól", a parlamenti demokrácia valamiféle rendi átalakítására törekszik, de az ország legfőbb problémájával, a nehéz gazdasági helyzettel szinte nem is foglalkozik.

"Magyarország totális Orbánlanddá való átalakításáról álmodott álmából talán felébreszti a Nemzetközi Valutaalap világos üzenete: nagyobb mértékben kell takarékoskodnotok, mert különben nem fizetjük ki a hitel hátramaradó részét" - írja a lap. Ha Orbán nem akarja, hogy az euró árfolyama 300 forint fölé emelkedjen, s a magyarok által felvett hitelek megdráguljanak, azonnal lépnie kell.

Végül is egyetlen előző kormánynak sem volt olyan magas a bizalmi indexe, mint ennek a kormánynak - zárja jegyzetét a Pravda.

Német lapok az IMF és Magyarország közötti tárgyalások felfüggesztéséről

A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt részletes tudósításban számolt be hétfőn a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalások felfüggesztéséről. Mindkét konzervatív napilap a tudósításhoz külön kommentárt is fűzött.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung az írás bevezetőjében arra emlékeztetett, hogy az államadósságok, és a versenygyengeségek nem egyik napról a másikra keletkeznek. Azok rendszerint egy évekig, sőt akár évtizedekig tartó hibás gazdaságpolitika következményei.

Éppen ezért egy súlyos gazdasági helyzetben lévő ország szanálása nem történhet meg "egyetlen éjszaka alatt", hanem az a lakosság, a politika és a hitelezők részéről "nagy lélegzetvételt" kíván.

Az újság szerint Magyarország példája tipikus esete annak, hogy a hatalomátvétel után növekszik az új kormány késztetése arra, hogy elhatárolja magát az előd takarékossági irányvonalától. Fontos, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió ezt a politikát ne tolerálja, de ne is támogassa - vélekedett a Frankfurter Allgemeine Zeitung, hangsúlyozva, hogy a "kemény magatartás" a dél-európai gazdaságok szanálása érdekében is fontos.

Az újság utalt arra, hogy Görögország, de más déli országok is lépéseket tettek pénzügyi helyzetük javítására. Ezt a politikát nem szabad idő előtt megszakítani - mutatott rá a lap, hozzáfűzve: még az is előfordulhat, hogy egyik vagy másik országban még szigorítani is kell azt. Vigasztaló, hogy a legújabb gazdaságtörténelem nem csupán kudarcokat ismer, hanem sikeres szanálásokat is - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Die Welt kommentárjának címében azt emelte ki, hogy az IMF nyomást gyakorol Magyarországra és támogatja Athént.

A lap emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap felfüggesztette a Magyarországgal való hiteltárgyalásokat, mert elégedetlen a budapesti kormány takarékossági intézkedéseivel. Ezzel szemben Görögország esetében az IMF munkatársai dicsérték az eddig elérteket. A valutaalap ezzel nem csupán Budapestet helyezte "óriási nyomás" alá, illetve Athénnak nyújtott támaszt - vélte a lap.

Az újság szerint a washingtoni szervezet mindezzel határozottan demonstrálta azt is: az Európai Unió helyesen cselekedett akkor, amikor a Nemzetközi Valutaalapot bevonta az euróállamok támogatását célzó mentőakciókba. Az IMF ugyanis képes arra, amire az európai partnerek egymás között aligha - írta a lap, hangsúlyozva, hogy a valutaalap képes nyomást gyakorolni és kemény maradni, mindenekelőtt akkor, amikor a milliárdos hitelekről folytatott tárgyalások már befejeződtek, és a közös megállapodással létrejött takarékossági programok megvalósításáról van szó.

Az új magyar vezetés nyilvánvalóan nem kívánja vállalni elődjének ígéreteit. A Nemzetközi Valutaalap éppen ezért visszatartja a következő hitelrészletet, mégpedig abból a célból, hogy a budapesti kormányt további takarékossági engedményekre sarkallja.

A valutaalap ennek során számít arra, hogy a magyar forint a nemzetközi pénzpiacokon értékéből erőteljesen veszíthet. Ilyen jellegű hatékony nyomást az Európai Bizottság aligha tudna kialakítani, mint ahogy az euróüövezet államai sem.

Az európai klubban ugyanis a nemzeti érzékenységek és a különböző politikai szövetségek legalább olyan erős szerepet játszanak, mint a gazdasági tények - fogalmazott a Die Welt, emlékeztetve arra is: amikor a mentőcsomagról folytak a tárgyalások, politikusok és gazdasági szakértők többször is utaltak arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap rendelkezik a szükséges szakértelemmel a válságos méretű eladósodással küszködő országok szanálásához.

Tudósításban számolt be a Nemzetközi valutaalap és Magyarország közötti tárgyalások felfüggesztéséről a német üzleti körök lapja, a Handelsblatt is.

WSJE: időbe telhet, míg Magyarország megállapodik a hitelezőkkel

Az októberi önkormányzati választások miatt némi időbe telhet, míg Magyarország új megállapodásra jut a nemzetközi hitelezőkkel - írta hétfőn, elemzők vélekedésére hivatkozva a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE).

Az újság internetes felületén megjelent cikk ezt a feltételezést azzal támasztotta alá, hogy a Fidesz a megszorító intézkedések elleni kampány eredményeként került kormányra, és "valószínűtlen, hogy olyan kiadáscsökkentést hajtana végre, illetve úgy módosítana a szociális jóléti programokon, amivel elidegeníthetné a választókat".

Az írás részletesen beszámolt arról, hogy nem sikerült eredményesen lezárni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal folytatott, esedékes hitel-felülvizsgálati tárgyalási fordulót, a nemzetközi intézmények képviselői a hét végén elutaztak Budapestről.

"Meglepő, hogy az IMF ilyen keményen játszik" - idézte a WSJE Timothy Asht, a Royal Bank of Scotland feltörekvő piacokkal foglalkozó, londoni székhelyű részlegének vezetőjét.

Ash szerint "ez potenciálisan veszélyes stratégia. A globális talpra állás törékenynek látszik, és az európai gazdaság általában nehézségekkel küzd". Megfigyelők arra számítottak, hogy az IMF és az EU megállapodik Budapesttel, "ha másért nem, a stabilitás érdekében" - írta a lap.

Idézte Olli Rehn pénzügyi EU-biztos azon korábbi kijelentését, miszerint "a magyar válság árnyékbokszolás, nem igazi krízis", ezzel szembeállítva Rehn szombati nyilatkozatát, amely már arról szólt, hogy a túlzott deficit csökkentése "kemény döntéseket igényel majd a kiadások terén".

A The Wall Street Journal Europe ugyancsak hétfőn portrét és interjút közölt Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával, aki egyebek közt elmondta, hogy a nyugat-európai anyabankokkal rendelkező magyarországi pénzintézetekhez képest az OTP egy kissé máshogy viszonyul a bankadó kérdéséhez.

A kitűzött államháztartási hiánycél elérése ugyanis kiemelt jelentőségű - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató, aki arra figyelmeztetett, hogy a szektort érintő adónak átmenetinek kell lennie, különben nem tudják növelni finanszírozási képességüket a bankok, ez pedig a reálgazdaságnak sem jó.