Hat tag szavazott az alapkamat szinten tartására

A monetáris tanács: Nem kéne kockáztatni

A monetáris tanács hat tagja szavazott az alapkamat szinten tartására, egy tag 25 bázispontos kamatcsökkentést javasolt a testület legutóbbi, június 21-i kamatdöntő ülésén - közölte az MNB az ülés rövidített jegyzőkönyvben szerdán.

2010.07.07 14:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az 5,25 százalékos kamat tartására szavazott Bihari Péter, Csáki Csaba, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Neményi Judit, és Simor András, míg 5 százalékra történő csökkentése mellett voksolt Bánfi Tamás. 

A tanácstagok a kamatdöntésre ható legfontosabb tényezőként emelték ki a júniusi döntéskor a kockázati megítélés régióra és az Európai Unió egészére kiterjedő romlását. 

Európában a kockázati felár növekedését elsősorban a dél-európai országok szuverén adósságproblémái okozhatták. 

Magyarország befektetői megítélésére a külföldi problémák átgyűrűzése mellett vezető kormánypárti tisztségviselők kommunikációja is kedvezőtlen hatást gyakorolt, amelyet csak részben enyhített a kormány fiskális hiánycél melletti elkötelezettségének bejelentése. 

Az ülésen egyetértettek abban, hogy a májusi inflációs jelentés publikálása óta az ország kockázati megítélésének feszültségei miatt a monetáris kondíciók lazításának tere tovább szűkült. 

Ugyanakkor megoszlott tanácstagok véleménye az inflációs kilátások kockázatairól és a kedvezőtlen kockázati megítélés tartósságáról - derül ki a jegyzőkönyvből, amelyből így kimaradt az előzőekben visszatérő jelzés, miszerint "további (kamat)csökkentésre akkor nyílhat lehetőség, ha az inflációs kilátásokban és a kockázati megítélésben is pozitív elmozdulás következik be". 

A monetáris tanács tagjainak megítélése szerint a középtávú makrogazdasági kilátások változatlanul jegybanki cél körüli, ugyanakkor kockázatokkal terhelt inflációs pályát vetítenek előre. 

Az inflációs kilátásokat mérlegelve a testület tagjai egyetértettek abban, hogy a hatósági árakra vonatkozó adminisztratív intézkedések inflációs hatásai az ármeghatározási mechanizmus rendszerszerű átalakításáig összességében semlegesek lehetnek, oly módon, hogy rövidtávon fékezhetik a fogyasztói áremelkedést, a monetáris politika számára fontos (másfél éves) időtávon elfojtott inflációs feszültségeket okozhatnak. Megosztott volt ugyanakkor a testület a legfrissebb inflációs adatok értékelésében is.
 
Egyes tanácstagok szerint az iparcikkek árának vártnál kedvezőbb áralakulás alapján május óta mérséklődhettek a felfelé mutató inflációs kockázatok. Más tanácstagok ugyanakkor inflációs szempontból kedvezőtlennek ítélték a piaci szolgáltatások árainak megugrását, illetve a feldolgozóipari és piaci szolgáltatási szektorok bérindexei közötti rés tágulását. 

A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a kormányprogram gazdasági folyamatok teljes spektrumára kiterjedő részletes kidolgozásáig a piaci bizonytalanság fennmaradhat. Az eddigi bejelentések alapján ugyanis a kormányzati tervek költségvetési és növekedési hatásai sem ítélhetőek meg pontosan. 

A tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése a régiós tapasztalatok alapján segítheti az adórendszer egys

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.