Aki nem az ügyfélre hárítja, életben maradhat

Bankadó - lefarigcsált költségek

A bankadó bevezetése után csak azok a pénzügyi szolgáltatók maradnak életképesek, amelyek nem a költségek ügyfelekre hárításában látják az egyetlen megoldási lehetőséget - véli az IFUA Horváth & Partners.

2010.07.01 07:54MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A vezetési tanácsadó cég elemzésében rámutat: a banki és a biztosítási szektor lehetőségei a költségcsökkentés területén eltérőek. Az elemzés szerint a lehetséges vetítési alapoktól függően különböző pénzintézeti reakciók várhatók. 

Abban az esetben, ha a mérlegfőösszeg, vagy a bruttó díjbevétel a kalkuláció alapja, akkor a kisebb bankoknak és biztosítóknak kell a jövedelemtermelő képességükhöz képest nagyobb terhet viselniük.
 
Ez a megoldás valószínűleg a Magyarországon bejegyzett pénzintézetek számának csökkenéséhez vezet, hiszen lesznek olyan pénzintézetek, amelyeknek tulajdonosai inkább az eladás mellett döntenek, vagy más költség-, illetve tőkekímélő működési modellt választanak, például fiókteleppé alakulnak. 

Ha viszont az adó alapja az adózás előtti eredmény, akkor a nagy ügyfélállománnyal rendelkező, nyereséges pénzintézetek járhatnak rosszabbul.

"Habár a hazai pénzintézeti szektor jövedelmezősége az elmúlt évtizedben jóval magasabb volt, mint az uniós átlag, a bankoknak fel kell készülniük arra, hogy saját tőke igényük 2012-ben a Bazel III. szabályozás miatt jelentősen növekszik" - hangsúlyozta Huba Eörs, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere. 

Hozzátette: "a plusz saját tőkét a bankok többségének eredményoldalon kell megtermelnie. Ehhez jön még hozzá most a bankadó, amely nagy nyomás alá helyezi a bankok menedzsmentjét, hogy a társaságuk eredménytermelő képességét javítsák".

A saját tőke igény miatt a bankok fontolóra vehetik azt is, hogy bent maradjanak-e tőkeigényes szolgáltatási területeken, illetve eladják tulajdonukban levő biztosítójukat, esetleg külföldi leányvállalatukat. 

A bankok kamateredménye 13 százalékkal, adózott eredménye pedig 21 százalékkal nőtt 2010 első negyedévében a korábbi év hasonló időszakához képest. 

Ugyanakkor az eredménytermelés szempontjából a bankok számára a legkritikusabb pont a kockázati költségek mértéke: 2009 végére a 90 napot meghaladó késedelembe eső vállalati hitelek állománya egy év alatt megduplázódott, elérte az összes kihelyezés 10 százalékát. 

A lakossági ügyfeleknél a 90 napot meghaladó késedelembe kerülő hitelek aránya egy év alatt a duplájára nőtt, és megközelítette a 8 százalékot. A hitelezési veszteség itt is több mint kétszeresére nőtt, 2,5 százalékra emelkedett egy év alatt - mutat rá az elemzés.
 
A megnövekedett késedelmes hitelállomány az elmúlt egy évben jelentős feladatot állított a bankok elé, amit egyelőre többségében a hitel átstrukturálásával igyekeztek orvosolni. Az átstrukturált ügyletek aránya 2009-ben a teljes banki hitelportfólióban a vállalati ügyfeleknél 1,5 százalékot tett ki. 

A rossz hitelek átstrukturálásával, az ügyfelek kötelezettségeinek időszakos csökkentésével, türelmi időszakok beiktatásával a bankok képesek az ügyfelek fizetőképességét javítani, és ezen keresztül a hitelezési veszteségeiket mérsékelni. 

Ám ez a megoldás csak akkor tud hosszú távon is eredményre vezetni, ha a gazdasági fellendülés gyorsan elkezdődik.

A bankok számára a jövedelemtermelő képesség növeléséhez vezető út a kockázati költségek mérséklésén keresztül vezet. A kockázati költségek csökkentése érdekében szükség van a kockázati modellek, monitoring és behajtási rendszerek továbbfejlesztésére. 

A hagyományos kockázati modellek szinte kizárólag a vállalatok egyedi adataira (TEAOR, cégméret, törlesztési adatok stb.) épülnek. Ha a modell ezeken az információkon túl a vállalat kapcsolatait (tulajdonosi, vevő-szállító kapcsolat) is értékeli, akkor a pénzintézet sokkal pontosabb képet kaphat az ügyfeléről. 

A kockázati költségek mellett a működési költségek racionalizálását is folytatják a bankok, elsősorban olyan kockázatcsökkentési programok elindításával, amelyek rövid távon biztosítanak költségvisszafogást. A bevételi oldal növelése kapcsán az ügyfelek szegmentálása és az ennek megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtása hozhat áttörést - derül ki az elemzésből. 

A biztosítási szektor a válság ellenére 2010 első negyedévében az előző év hasonló időszakához viszonyítva 11 százalékos díjbevétel-növekedést könyvelt el, ami kellemes meglepetést jelentett, hiszen 2009-ben még csökkent a piac.
 
"A bevételi oldalon az elkövetkező 1-2 évben ennek ellenére nem lehet számítani jelentős növekedésre a lakosság várható jövedelmi helyzete és a szociodemográfiai változások miatt" - fejtette ki Huba Eörs. 

Hangsúlyozta: "ha a biztosítók nem számolhatnak erőteljes bevétel-növekedéssel, akkor a költségből kell faragni".

A biztosítók a kisebb kockázatú, jobb fedezetű termékek, illetve célcsoportok irányába történő elmozdulás mellett rákényszerülnek a kockázat elbírálás további finomítására, vagy a csalások felderítésének hatékonyabbá tételére. 

A támogató területek mellett az értékesítésben is egyre fontosabb kérdés lesz a működési költségek csökkentése, hogy hogyan tudják a jelenleginél olcsóbban ügyfeleiket elérni és kiszolgálni. 

Ennek jegyében a biztosítók által fenntartott ügyfélszolgálatok száma folyamatosan csökken, külső vállalkozóknak adnak át ügyfélszolgálati feladatot, illetve az elektronikus csatornák jelentősége folyamatosan nő - mutat rá az elemzés.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.