"Arccal a termelés felé!"
Elhazudták? Demján szerint kétszer is az államcsőd közelében álltunk
Nem vagyunk államcsőd közeli helyzetben, minden adott a kormány számára, hogy azt elkerülje. Törekedni kell a kisebb és hatékonyabb bürokráciára, de mindennél inkább a termelő tevékenység támogatására, a munka becsületének visszaállítására - nyilatkozta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke, a Trigránit elnöke, a tágabb régióban is ismert nagyvállalkozó.
2010.06.07 17:15ma.hu/duna tvA beszélgetést ma este nyolc órától sugározza a Duna Televízió.
Kétszer volt államcsődben Magyarország – ezek egyikét sem vallották be – nyilatkozta a Duna Televíziónak Demján Sándor. Egyik esetként említette, amikor a kormány visszatartotta a vállalkozóknak fizetendő Áfa-t, ezzel mintegy ötszáz milliárd forint „kirántva” a gazdaságból.
Második esetben akkor kerültünk ilyen helyzetbe, amikor az IMF és az EU hitelét megkaptuk.
„Nem az IMF-et kell tehát szidni, hanem magunkat, akik nagyon jó pozícióból nagyon negatív helyzetbe lavíroztuk magunkat” – szögezte le az ismert üzletember. Melyek lennének a szükséges lépések, amelyekkel ki lehetne vezetni az országot a jelenlegi helyzetéből és fejlődési pályára lehetne állítani? Alkalmas erre az új kormány programja? – hangzott a Közbeszéd kérdése.
Lehet adót csökkenteni, különböző kiemelt programokat indítani a gazdaság fellendítésére. Ehhez pedig forrás kell. Utóbbi előteremtése lesz a legnagyobb problémája az új kormánynak – szögezte le a gazdasági szakember. Forrást jelenthet az olcsóbb állam – az állami apparátusból kikerülőket fel fogja szívni a szolgáltatási szektor, mivel nagyon képzett személyekről van szó.
Az iparon és mezőgazdaságon túl növekedést adhat a külföldi turizmus, valamint forrás lehetne a tőkekivitel is, amire azonban Magyarországnak nincs lehetősége, lévén erősen tőkeszegény ország. Arccal a termelés felé – más út nincs – szögezte le a szakember.
Ez egy fontos dolog, amit szerinte az új kormány is preferálni fog majd. Hozzátette: ma Magyarország egy torzszülött. Mindössze fél millió ember végez fizikai munkát, holott 1-1,5 millió embernek kellene termelnie. „A fizikai munkát tisztelni kell, az ad új hozzáadott értéket; növekvő életszínvonal csak bővített újratermeléssel lehetséges” – mondta a nagyvállalkozó.
Ami a bürokráciát illeti, arról Demján Sándor azt mondta: Magyarországon is meg kell tudni csinálnia a bürokráciának mindazt, amire a legkisebb bürokráciával rendelkező európai országokban képesek a hivatalnokok. De ehhez makulátlan, jól megfizetett apparátus kell - a versenyszférából is vissza kell szívni sok-sok embert az államigazgatásba, tehát minőségi cserére is szükség van.
A kilábaláshoz vezető megoldásokhoz a gazdasági szakember szerint „nem kell feltalálni a meleg vizet”. Nincs magyar út. Meg kell nézni, mások mit értek el, le kell másolni ezeket a példákat. Egyszerű mechanizmusokat kell találni.
A több országban is tapasztalatot szerzett Demján azt mondta: arra figyelmezteti a magyarokat, hogy a piachoz, a globalizációhoz való alkalmazkodás során vegyenek vissza kicsit az érzelmeikből és nagyon reális, technokrata módon szemléljék a folyamatokat. A globalizációnak, aminek egy ilyen kis ország ki van szolgáltatva, hihetetlen előnyei lennének, ha lenne rá stratégia – érvelt.
A következő időszak feladati közt említette a VOSZ elnöke a tőkével ellátott vállalkozói réteg kialakítását is. A polgári demokrácia jellemzője ugyanis, hogy az emberek legalább felének van saját vagyona. A megoldásra is tett célzást: a görögöknél, a spanyoloknál az uniós források tőkepótlásként is funkcionáltak a kisvállalkozásoknak. Ami itthon is járható út lenne: tíz állattartó hadd csináljon közösen sajtüzemet. Az állattartás korszerűsítéséhez kapjanak magas tőkejuttatást. Ők foglalkoztatnak azután másokat a környezetükben.
A sikerhez az oktatás egész szerkezetét is meg kell változtatni a VOSZ vezetője szerint. A humán-reál szféra diplomásainak arányát helyre kell billenteni. Nem tartható tovább, hogy annyian jelentkeznek pszichológusnak mint mérnöknek. Sem az, hogy azt mondják a gyerekeknek: tanulj, mert különben dolgoznod kell. A dolgozó ember tiszteletét és becsületét vissza kell hozni – mondta.
Az általa fenntartott alapítvány tevékenységéről is beszélt az ismert vállalkozó a Duna Televíziónak. Elmondta: az encsi térségben mintegy háromezer gyereknek segítenek, összesen tízezer fiatalt támogatnak, illetve két és fél ezer egyetemistának biztosítják az állami alapösztöndíj kétszeresét. Ezt fenntartják a mostani krízisben is, nem csökkentik az összegeket. A vállalkozó az általa létrehozott bank céljairól is nyilatkozott. Szeretne rajta keresztül külső forrásokat bevonni a magyar gazdaságba, a likviditáshiány enyhítésére, elősegítendő a vállalkozások fejlődését. S mivel ő a takarékszövetkezeti bankok elnöke is, velük együttműködve valósítaná meg terveit. Tehát saját bankjának nem lesz fiókhálózata és nem is fog közvetlenül hitelezni.
Végezetül megjegyezte: a magyar olyan, aki a múltjában azt dicsőíti, ami nem volt ,a jelenében azzal elégedett, ami nincs, jövőjében abban hisz, ami nem lesz. „Mi magyarok ilyenek vagyunk, érzelmileg töltve”.
Fontos lenne tehát, ha a sajtó, az értelmiség, a politika szemléletében realitásra kényszerítené a magyarokat. Alapvető szemléletváltás kell, az összefogásra is alapvető szükség lenne. „Nem lehet nem összefogni a globalizáció miatt” – nyilatkozta Demján Sándor a Duna Televízióban.