A lakosság nagy árat fizet érte

Erősödhet a vágy az euró bevezetése iránt a régióban

Megerősödhet az euró iránti vágy a régióban, de a magyar, cseh és lengyel lakosságnak ezért még nagy árat kell fizetnie - állítja Stuart Bennett, a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank elemzője.

2010.02.15 11:34ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A három ország konvergenciaindexe 2009-ben ugyan távolodott a csatlakozáshoz szükséges szinttől, de a helyzet nem kétségbeejtő. A régió kormányainak 2010-es fiskális politikája mindenesetre jó indikátora lesz az euró bevezetése iránti elkötelezettségüknek. A magyar és a cseh kormányváltás, az új lengyel kormányfőjelölt, illetve a lengyel nemzeti bank új összetételű monetáris tanácsa erősítheti az euró bevezetése iránti vágyat a régióban.

A helyzet korántsem kedvező, hiszen nemcsak a hitelválság és a gazdasági növekedés lassulása hátráltatja az euró bevezetését, hanem az is, hogy a folyamat a régió mindhárom országától nagy erőfeszítést kíván. Tovább rontja az eurózónához való csatlakozás feltételeit, hogy a görög gazdaság kritikus állapota most döbbentette rá a döntéshozókat: nincs kész forgatókönyvük arra az esetre, ha a zóna egyik tagállamának a pénzügyi helyzete megrendülne. Görögország, Portugália és a többi kis állam siettetett felvétele alaposan megosztja a pénzügyi piacot.

Többen egyenesen azt javasolták, hogy Görögország lépjen ki az Európai Monetáris Unióból, de az Európai Központi Bank elnöke ezt a felvetést abszurdnak nevezte. Paradox módon azonban éppen a görög válság lehet az egyik meghatározó oka annak, hogy a közép-európai hármak számára az euróövezethez történő csatlakozás továbbra is vonzó marad. Az euróövezeti tagság ugyan kétségkívül nem akadályozta meg, hogy Görögország támadási felületté váljon, ám tagság hiányában a görög gazdasági helyzet feltételezhetően még sokkal rosszabb lenne.

Bennett a maastrichti kritériumoknak való megfelelés felmérése érdekében egy új konvergenciaindexet dolgozott ki. Ezt az adott ország teljesítményének az öt konvergenciakritériumhoz viszonyított megfelelése alapján számítják, úgy, hogy minden egyes konvergenciaindikátort 0 és 1 közötti skálán értékelnek, s ezek átlaga adja az index aktuális értékét. A nullához közeli érték magasabb szintű konvergenciát, azaz közelebbi csatlakozást jelez. A korábban csatlakozott országok esetében a mutató a csatlakozás előtt egy évvel - az EU ezt az időpontot veszi alapul a csatlakozási döntés meghozatalakor - 0,42-t mutatott, így volt ez Görögország és Szlovénia esetében is 2001-ben, illetve 2007-ben.

Jelenleg mindhárom közép-európai gazdaság kisebb-nagyobb távolságra van a 0,42-es értéktől. Csehország három feltételt (államadósság, infláció, kamatláb), Lengyelország egyet (államadósság) teljesít, míg hazánk egyetlen kritériumnak sem felel meg. A Frankfurthoz vezető út ennek megfelelően hosszú lehet, de a három ország politikusai nem kergetnek illúziókat ezzel kapcsolatban.

A cseh pénzügyminiszter-helyettes nemrég elismerte, hogy az államháztartási hiányt évente 1 százalékkal kell csökkenteni ahhoz, hogy az ország megfeleljen a konvergenciakritériumoknak, és ez nemcsak az adók emelését, hanem a kiadások csökkentését is megköveteli. Fiskális szigorra lesz szükség Lengyelországban és Magyarországon is, ezért a döntéshozók idei költségvetési politikája jó indikátora lesz az euróbevezetés iránti elkötelezettségüknek – állítja a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank elemzője.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.