Szitokszó lett a svéd nyugdíj!

Nem is olyan rossz a svéd nyugdíjmodell?

Varga Mihály fideszes alelnök "elszólása" sokba került a jobboldali pártnak. A szocialisták boszorkányüldözésbe kezdtek, a mumus: a svéd nyugdíjmodell.

2010.02.01 13:50estihirlap.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Szitokszó lett a svéd nyugdíj! De valójában mit is rejt, azt kevesen tudják. Az MSZP idén is a nyugdíjasok szavazataira épít, így Varga Mihály volt pénzügyminiszter nyilatkozata „adut" adott a szocialisták kezébe. Csak a történet több ponton hibázik: a svéd, azaz az egyéni számlás nyugdíj nem a mostani nyugdíjasokat, hanem a jelenlegi fiatalokat érinti. Az MSZP továbbra is riogat a nyugdíj-katasztrófával, s így az idősek - akiknek valójában mindegy lenne - sokszor a szocialistákra teszik az x-et.

Tény, hogy a jelenlegi rendszer biztonságos, ám rendkívül költséges az állam számára. Minden párt egyet ért, hogy a nyugdíjreform szükséges, de eddig igazán senki sem mert nagyobb változásokat tenni, félt a szavazóbázisának csökkenésében.

Kiszelly Zoltán politológus az Esti Hírlapnak elmondta: a politikai pártok csúsztatnak a svéd nyugdíjjal kapcsoltban. S ebben nem kivétel az MSZP, aki elfelejtette - főleg az idős szavazóbázisának - megemlíteni, hogy nem a mostani nyugdíjasok járandósága került „veszélybe".

Valóban veszélyes a svéd nyugdíj? Kiszelly Zoltán politológus szerint egyáltalán nem rossz megoldás. A svéd modell lényege, hogy a befizetett nyugdíjjárulékot egyéni számlákon vezetnék. Amikor eljön a nyugdíjba vonulás ideje, a járadékot az addig befizetett összeg alapján állapítanák meg, azaz csak az arányokat vennék figyelembe, nem a valós összeget. Magyarul, aki többet fizet, magasabb nyugdíjat kapna.  Ezért nevezhető a rendszer virtuálisan tőkésítettnek. Egy valós tőkefedezet melletti rendszerben a meglévő tőke adja ki a járadék összegét.

A politológus szerint az elképzelés jó, de ahhoz, hogy bevezethető legyen, az államháztartási hiányt nullára kellene hozni, illetve a munkavállalók számát és bérét növelni kellene. No, de mi a helyzet a minimálbérből élőkkel?

- Ők lennének a vesztesei a rendszernek, de a ténylegesen minimálbérből élők nagyon kevesen vannak - magyarázta a politológus, aki megerősítette lapunk felvetését, hogy a „mellékes" jövedelemből az önkéntes nyugdíjpénztárba be lehet fizetni, azaz kipótolni a járulékot.

- Így működhetne a rendszer, ám sajnos az emberekre hatnak a reklámok, így a pénzüket inkább elköltik, minthogy a nyugdíjpénztárba tegyék - magyarázta Kiszelly, majd hozzáfűzte: amennyiben megvalósulna a svéd modell, akkor könnyebben lehetne adócsökkentést végrehajtani és több pénz maradna az ország kasszájában, amit más célokra fel lehetne használni.

- Az embereket nagyon nehéz rávenni a fizetésre, jó példa az amerikai elnökválasztás, mikor Hillary Clinton azért vesztett Barack Obamával szemben, mert kötelezővé akarta tenni az egészségügyi járulék fizetését. A fiataloknak ez nem tetszett, mondván ők még nem annyira betegek - magyarázta a politológus, aki nyomatékosította: túl sok ember él az államból, amelynek előbb-utóbb véget kellene vetni, s erre a svéd nyugdíjrendszer tökéletesen alkalmas.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.