Január 1-től leállhat az orosz kőolaj szállítása

Hazánk felkészült, ha megszakadna az energiaszállítás

Magyarország felkészült az energiaszállítások esetleges megszakadására - közölte a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium az MTI érdeklődésére, miután az orosz hatóságok a "Korai Előrejelző Rendszeren" keresztül tájékoztatták az Európai Bizottságot arról, hogy 2010. január 1-től leállhat az orosz kőolaj Ukrajnán keresztüli szállítása az Európai Unióba.

2009.12.28 18:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A KHEM tájékoztatása szerint a hírt hétfőn napon a Mol üzleti partnere a Transneft is megerősítette. A szállítás leállítása Magyarországon kívül Szlovákiát és Csehországot érintheti közvetlenül is.

A tárca hangsúlyozta, hogy az unió, valamint a Nemzetközi Energiaügynökség elvárásaival összhangban – a rendelkezésre álló készletek szintje jelenleg meghaladja az ország 90 napi átlagos fogyasztását, s utaltak arra is: az Ukrajna felől érkező Barátság vezetéken történő olajszállítások leállása esetén Magyarország Horvátország felől, az Adria vezetéken keresztül is ellátható.

Ezt, és a rendelkezésre álló készleteket figyelembe véve az orosz-ukrán viszony esetleges kiéleződése esetén sem kell fennakadásokra számítani Magyarország kőolajellátásában - olvasható a KHEM közleményében.

A Mol ugyancsak hétfőn kiadott közleményében kifejezte, hogy szintén felkészült a helyzet kezelésére.

A cég közleménye szerint az Ukrajna felől érkező Barátság vezeték esetleges leállását követően az Adria vezeték megfordítása és folyamatos üzemű importba állítása az elsődleges feladat, és ez mintegy 25-30 napot vesz igénybe.

A KHEM közleménye szerint a Transneft arról adott tájékoztatást: az orosz-ukrán vita oka, hogy a szállítást végző Ukrtransnafta nevű cég módosítani kívánja a kőolajszállítások után a Transneft által fizetendő tranzitdíjakat.

A kormány kiemelt figyelmet fordít az ország energiaellátásának biztosítására, folyamatosan figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet, valamint a szükséges és szokásos diplomáciai lépéseket megtette - hangsúlyozza a szaktárca.

Magyarország kezdeményezte, hogy január elején a visegrádi négyek - Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország - Budapesten tartsanak magas szintű energetikai találkozót, ahol felmérik a kőolajszállítások esetleges leállítása kapcsán leginkább érintett tagállamok helyzetét, meghatározzák a szükséges intézkedéseket, és közös álláspontot alakítanak ki.

A KHEM kitér arra is, hogy Magyarország felkészült egy esetleges gázellátási krízishelyzetre is, mivel - a törvényi előírásoknak megfelelően - 2009. december közepén befejeződött az 1200 millió köbméteres földgáz biztonsági készlet kialakítása.

Ami kiváltotta a feszültséget

Ukrajna szerint az elmúlt években csökkent az országon át Nyugat felé történő orosz olajexport, ezért azzal a javaslattal állt elő, hogy emeljék a tranzitdíjat.

Ukrajna azt is szeretné elérni, hogy Oroszország egyezzen bele a tranzitmennyiség minimális mennyiségének a meghatározásába is. Orosz és ukrán illetékesek egyaránt azt mondták hétfőn, hogy ezekről a kérdésekről folynak a tárgyalások.

A jelenleg érvényes szerződés 1994-ben írták alá. Az Ukrtransnafta ukrán vezetéküzemeltető szóvivője hétfőn azt mondta, hogy a tranzitdíjról "kölcsönösen előnyös megállapodás jött létre a felek között."

További tárgyalások folynak azonban még a minimális tranzitmennyiség megállapításáról. Az ukrán vállalati szóvivő reményei szerint gyorsan megoldódik a legújabb orosz-ukrán energiavita, de nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy leáll az orosz olajszállítás.

Azt mondta, hogy "nem Ukrajna szállítja a kőolajat, hanem Oroszország. Ukrajna mindaddig továbbítja az orosz kőolajat, amíg van mit."

A Transneft orosz olajvezeték üzemeltető elnöke, Nikolaj Tokarev hétfőn azt mondta, hogy "elfogadhatatlanok" az új ukrán feltételek, amelyek érintik Oroszország olajexportját a Fekete-tenger partján fekvő Juzsnij ukrán kikötőből.

Rámutatott arra, hogy ha a kérdésben nem sikerül megállapodni, leáll az onnan történő orosz olajexport. Hangsúlyozta, hogy folynak a tárgyalások és reményei szerint még az év vége előtt le lehet zárni az ügyet.

Ukrajna azután állt elő követeléseivel, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közelmúltban nemet mondott Ukrajnának arra a kérésére, miszerint még az idén folyósítsa a készenléti hitelkeret esedékes, közel 2 milliárd dolláros részletét.

Oroszország még pénteken jelezte, leállítja januári olajkivitelét azon az egyetlen ukrán kikötőn keresztül, amelyen át még szállít.

A Transneft orosz olajvezeték-üzemeltető arról értesítette az érintett orosz olajvállalatokat, hogy töröljék teljes, közel 0,5 millió tonna januári olajexportjukat a Fekete-tenger partján fekvő Juzsnijon keresztül.

A Juzsnij az utolsó ukrán kikötő, amelyen keresztül Oroszország nyersolajat szállít Nyugatra, az idén már leállt az orosz kivitel Odesszából.

Időközben felmerült annak a veszélye, hogy ha nem jön létre megállapodás Oroszország és Ukrajna között, akkor a Barátság Olajvezetéken megszűnik a kőolaj továbbítása, ami Szlovákia, Magyarország és Csehország olajellátását befolyásolja.

A Barátság Olajvezetéken napi több mint 300 ezer hordó kőolaj áramlik a három Európai Uniós országba Ukrajnán át.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.