A munkabeszüntetés más légitársaságot is érint

Sztrájk lesz Ferihegyen vasárnap

Ma hivatalossá vált, amit napok óta érezni lehetett, a Malév GH és a Hochtief-Budapest Airport vezetésének csökönyössége miatt mindkét cégnél eredménytelenül zárult a sztrájk-egyeztetés. A LESZ határozott idejű sztrájkja a MALÉV GH-nál december 13-án, vasárnap 15.30-tól 20.30-ig tart.

2009.12.11 16:20ma.hu

A Malév GH-nál hónapok óta, a Budapest Airportnál pedig több mint egy éve tartó eredménytelen tárgyalásokat követően a LESZ november 19-én bejelentette, hogy szeretné felgyorsítani a vontatottan haladó egyeztetéseket. Az érdekképviselet a múlt héten hivatalosan is jelezte, egy hetes sztrájk-egyeztetést kezdeményez.

A folyamat az érintett cégek (Hochtief-Budapest Airport, és a Malév Ground Handling Zrt.) vezetőségének, illetve a külsős jogászok csökönyössége és időhúzása miatt a mai napon eredménytelenül ért véget. A Malév GH vezetése a sztrájk-egyeztetéssel párhuzamosan folyó kollektív szerződés-tárgyalások folytatásától is elzárkózik.

A szakszervezet határozott idejű munkabeszüntetést tart a Malév GH-nál december 13-án, vasárnap. A Hochtief-Budapest Airportnál tartott sztrájk időpontjáról később születik döntés. Bár egyelőre egyik érintett vállalat sem mutat nyitottságot további tárgyalásokra, a szakszervezet készen áll újabb egyeztetésekre – amennyiben érdemi munkáltatói javaslat merül fel. Ebben az esetben a munkabeszüntetés még elkerülhető.

Mi vezetett a sztrájkhoz?

A repülőtéren az elhibázott privatizációs hullám, majd az egymást követő magánbefektetők nyomán a dolgozók nem csak korábbi helyzetükhöz képest, de abszolút értelemben is kiszolgáltatott, a végsőkig kizsigerelt helyzetbe kerültek. A Budapest Airportnál és a Malév GH-nál egyaránt 2006-ban került sor utoljára az alapbérek emelésére. A gondokat tetézte, hogy mindkét cég egyoldalúan, váratlanul felmondta a hatályos kollektív szerződést (a BA 2008 őszén, a Malév GH 2009 szeptemberében).

A Malév GH esetében ez nem csak etikátlan: a privatizációs szerződésben az Airbridge ugyanis azt vállalta, hogy előzetesen egyeztet az érdekképviseletekkel hasonló ügyekben – erre nem került sor. A kollektív szerződés hiánya kiélezte a munkaerő-hiányból eredő feszültségeket. A reptéren évek óta folyamatos elvárás a „rendkívüli munkavégzés”. Ennek felső határát a kollektív szerződések szabályozták, bár a Hocthief-BA Zrt. ezt sem tartotta be.

A megállapodások felrúgása óta nem csak a túlóra-pótlékok csökkentek, de a munkarendek, műszakbeosztások is tervezhetetlenné váltak. Többször volt rá példa, hogy előzetesen bejelentett, nyári szabadságukra nem tudtak elutazni a munkások, mert váratlanul szolgálatba rendelték őket. A munkakörülmények is sok kívánnivalót hagynak maguk után.

A Budapest Airport évek óta ígérgeti, de nem tett érdemi lépéseket a felújítást utoljára a rendszerváltás körül látott öltöző és pihenőhelyiségek, mosdók állapotának javítására. A Malév GH-nál ugyanezen problémákon felül hiányzik számos védőfelszerelés, ruha, kesztyű, cipő – ez a dolgozók fizikai biztonságát fenyegeti nap mint nap.

A Malév GH az elmúlt évek reálbér-csökkenése után most újabb 20-25 százalékos bércsökkentést tervez a pótlékok eltörlésével és a cafetéria adóterheinek a dolgozókra hárításával. A repülőtéri Üzemanyag-Kiszolgáló (RÜK) Kft-nél, amely a Hochtief-Budapest Airport leányvállalataként működik, az anyacéggel megegyező problémák okoznak feszültséget.

A munkakörülmények mellett itt is a több mint egy éve hiányzó kollektív szerződés, és az ezzel összefüggő bércsökkenés jelent problémát.

Mit akar a LESZ?

A Budapest Airport és a RÜK vezetésétől a szakszervezet a korábbi kollektív szerződés visszaállítását, az eltörléséből és a korábbi évek reálbér-csökkenéséből eredő anyagi veszteség kompenzációját, 10+10 százalékos béremelést követel. Emellett az állandó létszámhiány orvoslására, a biztonsági területekre közel 100 fő állandó munkaerő felvételét várja a vezetőségtől. A Malév GH-nál a követelések a nyáron bejelentett megszorítások visszavonása mellett az alapbérek emelésére is kiterjednek – természetesen a cafetéria korábbi rendszerének megtartása mellett.

Honnan van fedezete a követeléseknek?

A Budapest Airport kérésére a LESZ rámutatott azokra a területekre, ahol komoly megtakarítások érhetőek el. Az évi többmilliárd forintos szakértői és tanácsadói szerződések jelentős részét házon belül meg lehetne oldani hatékonyabb menedzseri munkaszervezéssel. Ha a menedzsment, a jogi, kommunikációs és HR-osztály is jól végezné a dolgát, az egyenként sokmillió forintos megbízási szerződések értékének töredékével számolva is legalább százmillió forint takarítható meg.

Rényi-Vámos Krisztina jogi igazgató letartóztatása óta az is alaposan gyanítható, hogy e kiadások közül több teljesen felesleges. A vezetők szolgálati járműveinek olcsóbbra cserélésével, és a benzinköltségen 100-200 millió forint lenne megtakarítható. A kommunikációs keretben is van még tartalék. Ha egyetlen sajtótájékoztatóra akadt 2009-ben 15 millió forintja a cégnek, akkor ezen a területen is érdemes spórolásba fogni. Pontosabb számokkal azért nem tud szolgálni a szakszervezet, mert a cég törvényes adatszolgáltatási kötelezettségének sem tesz eleget. Így hiába várták a dolgozók a teljes bértömegről és ezen belül a menedzsment, illetve a kétkezi munkát végzők fizetéseinek arányáról szóló adatokat.

A céges beszerzések sem vizsgálhatóak: a felügyelőbizottság szakszervezet által delegált tagja hiába kezdeményezte a testület rendkívüli összehívását Jost Lammers vezérigazgatónál a jogi igazgató ügye miatt. Az FB ülése egyébként néhány nappal Rényi-Vámos letartóztatása előtt lett volna esedékes, azonban a cégvezetés váratlanul és indoklás nélkül december végére halasztotta azt - helyette inkább a LESZ alelnökét, a Hocthief-BA Zrt. FB-tagját akarta mondvacsinált okok miatt kirúgni a vállalattól.

A Malév GH és az egész Malév-csoport anyagi helyzete átláthatatlan. Annyi azonban bizonyos, hogy Martin Gauss vezérigazgató a Népszabadságnak adott interjúban két hete kijelentette: a Malév GH nyereségesen működik, és európai színvonalú szolgáltatást nyújt. Ezért elvárható, hogy az elmúlt évek bércsökkenését ne tetézzék további 20-25 százalékkal januártól kezdve.

Mi történt a tárgyalásokon?

Mindkét cég vezetése rugalmatlannak bizonyult, kompromisszumkeresés helyett erőfitogtatásra és fenyegetőzésre használta fel a sztrájkveszélyt elhárítani hivatott tárgyalásokat. A Budapest Airport november végén bejelentette, hogy német utasbiztonsági ellenőröket vesz fel a decemberi időszakra. Bár a csúcsforgalomra hivatkoztak, árulkodó, hogy nyáron, amikor a reptér jóval nagyobb forgalom mellett működik, fel sem merült hasonló lépés. A németek azóta annak ellenére szolgálatba álltak, hogy a Fővárosi Bíróság december 3-án kimondta, a tavalyi munkabeszüntetés során jogellenesen alkalmazott görög sztrájktörőket a cég.

A cég magyar munkaerőt nem keresett a pozíciókra, pedig egy német „vendégmunkás” alkalmazása minden bizonnyal sokszor többe kerül a cégnek. A németek felvétele mellett a cafetéria juttatások elvonásának meglebegtetésével is igyekeztek nyomást gyakorolni a dolgozókra. Hardy Mihály közkapcsolatokért felelős igazgató belső körlevélben tudatta, a cafetéria veszélybe kerülhet, ha „előre nem tervezett esemény” történik a repülőtéren.

A Malév GH vezetése a korábban bejelentett megszorítások mellett a tárgyalások során tette véglegessé álláspontját – megállapodásban vállalat kötelezettségével ellentétben – a cafetéria juttatásokkal kapcsolatban: a jövőben a dolgozókat terhelik a juttatások után fizetendő járulékok. Ez újabb tízezer forintokat vesz ki az amúgy is sovány borítékokból.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.