Öncsődöt is kezdeményezhetnek

Több ponton is változik a csődtörvény

Több ponton is változik a csődtörvény kedden: új szabály lesz egyebek között, hogy az adós cég vezetője által bejelentett öncsőd azonnali fizetési moratóriummal jár, illetve a megrendült gazdálkodású cégeknél előtérbe kerül a reorganizáció a felszámolással szemben.

2009.08.31 17:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A csőd- és a felszámolási eljárásról szóló törvényt nyáron módosított a parlament. Az eddig hatályos törvény is ismerte a reorganizációs célú csődeljárást, de a gyakorlatban ezek száma elenyésző volt, a helyettük lefolytatott felszámolási eljárásokban viszont a hitelezők követeléseik alig néhány százalékához jutottak hozzá. Az új szabályok szerint a csődeljárást az adós - a megrendült gazdálkodású, fizetésképtelen cég - valamint a hitelezője is kezdeményezheti.

Amennyiben az adós kéri a csődeljárást - ezt nevezik öncsődnek - a bíróság egy munkanapon belül elrendeli az ideiglenes fizetési haladékot, amit közzétesz a Cégközlönyben. A csak elektronikus megjelenő Cégközlönyben minden nap 0 órakor teszik közzé a közleményeket, ekkortól kezdődik a csődeljárással járó fizetési moratórium, a cégek neve mellett ekkortól kötelező feltüntetni a "cs.a" "csődeljárás alatt" jelzőt.

A bejelentést megelőző eljárás azonban hosszabb, mivel a cég vezetője csak akkor jelenthet csődöt, ha ehhez előbb a tulajdonosok hozzájárultak. A hitelező akkor indíthat csődeljárást, ha az adós a fizetés lejártát követő 15 napon belül sem fizetett, kötelezettségét nem vitatta, és a hitelezői felszólításnak sem tett eleget.

A hitelező ilyenkor választhat a csőd-, vagy a felszámolási eljárás között. Ha a csődöt választja, akkor tovább tart a csődeljárás elrendelése, mint öncsőd esetén. A bíróság 5 munkanapon át vizsgálhatja a kérelmet, és ha az hiányos, akkor ennyi időt szab a pótlásra. Ezt követően 5 munkanapon belül megküldi a kérelmet az adósnak, akinek 15 munkanapja van nyilatkozata megtételére. Amennyiben az adós nem vitatja a kérelmet, a bíróság újabb 8 munkanapon belül hozza meg a csődeljárásról szóló végzést.

Ha a bíróság - bármelyik fél kérelmére - elrendeli a csődeljárást, akkor az adós céget 90 napos fizetési moratórium illeti meg. A hitelezőknek pedig 30 napon belül kell bejelenteniük a követeléseiket. Az adós közvetlenül és egy országos napilapban feladott hirdetésben is értesíti a bejelentésről a hitelezőit. A fizetési haladék alatt is fizetni kell azonban a munkabéreket, azok közterheit, a közüzemi díjakat, a bankszámla költségét és az áfát.

A csődeljárásba - a bíróság kirendelésére - bekapcsolódó vagyonfelügyelő hagyja jóvá az adós cég új kötelezettségvállalásait; feladata, hogy a társaság a veszteségét mérséklően működjön. A cég vezetői és a vagyonfelügyelő együtt dolgozzák ki a fizetőképesség helyreállítását - a reorganizációt - célzó programot. Az adósnak a csődeljárás indulásától számított 45 napon belül kell összehívnia a hitelezőket, egyezségi tárgyalásra. Ezen engedményeket, fizetési könnyítéseket adhatnak a h i t e l e z ő k , sőt követelésük egy részéről is lemondhatnak. Minden 100 ezer forintnyi követelés ér egy szavazatot, ám aki ennél kevesebbet követel, az is kap egy voksot.

A bajba jutott cég tulajdonosi körébe tartozó más cégek viszont csak 400 ezer forint követelés után kapnak egy szavazatot. Ezzel kívánta a jogalkotó elérni, hogy az esetleges vagyonátmentés ne jelentsen előnyt a tulajdonosoknak. Külön csoportot alkotnak a biztosított - például jelzálogjoggal rendelkező - illetve a nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezők. Mindkét csoport külön szavaz a reorganizációról, és amennyiben mindkét csoportban igent mond a hitelezők többsége, akkor a program végrehajtható, ellenkező esetben felszámolásba megy át a cég.

A csődeljárást űrlapon lehet bejelenteni a cégbíróságon, ezt rendeletben tette közzé az igazságügyi és rendészeti miniszter. A módosítás sok ponton érinti a felszámolási eljárást is. Például a felszámolót nem a bíró jelöli ki, hanem az elektronikus rendszer, mégpedig véletlen kiválasztással. Jövő év közepétől a csőd- és felszámolási eljárásokban teljes lesz az elektronikus ügyintézés.

Új szabály az is, hogy a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást, ha az adós minden tartozását kifizette. Erre például úgy kerülhet sor, hogy a tulajdonosok rendezik a hitelezők követeléseit.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.