Talán így nem folynak el a pénzek
Kincstárnoki rendszer a minisztériumoknál? A kormány ezt akarja!
A kincstárnok az általa vizsgált költségvetési szervnél akár az államtitoknak minősülő adatokba is betekinthet - egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
2009.08.27 10:01MTIA kormányszóvivő szerdán jelentette be, hogy a miniszterelnök kincstárnokokat nevezhet ki a minisztériumokhoz, illetve a központi költségvetési szervekhez.
A kincstárnokokra vonatkozó szabályok az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletbe épülnek be, kiegészítésként.
A miniszterelnök tehát a központi költségvetési fejezethez, valamint az elkülönített állami pénzalaphoz kincstárnokot jelölhet ki.
A kincstárnokok munkájának összehangolására a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által felkért személyekből álló testület működik. A titkárság pedig a Kincstárban működik.
Kincstárnok felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkező személy lehet. Feltétel még a köztisztviselői státusz és az 5 éves közigazgatási gyakorlat.
Nem nevezhető ki a kincstárnok ahhoz a szervezethez, amely foglalkoztatja, illetve amelynél a korábbi 3 évben dolgozott.
A kincstárnok feladatát így határozza meg a rendelet: "figyelemmel kíséri a fejezet, valamint a fejezethez tartozó költségvetési szervek, illetve az alap gazdálkodását, így különösen a források felhasználásának és a feladatoknak az összhangját, a szállítói tartozásállomány és a vevőállomány alakulását, a bevételek beszedésére és behajtására tett intézkedéseket."
A kincstárnok jogosult "a költségvetési szerv kezelésében levő bármely adatot - ideértve az államtitoknak, szolgálati titoknak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is - megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, azokról a költségvetési szerv költségére másolatot készíteni".
Ha a kincstárnok célszerűtlen, nem szükségszerű, nem időszerű vagy fedezet nélküli kötelezettségvállalást, célszerűtlen vagy időszerűtlen kifizetést, illetve ezek előkészületét észleli, arról haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett költségvetési szerv vezetőjét, továbbá értesítenie kell a pénzügyminisztert (a Pénzügyminisztérium fejezet esetén a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert).
A pénzügyminiszter - illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - az értesítés alapján az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjével haladéktalanul egyeztetést kezdeményez.
A tájékoztatással érintett kötelezettségvállalást nem lehet megtenni, illetve a kifizetést nem lehet teljesíteni mindaddig, amíg az egyeztetés nem történt meg.
A rendelet csütörtöktől hatályos.