Nem valószínű a gyors kilábalás a recesszióból

Idén 6,5 % körül esik a magyar gazdaság teljesítménye

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint miközben a magyar gazdaság teljesítménye idén 6,5% körüli mértékben esik, a külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek.

2009.07.06 10:37ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A recesszió mélypontja a III. negyedévben várható, gyors kilábalás azonban sehol sem valószínű.

Az államháztartás egyensúlyi helyzete közel 350 milliárd forinttal lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél. Ez az európai módszertan szerint mintegy 3,8%-os hiányt jelent.

A külső finanszírozási igény 2 milliárd euróra, a GDP 2,2%-ára csökken, amit az IMF-EU hitelkeret finanszíroz. (A külső finanszírozásban az első negyedévben - példátlan módon - aktívum alakult ki.)

A foglalkoztatási és bérfolyamatok fokozatosan alkalmazkodnak a recesszióhoz. Az elbocsátásokról nincs statisztika, de azok bizonyosan bőven 100 ezer feletti dolgozót érintettek, eleinte főleg a feldolgozóipari exportszektorokban, később a nagy és közepes szolgáltató cégeknél is.

Egy részük külföldi volt (ők többségben hazamentek), további részük elhelyezkedett, illetve nyugdíjba ment. Végülis 2009 március-májusban a foglalkoztatottak száma csaknem 78 ezerrel volt kevesebb, mint egy éve. A munkanélküliségi ráta egyelőre 9,9%-on tetőzött, majd szezonális okokból 9,8%-ra csökkent (az egy évvel ezelőtti 7,7%-ról), de az év során még emelkedése várható.

A mikro- és kisvállalkozásoknál szürkülés következett be, a foglalkoztatás és a jövedelem terén egyaránt. A bruttó átlagkeresetek az I. negyedévben a versenyszektorban 4,8%-kal emelkedtek. A költségvetési szektor bérei januárban zuhantak (2008 januárjában ugyanis még a 13. havi fizetés felének a kifizetésére is sor került), de a februári-márciusi bérkiáramlás már stagnálást jelez.

Végeredményben a reálkereset 2,7%-kal csökkent az I. negyedévben. A lakosság mérsékli halasztható és/vagy hiteligényes fogyasztását, így leginkább a tartós fogyasztási cikkek vásárlását.

Ezért GDP-arányos nettó megtakarítási rátája emelkedik. 2009. I. negyedévében a hiteltörlesztés már meghaladta az új hitelfelvételt. A fogyasztási hitelfelvét 1/6-ára, a lakáscélú 1/3-ára esett vissza.

Az első négy hónapban 6 ezer lakás kényszerértékesítésére került sor, de a hitellel rendelkezők óriási többsége vagy normálisan törleszt, vagy megállapodott az átütemezésről. A válság kitörésétől 2009. április végéig a lakosság kb. 600 milliárd forint vagyonvesztést szenvedett el a tőzsdei részvényeken és a befektetési jegyeken. Ez éves jövedelmének 6-7%-a.

2009 közepétől az áfa- és jövedéki adók emelésének hatására átmenetileg megugrik a fogyasztói árindex, év végére 7% körül lesz. Éves átlagban közel 5%-os drágulási ütem várható. A nemzetközi inflációs trendek inkább csak 2010 közepétől gyorsulnak.

A jegybanki alapkamat magas szinten (9,5%) beragadt, az MNB megítélése szerint azonban a külső finanszírozhatóság júniusban még nem tett lehetővé csökkentést. A külső és belső egyensúly javulása nyomán a változó nemzetközi befektetői hangulatban ismét vonzóbb befektetési cél lehet Magyarország. Júliusban megkezdődhet az alapkamat mérséklése (az év végére 8,5%-ra).

Ezzel párhuzamosan az állampapír-hozamok is csökkenni fognak, ami a forint erősödéséhez vezet. 2009 második felében 270-280 körüli, az I. félévinél kisebb ingadozású, tendenciájában enyhén erősödő, éves átlagban 285 forint körüli euró-árfolyam várható.


Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.