Leszakadó magyar bérek

Hazánk a régió sereghajtója a reáljövedelmek 2007-es alakulását tekintve

Lemaradás. Miközben a többi régiós új tagállamban erős volt a reálbér-növekedés 2007-ben, Magyarországon közel öt százalékkal csökkentek a keresetek a vártnál magasabb hazai infláció, illetve az állami elvonások fokozása miatt.

2008.02.05 08:18Világgazdaság
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Romániában kiugróan, 15 százaléknál is gyorsabb ütemben nőtt a fizetések reálértéke, de a visegrádi térség országaiban is érezhető emelkedést regisztráltak – kivéve hazánkat. A cseh, szlovák, lengyel vagy román reálbérek látványos növekedésének egyik fő oka a munkaerő iránt megnyilvánuló mind erősebb kereslet. A fizetések alakulása egyfelől igen kedvezően hatott az érintett tagállamok fogyasztási adataira, másfelől a szociális béke szempontjából is igen előnyös, ha a cégek nyereségének gyarapodásával a munkavállalók bére is többé-kevésbé lépést tart – mutat rá a Wirtschaftsblatt. Többen figyelmeztettek ugyanakkor az elmúlt évben, hogy a bérek túl gyors növekedése – amellett, hogy inflációs nyomást gerjeszt – az új tagállamok versenyképességének is árthat a termelési költségek emelkedése miatt.

Az OECD legújabb összehasonlításából azonban kiderül, hogy a jólét növekedése egyelőre nem vonta maga után a versenyképesség romlását az új tagállamokban, vagyis a darabbérköltségek a dinamikus bérkonjunktúra ellenére sem emelkedtek érdemben, mivel a termelékenység is gyorsan javul. A múlt év egyik versenyképességi nyertesének Szlovákia számít az OECD adatai szerint: északi szomszédunk tavaly enyhén növelte versenyképességét a darabbérköltségek terén, miközben a munkavállalók 4,2 százalékos reálbér-emelkedést könyvelhettek el. A korona árfolyam-ingadozásai sem haladták meg azt mértéket, amely az euróval szembeni veszélyes le- vagy felértékelődéshez vezethetett volna.

Cseh- és Lengyelországban ugyanakkor némileg nőttek a darabbérköltségek a múlt évben, ez elsősorban a két ország nemzeti valutája, a korona és a zloty jelentős erősödésével függ össze. Bulgáriáról és Romániáról, illetve a balti államokról még nem áll rendelkezésre adat a versenyképesség alakulásának összehasonlításához.

Románia esetében a lej leértékelődése valamelyest valószínűleg kompenzálja a jelentős béremelkedések hatásait, ugyanakkor a valutájuk értékét stabilan tartó balti országok és Bulgária esetében ilyen ellensúlyozásra természetesen nem volt lehetőség.

Magyarországon a bérek alakulását illetően egyelőre a fentiekkel ellentétes irányú változások figyelhetők meg. A hazai nettó reálkeresetek átlagosan 4,7 százalékkal mérséklődtek tavaly novemberig, e mögött egyrészt az előzetes várakozásoknál is magasabb, nyolcszázalékos éves infláció, másrészt az adó- és járulékváltozások álltak. Utóbbit a bruttó és nettó keresetek növekedése közötti több mint öt százalékpontos különbség mutatja. Ez az utóbbi 12 év legnagyobb reálcsökkenése.

2002-ben még jelentősen, 16 százalék felett emelkedett a mutató, azt követően először két év múlva következett be csökkenés, de az kisebb volt a mostaninál. A tavalyi költségvetési megszorítások nem csak a közterhek emelkedésében érhetők tetten, a kiadáslefaragás jegyében jelentős elbocsátásokkal is jártak. A nagyjából százezer, utcára került állami alkalmazottnak azonban csak kisebb része tudott a keresletszűküléstől sújtott magánszektorban elhelyezkedni, így a foglalkoztatottság is visszaesést mutatott tavaly.

Félő azonban, hogy a jelentős társadalmi feszültségekkel járó jövedelemcsökkenés a következő években magasabb béremelési igények formájában erősebb inflációs nyomást okozhat. Mindezek fényében meglehetősen csekély vigasznak tűnik, hogy hazánkban 2007 közepe óta mérséklődtek a darabbérköltségek.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.