A válság még nem érte el a mélypontját?

Válságos hangulat: Reménytelen családi költségvetések

A világon végigsöprő pénzügyi és az azt követő gazdasági válság Magyarországon is komolyan érezteti a hatását: az ország gazdasági helyzetét illető "optimizmus" minden korábbi méréshez viszonyítottan is példátlan mélypontra zuhant.

_{2009.05.19 16:04}_Gallup

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A gazdasági válság szubjektív megítélése

2009 májusában összességében, a kérdezettek csak körülbelül negyede volt többé kevésbé elégedett azzal, ahogy él (1%-a „nagyon elégedett” és 25% „inkább elégedett”). Velük szemben a többség vagy egyáltalán nem (28%), vagy pedig inkább nem volt elégedett (46%) az életével.

A gazdasági válság hatására a korábban is rendkívül alacsony szubjektív életminőség-érzet még szélesebb rétegeket érint, ma a magyar társadalom minden korábbinál nagyobb része elégedetlen az életével. (Lásd a közeljövőben megjelenő anyagunkat a magyar társadalom reakcióiról nemzetközi összehasonlításban). Már a decemberi mérésünket megelőzően is nyilvánvalóvá vált, hogy a világon végigsöprő pénzügyi és az azt követő gazdasági válság Magyarországon is komolyan érezteti a hatását.

A felnőtt lakosság döntő többsége ennek megfelelően már decemberben is meglehetősen rossznak (54%) vagy nagyon rossznak (39%) ítélte az ország gazdasági helyzetét – a kétféle válasz összegéből képzett mutató pedig 9 százalékponttal volt magasabb a júliusban mért értéknél. Az emberek érzékelése szerint az igazi zuhanás a december óta eltelt időszakban következett be. Most gyakorlatilag mindenki (95%) rossznak ítéli az ország gazdasági a helyzetét, és a vélemények sokkal polarizáltabbak: 57% kifejezetten súlyosnak („nagyon rossznak”) érzékeli a helyzetet.

Ezzel az ország gazdasági helyzetét illető „optimizmus” minden korábbi méréshez viszonyítottan is példátlan mélypontra zuhant. Az ország gazdasági helyzetét a legrosszabbnak a vendéglátásban, a kereskedelemben és az építőiparban dolgozók érzékelik, míg az oktatásban, közigazgatásban dolgozóknak csak mintegy fele tartja a gazdaság helyzetét nagyon rossznak.

_{Prognózis a család anyagi helyzetének alakulását illetően a következő 12 hónapra vonatkozóan}

A háztartások saját anyagi helyzetüket illetően rövid távon általában pesszimisták és csak nagyon kevesen várnak kibontakozást. A család anyagi helyzetét illető – és az előző választási kampány néhány hónapjának reménykedését követő kijózanodást követően tartósan igen magas -- pesszimizmus december óta a háztartások újabb 20 százalékára lett jellemző.

Ma lényegében nincs olyan felnőtt Magyarországon, aki rövid távon kedvező változásra számít a családja anyagi lehetőségeinek a tekintetében (3%), ezzel szemben a kérdezetteknek több mint háromnegyede (77%) a családi kassza még további zsugorodására számít.

A válság rányomja a bélyegét a mindennapokra: a legtöbben arról számolnak be, hogy kevesebbet költenek a mindennapi kiadásaikra (77%) és sokan a nagyobb kiadással járó tervezett vásárlásaikat halasztják el (53%). A kérdezettek 21%-a próbál a válság hatására minél többet félretenni a keresetéből, reagálva a jövőt illető bizonytalanságra.

A magyar válság súlyosabb mint amit mást országok élnek át

A gazdasági és pénzügyi válság tekintetében a kérdezettek nagy többsége (68%) úgy vélekedik, hogy Magyarországot súlyosabban érintette a válság mint más EU tagállamokat, de ennek okait illetően megoszlanak a vélemények. A magyar válságot súlyosabbnak érzők fele vélekedett úgy, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan elmaradt strukturális reformok az okai a különösen súlyos krízisnek, míg másik felük kizárólag az elmúlt hét év szocialista kormányzásának tulajdonítja a mélyebb válságot (mindkét álláspontot a megkérdezettek 47%-a osztotta).

A többség úgy érzi, hogy a válság még nem érte el a mélypontját – és különösen Magyarországon nem. Az EU egészét tekintve 31% szerint ott már túl lehetnek a nehezén, ám 55% szerint ott is lesz még lejjebb. Magyarországon a válság kifutását illetően csak 15% optimista, míg tízből nyolcan arra számítanak, hogy nálunk még tovább romolhat a helyzet (78%). A munkaviszonnyal rendelkezők relatív többsége szerint munkahelyén létszámleépítések várhatóak (42%) és csak 7% számolt be arról hogy munkahelyén bővítik az álláshelyek számát.

Az alkalmazásban állók 39%-a tart attól hogy saját maga is elveszítheti az állását a következő 12 hónapban. A vezető beosztásban lévők között a munkahelyüket bizonytalannak látók aránya csak 18%, de a beosztott értelmiségiek és a szakmunkások, betanított és segédmunkásoknak is több mint a fele tart ettől. Azok akik rendelkeznek valamilyen hitellel, majd kétszer annyian tartanak attól, hogy elvesztik állásukat mint azok, akik nem rendelkeznek semmilyen hitellel.

Kutyaharapást szőrével: a Bajnai csomag

Bajnai Gordon beiktatását követően késlekedés nélkül bejelentette az átalakított kormány terveit az egyensúlyteremtő – más szemszögből: megszorító – intézkedések bevezetésére. Ezek közül a legfontosabbakat vizsgáltuk abból a szempontból, hogy azok mennyire váltak széles körben ismertté, és milyen várakozások kísérik a bevezetésüket.

A16 bejelentett és általunk vizsgált intézkedési terv közül 10 esetben az emberek legalább 80%-a volt képes azokat felidézni (spontán módon, vagy arra a kérdésre válaszolva, hogy hallott-e a megnevezett intézkedésről). A 13. havi nyugdíj eltörlését segítség nélkül említette a válaszadók 80%-a. A megszorító csomag további intézkedései közül még ötöt tudott a megkérdezettek 40% - 50% -a spontán felidézni. A többség nem hallott a jövedelmek szuperbruttósításáról (65%) illetve arról, hogy a korábbi tervekkel ellentétben megmarad a magánszemélyek különadója (64%).

A fenti intézkedések mindegyikével kapcsolatban feltették azt a kérdést is, hogy a válaszadók véleménye szerint fogják-e ezek (kedvezőtlenül) érinteni a saját anyagi helyzetüket. A legtöbben a forgalmi adó megemelése esetében fejezték ki ez irányú aggodalmukat (92%), de 68% jelezte hogy kedvezőtlenül érintheti (a kérdezés idején részleteiben még nem megvitatott) ingatlanadó bevezetése, és 64% számára okozhat majd gondokat a gázár-támogatások megszüntetése.

A jövedéki adó emelése hátrányosan érintheti a kérdezettek 53%-át, 49% gondolja hogy a kevesebb táppénz miatt esik majd el bevételektől, és a kérdezettek közel fele aggódik a nyugdíjakat és a nyugdíjazást érintő változtatások miatt is.

A terhek megoszlásának érzékelése

A kérdezettek fele úgy látja, hogy a megszorító intézkedések terhei elsősorban a lakosságot és nem az üzleti szférát érintik majd (48%), míg a megkérdezettek másik fele (47%) úgy látja, hogy a terhek körülbelül egyformán fogják érinteni a lakosságot és a gazdasági vállalkozásokat. A kérdezetteknek csak 4%-a gondolja úgy, hogy a terhek nagy részét elsősorban a vállalati szektor fogja viselni.

A munkaadók, az ingatlantulajdonosok és a tőkejövedelemből élők sorolódtak leghátrébb abban a rangsorban amelyet a kérdezettek aszerint állítottak fel, hogy véleményük szerint mely rétegeket érintik majd leginkább a gazdasági kiigazítás tervezett intézkedései. A legsérülékenyebb csoportokat a kérdezettek a kisgyermekes családokban látták (lásd lenti tábla), tanúsítva a várható intézkedések széleskörű hatásait, a nyugdíjasok és az aktívak körülbelül egyforma helyezéssel végeztek a második-harmadik helyen.

A rövid távú lakossági optimizmus fentebb részletezett összeomlásának a hátterében éppen a kormány tervezett válságkezelő csomagjának tulajdonított hatások állhatnak: összességében a magyarok 32%-a szerint a csomagot alkotó intézkedések alapvetően rendítik majd meg a családjuk anyagi helyzetét. 43% pedig arra számít, hogy a csomag jelentősen rontja az anyagi helyzetüket, bár továbbra is meg tudnak majd élni a jövedelmükből. Összesen 23% gondolja, hogy a csomag következtében csak kisebb mértékben fog romlani az anyagi helyzetük.

A kérdezettek többsége nincs meggyőződve arról, hogy a kormány által tervezett intézkedések elérik majd az ígért eredményt. 10 kérdezettből három vélekedik úgy hogy a program alkalmas lehet arra, hogy „olyan változtatásokat hajtson végre amelyek hosszabb távon is kedvezőek az ország számára” (31%). Ugyanennyien vannak azok, akik szerint az intézkedések alkalmasak arra, hogy “a legkésőbb 2010-ben megválasztandó új kormány jobb feltételekkel foghasson a kormányzásnak” (31%).

A kérdezettek többsége ugyanakkor úgy véli, hogy a program arra sem alkalmas , hogy „az ország elkerülje a államcsődöt”. (Csak 37% bízott abban, hogy legalább ez a kimenetel elkerülhető lesz az intézkedések nyomán).

Kezdőlap