Nem kirándul, nem eszik a turista a válságban

A turizmus visszaesése kétszámjegyű, az éttermeké akár 40 százalék

A turizmus visszaesése riasztóan magas, kétszámjegyű lehet, az éttermek bevételének csökkenése pedig becslések szerint eléri a 30-40 százalékot - hangzott el a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátó és Idegenforgalmi Karának (BGF KVIFK) sajtótájékoztatóján, amelyet a Negyven év a vendéglátás és a szállodaipar fejlődéséért című konferencia alkalmából tartottak hétfőn Budapesten.

2009.04.20 18:00MTI

Az 57 ezer magyar étterem nagy része szerény jövedelemtermelő képességgel rendelkezik, sokuk már ma is veszteséges - mondta a tájékoztatón Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke, a konferencia egyik előadója.

A magyarországi éttermek jelentős részét a kötelező bürokrácia, a fölös túlszabályozottság jellemzi
- hangzott el.

A hazai mezőgazdaság termékeit kellene jobban felhasználni, ám a csúcsgasztronómiát képviselő vendéglátóhelyek a nyersanyagok jelentős részét külföldről hozzák be.

Ugyanakkor az elnök megjegyezte: a honi vendéglátás palettáján ugyanúgy szükség van a magyaros, klasszikus ételeket kínáló, valamint az újdonságokra építő és az ínyencéttermekre egyaránt. Fontos a vendégcentrikus hozzáállás kialakítása is - tette hozzá az MT Zrt. elnöke.

A válságból való kilábaláshoz szükséges, hogy továbbra is megmaradjanak a jelenlegi feltételek mellett az üdülési csekkek és az étkezési utalványok, , az adók és a bürokrácia csökkenjen, a vállalkozók hitelhez jussanak.

Elkerülhetetlen teendő a szakember szerint a fekete- és a szürkegazdaság kifehérítése, amely csak úgy történhet meg, ha mindenki számlát ad, és bejelentett dolgozót foglalkoztat. A jubileumi konferencián Tóbiás János, a Danubius Hotels Group általános vezérigazgató-helyettese ismertetett egy tanulmányt, amely a magyar szállodaipar jelenlegi helyzetét és jövőképét taglalta. Kiemelte: eddig is kétszámjegyű már a csökkenés a turizmusban.

A szállodai kapacitások a 3-5 csillagos kategóriában 2000-hez képest 2008-ra közel 41 százalékkal növekedtek Magyarországon, míg az egy szállodai szobára eső vendégéjszakák száma az elmúlt négy év alatt 13 százalékkal csökkent, és a realizált átlagárak is folyamatosan mérséklődtek.

A versenyképességet és a jövedelmezőséget negatívan befolyásolták olyan tényezők is, mint az áfa-emelés, a forint árfolyamának ingadozása, az energia- és az élelmiszerárak változásai, az élőmunka költségeinek és a szállodaipar adóterhelésének növekedése. Tóbiás János kiemelte: szerencsétlen egybeesés, hogy a 2008 második felében kezdődő globális pénzügyi és gazdasági válság a hazai szállodaipart éppen a mélypontján érte el.

A versenyképesség csökkenéséhez hozzájárult, hogy stagnált a kereslet, nőtt a szállodai szobák száma, miközben romlott a gazdálkodás feltételrendszere.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.