"Tegyen rendet mindenki a saját háza táján"

Bokros: ellentmondásos az IMF euró-bevezetési javaslata

Ellentmondásosnak nevezte Bokros Lajos az IMF-nek azt a felvetését, hogy a közép-kelet-európai országok egyoldalúan, a maastrichti kritériumok teljesítése nélkül vezessék be az eurót.

2009.04.17 19:19MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A volt pénzügyminiszter a Globális Tudás Alapítvány konferenciáján meglepőnek nevezte azt is, hogy az Európai Központi Bank legfelsőbb vezetése hallgat a kérdésben. Hangsúlyozta, hogy a közép-kelet-európai uniós tagállamok számára nem lehet követendő példa Montenegró és Koszovó egyoldalú lépése, amelyek még függetlenségük gyakorlati elnyerése előtt vezették be a közös pénzt.

Bokros Lajos szerint annak jelentős kockázata van, ha egy ország úgy lép be az euróövezetbe, hogy már a kezdet kezdetén nehezen teljesíti a maastrichti előfeltételeket. Példaként Görögországot hozta fel, amely már annak idején nehezen küzdött meg egy-két előfeltétellel, mostanra pedig a GDP-hez mért államadóssága 96 százalékra emelkedett az előírt 60 százalékos szinttel szemben.

Bokros Lajos szerint ugyan Németország őrködik az euróövezet stabilitása, az euró árfolyama fölött, előfordulhat azonban Görögország esetében, hogy egy euró-övezetbeli állam államcsőd közeli helyzetbe kerül, mivel már napjainkban alig vásárolják a görög államkötvényeket.

A volt pénzügyminiszter zárszavában két üzenetet is megfogalmazott az új magyar kormánynak. Egyrészt azt, hogy tegyen rendet "saját háza táján", mert csak ez lehet ugródeszka arra, hogy érdemben tárgyaljon vezető euró-övezetbeli államokkal, második üzenete pedig az volt, hogy fontos kérdésekben koordináljon a többi közép-kelet-európai csatlakozó állammal, mert így jobban tudják képviselni közös érdekeiket.

Csillag István, a Medgyessy-kormány volt gazdasági minisztere pedig azt hangsúlyozta a fórumon, hogy mind a mostani, mind a következő kormány számára a valutaválság elkerülése a legfontosabb feladat, ehhez pedig alapvető, hogy teljesítse az ország a maximum három százalékos GDP-arányos államháztartási deficitet.

Csillag István pedig azt rótta fel szinte az összes, az elmúlt 20 évben tevékenykedő magyar kormánynak, hogy akkor költekeztek túlságosan, amikor jól ment az országnak, és akkor szigorítottak, amikor nehéz idők jártak Magyarországon.

Emiatt elmondható, hogy úgynevezett prociklikus gazdaságpolitikát vezettek, vagyis éppen akkor növelték az államháztartási deficitet, amikor lehetőség lett volna annak csökkentésére, rendszerint az egyes parlamenti választások éveiben. Csillag István a strukturális reformok mellett érvelt, bár megjegyezte: "nem látok jelenleg olyan politikai pártot a mostani hazai politikai palettán, amely megnyerné a magyar lakosságot a strukturális reformoknak.

Végezetül kifejtette, hosszú távon csak olyan gazdaságpolitikát szabadna folytatni Magyarországon, amely ösztönzi a megtakarításokat, ennek révén alacsonyabb lehet a kamatlábak szintje, ekkor bővülhetnek a beruházások, ami kedvezően hatna a foglalkoztatásra, és így összességében javulhatna az ország versenyképessége.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.