Az ország elveszítené önálló monetáris politikáját

Nem reális az egyoldalú euróbevezetés?

Nem reális lehetőség az euró egyoldalú bevezetése Magyarországon, de nem kizárt, hogy az erre vonatkozó felvetéssel az IMF az Európai Unióra próbált nyomást gyakorolni - vélekedtek az MTI által megkérdezett gazdaságkutatók.

2009.04.06 15:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Financial Times hétfői számában egy bizalmas IMF-jelentésre hivatkozva azt közölte, hogy a még nem euróövezeti tag kelet-európai EU-országoknak meg kellene fontolniuk saját fizetőeszközeik feladását és az euró bevezetését még azelőtt, hogy formálisan csatlakoznának az euróövezethez. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint a lépés nemcsak, hogy nem reális, de nem is lenne kedvező Magyarországnak. Igaz ugyan, hogy eltűnne az árfolyamkockázat, de az ország elveszítené önálló monetáris politikáját is, ami egy válság alatt nagy veszteség lehet - vélekedett. 

A lépés továbbá szembemenne az euróbevezetés eddig kialakított teljes szabályrendszerével - tette hozzá. A kutató szerint ugyancsak problémát jelentene az átállási árfolyam meghatározása. A jelenlegi, 300 körüli árfolyamon, amely nem tekinthető egyensúlyinak, nagyon keveset érnének az addig forintban denominált megtakarítások - emelte ki. 

Az sem igaz, hogy a lépés egy csapásra megoldaná a felhalmozott devizaadósság problémáját, hiszen a törlesztést ugyanúgy ki kellene gazdálkodni, mintha továbbra is forinttal fizetnénk - tette hozzá. Úgy vélte, a felvetéssel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Európai Unióra próbálhat nyomást gyakorolni, hogy az többet tegyen az euróövezeten kívüli tagországok megsegítésére. "Lehet, hogy az IMF sem gondolta komolyan magát a felvetést" - tette hozzá.
 
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szintén úgy vélte, hogy az euró bevezetésének egyeztetett módon kell történnie, és nem valósítható meg egyoldalú lépésként. 

A GKI elnöke szerint az ötlet ugyanakkor arról tanúskodik, hogy élénk nemzetközi diskurzus folyik az eurózónán kívüli EU-országok hathatósabb megsegítéséről. A felvetés egyúttal azt is mutatja, hogy azok a közelmúltbeli magyar javaslatok, amelyek az ERM-II. lerövidítését, illetve az euróbevezetés feltételeinek rugalmasabbá tételét szorgalmazták, nem mutattak rossz irányba. Vértes András felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy míg a válság hatására az eurózóna tagjainak szinte mindegyike tartósan megsérti az összes, vagy majdnem az összes maastrichti kritériumot, addig az eurót bevezetni készülő országoktól továbbra is 100 százalékban megkövetelik azok teljesítését. A szakember ebből következően úgy vélte, hogy a következő egy-két évben napirendre fog kerülni a csatlakozás feltételeinek bizonyos enyhítése. Vértes András végül kifejtette: a válságkezelésben az Egyesült Államok eddig sokkal nagyobb rugalmasságot mutatott, mint az Európai Unió, így a javaslat felfogható úgy is, mint bátrabb válságkezelő lépések sürgetése.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.