Simor: támogatta a többség a kamattartást

9,5 százalékon marad az alapkamat

z alapkamat tartását számottevő többség támogatta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának hétfői ülésén - mondta Simor András, az MNB elnöke sajtótájékoztatón Budapesten.

2009.03.23 15:02MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A monetáris tanács előtt két javaslat volt, egy 100 bázispontos emelés, és a 9,5 százalékos alapkamat tartása - közölte a jegybank elnöke.

Az elemzők többsége az alapkamat szinten tartását várta. A monetáris tanács tavaly október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a 9,5 százalékos jegybanki alapkamat.

A döntés indoklásában a testület kifejti, hogy a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának szempontjait mérlegelve döntöttek a tagok a szinten tartás mellett. Hozzáteszik: a tanács jövőben is törekedni fog arra, hogy megakadályozza a gazdaság fundamentumaitól tartósan elszakadó pénzpiaci folyamatok kialakulását. Ennek érdekében a tanács készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására.

Emlékeztetnek rá, hogy az elmúlt hónapokban a globális kockázatvállalási hajlandóság romlása és a közép-kelet európai régió megítélésének változása miatt a forint jelentős mértékben leértékelődött. A leértékelődés esetleges folytatódása középtávon károsan hatna a pénzügyi közvetítő rendszer tőkehelyzetére, ugyanakkor a kibocsátással kapcsolatban remélt további élénkítő hatása megkérdőjelezhető - áll a közleményben.

A monetáris tanács szerint megnőtt a kockázata, hogy a következő időszakban a gazdaság visszaesése a korábban vártnál erőteljesebb lesz. Az elmúlt év utolsó negyedévében a külső kereslet visszaesése és a hitelezési aktivitás csökkenése jelentős mértékű lassuláshoz vezetett mind a feldolgozóipar, mind a piaci szolgáltatások esetében - emlékeztetnek rá.

A nemzetközi finanszírozási helyzet változásához és a romló jövedelmi kilátásokhoz a lakosság a fogyasztási kiadások visszafogásával alkalmazkodik, ami csökkenti a magyar gazdaság külső finanszírozási igényét.

Ismertetik azt is: az elmúlt hónapokban az infláció az árstabilitásnak megfelelő szintre mérséklődött, e mögött azonban ellentétes irányú folyamatok húzódnak meg.

A gazdasági visszaesés árazásra gyakorolt fegyelmező hatásának tulajdonítható, hogy a piaci szolgáltatások inflációja immár több egymást követő hónapban is meredeken csökkent.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.