9,5 százalékos jegybanki alapkamat

Monetáris tanács: egyhangú szavazás a szinten tartásra

Egyhangú döntés született a monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülésén, a tagok mindegyike a 9,5 százalékos jegybanki alapkamat szinten tartására szavazott - áll az ülés pénteken közzétett jegyzőkönyvében.

2009.03.06 15:23MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az MNB közlése szerint a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzetben óvatos, kiváró monetáris politikára van szükség. A tagok közül többen úgy vélték, hogy az év eleje óta a közép-kelet-európai gazdaságokban túlzott mértékű és sebességű leértékelődés következett be, ami piaci zavarokhoz vezethet és elkerülendő.

Noha bizonyos árfolyam-korrekció a globális szinten zajló folyamatok - a tőkeáttételek csökkenése és a finanszírozási feltételek romlása - miatt az adott helyzetben valóban elfogadható, a régiót és Magyarországot érő jelenlegi elhúzódó sokk túlhaladja a fundamentumokkal és a körülmények változásával magyarázható mértéket - állapítják meg.

Többen azt hangsúlyozták, hogy a regionális problémák megoldásában a hazai monetáris politikai lépéseknek csak marginális hatása lehet. Úgy vélték: a monetáris politika feladata, hogy megkönnyítse az új világgazdasági környezethez történő alkalmazkodást, amelyhez további kormányzati erőfeszítésekre van szükség.

A testület szerint az elmúlt hónapokban a világgazdasági környezet és a növekedési kilátások a korábban vártnál nagyobb mértékben romlottak, így a recesszió mélyebb és hosszabb lehet. Az adóemelések átmeneti inflációnövelő hatását követően a fogyasztói árak éves növekedési üteme középtávon a jegybank 3 százalékos célja alá kerülhet, a kockázatok kiegyensúlyozottak - fogalmaznak. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a nemzetközi pénzügyi zavarok különösen kedvezőtlenül érintették a közép-európai régiót, mindez pedig óvatos, kiváró monetáris politikát tesz szükségessé. Többen kiemelték, hogy a pénzügyi piacokon a likviditási problémák enyhülését követően a reálgazdasági és hitelezési problémákra került a hangsúly, amelyben a forráshiány elsődleges szerepet játszik.

A külső kereslet zuhanása a korábban vártnál erősebben veti vissza az egész kelet-közép-európai régiót, s a kilátások romlása a kötvénypiaci hozamok és a kockázati mutatók emelkedésében, valamint a részvénypiaci indexek rossz teljesítményében is tükröződött. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a megítélés negatív változásának egyik legfőbb oka az, hogy a régió országaiban a globális recessziónak erőteljesebb hatása lehet a nyugat európai országokkal való magas szintű integráltságuk, földrajzi elhelyezkedésük és exportorientáltságuk, valamint külső finanszírozástól való függőségük miatt.

Emellett néhány országban a magas eladósodottság finanszírozási nehézségeivel, és a pénzügyi közvetítőrendszer portfólióromlási és tőkevesztési kockázataival is szembesülni kell.

A tanács tagjai megítélése szerint Magyarországnak nincs lehetősége arra, hogy más országokhoz hasonlóan kormányzati élénkítő-csomagokkal reagáljon a reálgazdasági problémákra. Néhányan felhívták a figyelmet a 2006-os kiigazítások tapasztalataira, és figyelmeztettek arra, hogy míg az akkori kiigazításoknál egyértelmű volt, hogy megvalósíthatóak, és idővel kedvező piaci fogadtatásuk lesz, az eddig bejelentett intézkedésekről egyelőre ez nem állítható egyértelműen.

Az eddig bejelentett költségvetési intézkedések kapcsán ugyanakkor többen kiemelték, hogy a gyakorlati megvalósításuk hosszú távon elősegítheti az ország fenntartható növekedési pályára állítását.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.