Megfelelő szigorításokat hajtottak végre

Gyurcsány: a magyar gazdaság finanszirozását nem fenyegeti veszély

Gyurcsány Ferenc szerint a magyar gazdaság finanszírozását sem közép-, sem hosszú távon nem fenyegeti veszély. A magyar miniszterelnök erről Londonban szólt, a Veres János pénzügyminiszterrel és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési miniszterrel közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján.

2009.03.03 17:57MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A magyar kormányfő egynapos látogatásán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)igazgatótanácsával, és a JP Morgan bakcsoport szervezésében londoni befektetőkkel és elemzőkkel tárgyalt. Gyurcsány Ferenc kijelentette: azóta, hogy a nemzetközi pénzügyi válság különösen intenzívvé vált, a kormány - a tavaly szeptemberben benyújtott költségvetéshez képest - a GDP érték 2,7 százalékának megfelelő szigorítást hajtott végre a büdzsében. Ez szerinte "elképesztő mértékű" kiigazítás. 

A vasárnapi informális brüsszeli EU-csúcson általa előterjesztett, 180 milliárd eurós pénzügyi keretről Gyurcsány Ferenc azt mondta: Magyarország nem azt akarja, hogy Közép-Európa számláját a német adófizetők állják, és nem gondolja, hogy "konfekcióruhába kell öltöztetni valamennyi országot". 

Hangsúlyozta: a régiónak vannak sajátosságai, de nagyon jelentősek a különbségek az egyes országok között. Éppen ezért - mint mondta - átfogó, az egyes szereplők összehangolt fellépését igénylő programra van szükség, amely legalább négy dolgot tartalmaz. Ide sorolta, hogy sürgős pénzügyi segítséget kell adni azoknak az országoknak, amelyeknek a finanszírozása rövid távon bajba kerülhet. 

Külön kiemelte, hogy Magyarország nem tartozik ezen államok közé, mert a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás nyomán stabil a magyar gazdaság finanszírozási háttere. A javaslatok közt említette azt is, hogy fel kell tőkésíteni a régió bankjait, valamint segíteni kell a kis-, és közepes vállalkozásokat a térségben. 

Hozzátette: közösen kell fellépni azért, hogy a rövid távú hitelek futamidejét meghosszabbítsák, és csökkentsék a devizahitelek kockázatait. A Financial Times kedden azt írta, hogy a pénzügyi válság az euróövezeti felvételi folyamat rövidítésének megfontolására késztetett egyes európai uniós vezetőket. Ezt Gyurcsány Ferenc javasolta a vasárnapi informális brüsszeli EU csúcson. A londoni gazdasági napilap szerint a hétvégi csúcstalálkozó után több uniós politikus is jelezte: átgondolják azt a magyar javaslatot, hogy rövidíteni kellene az euróövezet előszobájában, az ERM-2 árfolyamrendszerben kötelezően eltöltendő időt, amely a mostani szabályok szerint két év. 

A magyar kormányfő a keddi londoni sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban azt mondta: a brüsszeli tanácskozás eredményének tartja, hogy már nem istenkáromlás az ERM-2 árfolyamrendszerben kötelezően eltöltendő idő lerövidítésének gondolata. 

Az MTI kérdésére, miszerint egyetért-e azokkal a sajtóértékelésekkel, amelyek kudarcnak minősítik az informális EU csúcsot, Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt: a találkozó a ki nem használt lehetőségek csúcsértekezlete volt.

Kérdésre válaszolva a londoni utazást azzal indokolta, hogy a gyorsan változó világgazdasági válság idején rövid idő alatt kell döntéseket hozni, és Magyarországnak is több erőfeszítést kell tennie azért, hogy a világ lássa, mik az elképzelései, javaslatai. 

Szavai szerint a JP Morgan bankcsoportnál arról tartott előadást, hogy Magyarország milyen lépéseket tett és tesz azért, hogy a világgazdasági válság az indokoltnál több kárt ne okozzon. Úgy fogalmazott: Magyarország olyan hely, ahol aktívan és határozottan cselekszik a kormány, és képes kezelni a válságot. 

Gyurcsány Ferenc az EBRD igazgatótanácsa előtt javasolta, középtávon érdemes lenne módosítani az EBRD alapszabályát, hogy a jelenleginél kétszer, háromszor több hitelt tudjon kihelyezni. Elmondta, többek közt ebből állhatna össze az a 180 milliárd eurós csomag, amelyre javaslatot tett vasárnap az informális brüsszeli EU csúcson. A kormányfő emlékeztetett arra, az EBRD szabályzata szerint a pénzintézet nem tud a 20 milliárd eurós alaptőkéjénél több hitelt nyújtani. Mint mondta, azt javasolta az EBRD vezetőinek: keresni kellene a lehetőségét annak, hogy a bank aktívabb legyen a Közép- Kelet Európai térségben. 

Veres János kérdésre válaszolva elmondta: a miniszterelnök az igazgatótanács előtt részletesen ismertette azt a javaslatot, amelyet vasárnap Brüsszelben tett. A pénzügyminiszter - arra reagálva, hogy a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő előző nap negatívra rontotta a magyar szuverén adóosztályzatok kilátását - azt mondta: globális folyamatokról van szó, és az elmúlt időszakban a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok következtében számos más ország adósbesorolása vagy kilátása módosult negatív irányban.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.