400 százalékot is meghaladó thm-et a népnek?

Drágíthatja a hiteleket a kamatplafon a jogalkotó szerint

Árfelhajtó hatása lenne a teljes hiteldíj mutató (thm) maximálásának az igazságügyi tárca szerint, és noha a kamatplafon bevezetésére több országban is létezik példa, és ezt szerdán már az MSZP, illetve korábban Szabó Máté ombudsman is szorgalmazta, a jogszabályokba eddig nem került be.

2009.02.18 18:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A közelmúltban a Btk ugyan kiegészült az uzsora bűncselekmény fogalmával, de az erről szóló, március elsején hatályba lépő törvényben sem szerepel a kamatplafon meghatározása. Magas, néha 400 százalékot is meghaladó thm-es gyorskölcsönt több szolgáltató is nyújt - Provident, Athlon, KÁPÉ - közülük a Provident ellen demonstrált hétfőn néhány hitelfelvevő.

A pénzügyi szolgáltató ezt követően jelezte: megváltoztatja reklámjait és olyan új termékkel is bővíti kínálatát, amely a korábbinál jóval alacsonyabb, 90 százalékos thm mellett igényelhető. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál az MTI kérdésére úgy vélték: "a teljes hiteldíj mutató tekintetében nem lenne célszerű konkrét számszerű értékeket rögzíteni a törvényben. Minden eset eltér egymástól, jogvita esetén ezért fontos a bíróság egyedi mérlegelése ezekben az ügyekben, ezért is alkották meg az uzsoratevékenységről szóló törvényt".

Hozzátették: azonos százalékos arányok mellett a hatás más és más, kisebb és nagyobb összegeknél. Arra is tekintettel kell lenni a minisztérium szerint, hogy, ha a törvény tartalmazna egy konkrét kamatmértéket, vagy egy arányszámot, akkor ennek kamat (hiteldíj mutató) felhajtó hatása lenne.

E törvényben meghatározottnál kicsit alacsonyabb mértékre állna be a piac akkor is, ha egyébként ennél kisebb kamatot (hiteldíjat) alkalmaznának - véli a tárca. E helyett biztosítani kell, hogy a bíróság a feltűnő értékkülönbség kérdésében konkrét szerződés körülményeinek figyelembe vételével dönthessen. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a gyorskölcsönöket nyújtó három pénzügyi szolgáltatóval szemben a felügyelethez az elmúlt időszakban mintegy száz panasz érkezett. Kivizsgálásukkor a PSZÁF azt ellenőrzi, hogy a pénzügyi szolgáltató tevékenysége megfelel-e a hitelintézeti törvény és az egyéb jogszabályok előírásainak, a szerződéses feltételeknek, vagy az adott pénzügyi szolgáltató belső eljárásrendjeinek.

Ezek alapján ellenőrzik, hogy a szolgáltatók megfelelő módon számítják-e ki, s közzé teszik-e például a thm-eket. Erre a gyorskölcsönt nyújtó pénzügyi szolgáltatók minden esetben ügyeltek, a PSZÁF által felügyelendő területeken jogsértést nem követtek el - mondta a szóvivő.

Kondorosi Ferenc, az "Új rend és szabadság" program kormánybiztosa még nyáron ugyan arról számolt be, hogy szakmai egyeztetések folynak a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség között arról: lehet-e és kell-e maximumot megállapítani a teljes hiteldíj mutató értékére, döntés azonban eddig nem született.

A bankszövetség nem utasítaná el a kamatplafon meghatározását, legalább is Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke korábban elképzelhetőnek tartotta, hogy ha a kormányzat együttgondolkodást kezdeményez a kérdésben, akkor a bankszektor abban részt vegyen.

Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: összetettebb kérdésről van szó, semhogy egy kamatplafonnal el lehetne intézni, és emlékeztetett rá, hogy a bankok nem alkalmaznak több száz százalékos thm-et, csak pénzügyi vállalkozások.

Úgy vélte: a kamatplafon bevezetése elméletileg növelheti a hitelek árát, de Magyarországon elég erős a verseny a bankok és más pénzügyi közvetítők között ahhoz, hogy ne felfelé menjenek a marzsok. A kamatplafon bevezetése nem új ötlet. A miniszterelnök 2006 őszén független szakértőket kért fel, hogy készítsenek jelentést a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacáról, és tegyenek javaslatokat a problémák megoldására, ezekben szerepelt a kamatplafon bevezetése is, ami azonban feledésbe merült.

Tavaly májusban Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa bejelentette: kezdeményezi, hogy a jegybanki alapkamat mértékének tízszeresét meghaladó költségű kölcsönnyújtás minősüljön tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak. Az Országgyűlés éppen a biztos bejelentésének idején tárgyalta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslatot, az indítvány azonban elkésett, mert a javaslatok benyújtásának határideje akkorra lezárult. Juhászné Lévai Katalin, az MSZP országgyűlési képviselője pedig szerdán jelentette be, hogy az MSZP kezdeményezi a teljes hiteldíj mutató (thm) egyértelmű szabályozását és a kamatplafon meghatározását.

A március elsejétől hatályos uzsoratevékenységről szóló jogszabály szerint uzsorabűncselekmény kizárólag akkor állapítható meg, ha a szerződő fél üzletszerűen köt olyan szerződést, amelyben a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt köt ki, és ezzel a sértett vagy annak hozzátartozója létfenntartásához szükséges vagyont, vagy jövedelmet elvonja. A polgári jog szankciót csak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékegyensúlyának feltűnő megbomlása esetére határoz meg azzal, hogy ezen az alapon lehetővé teszi a szerződés megtámadását a bíróságon.

Az IRM tájékoztatása szerint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke közötti feltűnő értékkülönbség egyik tipikus megjelenési területe a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződéseknél a fogyasztókat terhelő hiteldíj összegének a hitelnyújtó szolgáltatásához viszonyított túlzott mértéke.

A bírói gyakorlat egyértelmű és következetes abban is, hogy mikor nem minősül uzsorásnak egy szerződés: ilyen például, ha valaki azért akar – akár rendkívül kedvezőtlen feltételekkel is – kölcsönt felvenni, mert különben elesne egy nagy haszonnal kecsegtető üzlettől.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.