Keményen odavág a forint tartós gyengülése
Ami a zsebünknek, az a nemzetgazdaságnak is rossz
Bár a tankönyvek szerint a fizetőeszköz árfolyamának gyengülése serkenti a gazdaságot, a forint közelmúltban kezdődött mélyrepülése nemzetgazdasági szinten mégis negatív hatású lehet, amennyiben a gyengülés tartósnak bizonyul.
2009.01.28 07:15MTIvélekedtek az MTI által kedden megkérdezett gazdaságkutatók. A kutatók szerint az elmélet által jósolttól eltérő hatás az exportpiacok recessziójával, valamint a magas lakossági és állami devizakitettséggel magyarázható.
Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője úgy vélte, hogy noha a gyengülő árfolyam elméletben serkenti az exportot, a gyakorlatban a magyar kivitelre ennek több okból sem lesz számottevő hatása. Kiemelte, hogy a főbb kiviteli ágazatok termelése a közelmúltban visszaesett, ezért az exportra termelő cégek nem tudnak profitálni a számukra kedvező árfolyamból.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a kivitel túlnyomó többségét adó nagy multik többnyire "saját maguknak" exportálják az árut, és a piaci árfolyam helyett belső elszámoló árakat alkalmaznak - emlékeztetett a kutató.
Végül a kivitelt erősen korlátozza a felvevőpiacok válsága is, azaz "nem az kérdés, hogy kínai vagy magyar árut vesznek-e, hanem hogy vesznek-e bármit is" - fogalmazott. Kopik Tamás kitért arra is, hogy a gyenge árfolyam hatására a devizaalapú befektetések értéke nő. Ennél azonban sokkal jelentősebb hatással bír jelenleg az, hogy a devizahitelek törlesztő részleteinek forintértéke megugrik, így csökken a háztartások rendelkezésre álló jövedelme.
A gyenge árfolyam ugyancsak növeli az importáruk forintárát, ami versenyelőnyt jelenthet a hazai termelőknek, amennyiben létezik az importterméknek hazai helyettesítője. Sokszor azonban az a helyzet, hogy nincs hazai gyártású helyettesítő termék, így a fogyasztók csak a magasabb árakat tapasztalják. A gyengülő forint például megtörte az üzemanyagárak csökkenő trendjét - mutatott rá Kopik Tamás.
Adamecz Anna, az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet Közgazdasági elemzések osztályának vezetője szintén úgy vélte, hogy az exportpiacok recessziója miatt a magyar kivitel nem fog érdemben növekedni a forint gyengülésének hatására sem. A kutató a válság mellett kiemelte azt is, hogy nagyon magas a hazai exportágazatok importigénye, így ezen keresztül elveszik az árfolyamelőny egy része.
A lakosság és a magyar állam devizakitettsége magas, aminek következtében árfolyameséskor jelentősen megnövekszik a törlesztés terhe - mutatott rá a kutató, aki emlékeztetett arra, hogy a magyar államnak 2009-ben a forintban denominált kötelezettségeinek teljesítése mellett mintegy 1 milliárd eurót kell fordítania devizaadósságainak törlesztésére, azaz több tízmilliárd forinttal nőhet a törlesztés forintban kifejezett értéke akkor, ha az árfolyam tartósan gyenge marad.
Adamecz Anna az Államadósság Kezelő Központ egy közelmúltbeli elemzésére hivatkozva kitért arra is, hogy 2009-ben a magyar állam - az árfolyamtól függetlenül - várhatóan forintban lévő kötelezettségeinek egy részét is az IMF-keretből fogja finanszírozni, miáltal az államadósság devizaaránya a 2008 végi 32 százalékról 36 százalékra emelkedhet.
Ennek kapcsán aggodalomra adhat okot, hogy a 30 százalékos arány felett nem sokkal húzódik egy lélektani határ, amely felett a tapasztalatok szerint megugrik egy ország szuverén kockázata - tette hozzá az Ecostat kutatója.