Ne hagyják magukat becsapni!

A karácsonyi bevásárláskor is figyeljünk a magyar termékekkel visszaélőkre

Minden harmadik hazai fogyasztónak adtak már el magyar árunak feltüntetett nem hazai terméket. - hangsúlyozta Herczog Edit, EP-képviselő, fogyasztóvédelmi szakpolitikus egy friss kutatásra hivatkozva.

2008.12.01 14:48MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ez a visszaélés azért veszélyezteti a hazai termelők érdekeit, mert az emberek több, mint fele hajlandó akár többet is fizetni egy termékért, ha az magyar termelőtől származik.

Az európai szabályok szerint a termék lényeges tulajdonsága a származási helye, és aki erről megtévesztő információt ad közre, az tisztességtelen piaci magatartást folytat, ami büntetendő. A képviselő arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy a karácsonyi bevásárláskor se hagyják magukat becsapni, és értesítsék a fogyasztóvédelmi hatóságokat, ha hasonló visszaélést tapasztalnak.

A 2008 őszén ezerfős reprezentatív mintán végzett kutatás során a megkérdezettek több, mint fele válaszolt úgy, hogy gyakran vagy mindig megnézi, hogy honnan származik a megvásárolni kívánt termék.

Egyötöde néhány terméknél megnézi, másoknál nem, és 15 százalék körül mozog azoknak az aránya, akik ritkán, illetve sosem nézik meg. Legtudatosabb fogyasztónak a nők bizonyultak; az is igaz azonban, hogy a magasabb iskolai végzettségűek és az idősebbek is az átlagnál gyakrabban vizsgálják meg a termékeket a vásárlás előtt. A megkérdezettek több, mint fele gyakran vagy mindig előnyben részesíti a magyar árut a külföldi termékekkel szemben.

Közel harmaduk mindig, negyedük gyakran tesz így. A fogyasztók negyede a terméktől teszik függővé, hogy magyar vagy külföldi terméket választanak. Végül 10-10 százalék körül vannak azok, akik ritkán vagy sosem részesítik előnyben hazánk termékeit más országok termékeivel szemben. Az idősekre és középkorúakra a legjellemzőbb, míg a fiatalokra a legkevésbé a magyar termékek szeretete.

Ha nem a magyar, hanem az uniós termékekre kérdeznek rá, akkor megfordulnak az arányok: többen vannak azok, akik ritkán vagy sosem részesítik előnyben az EU-s termékeket. Közel negyven százalék válaszolt úgy, hogy sosem vagy ritkán, és körülbelül harminc százalék gyakran vagy mindig.

Érdekes módon az a kérdés, hogy hajlandó-e többet fizetni a hazai termékért, erősen megosztotta a kérdezetteket: a válaszadók valamivel több, mint fele, 53 százaléka válaszolt igennel, és 44 százaléka válaszolt nemmel a kérdésre.

Minden harmadik megkérdezettel (36,5%) fordult már elő, hogy hazaiként kívántak neki eladni nem magyar termelőtől származó terméket, minden nyolcadikkal rendszeresen.

Érdekes, hogy míg 10 kistelepülésen élőből 7 sosem találkozott hamisan magyarnak feltüntetett termékkel, addig 10 budapestiből csak 4 nem tapasztalt még ilyet, 6 igen.

Herczog Edit európai parlamenti képviselő arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy most, az ünnepi bevásárlások időszakában – amikor az éves fogyasztás negyedét költjük el az üzletekben – se hagyják magukat becsapni.

Figyeljenek oda arra, hogy csak valódi magyar termék kerüljön a csizmába, a karácsonyfa alá vagy az ünnepi asztalra. Ez a magyar termelők, a magyar gazdaság és a tisztességes kereskedők érdeke is. A jelenlegi gazdasági válsághelyzetben ugyanis azzal tesz a legtöbbet az egyszerű fogyasztó a magyar gazdaság és a hazai munkahelyek megóvása érdekében, ha valódi magyar árukat vásárol. Nemcsak az európai, de a magyar jogszabályok is egyértelműen rendelkeznek a hamisítás kérdésében.

Az élelmiszertörvény, a versenytörvény valamint a fogyasztóvédelmi törvény idén életbelépett módosításai kimondják, hogy a termék lényeges tulajdonsága a származási helye, és aki erről megtévesztő információt ad közre, az tisztességtelen piaci magatartást folytat, ami büntetendő – hívta fel a figyelmet a képviselő.

„Nagyon fontos, hogy a hatóságok értesüljenek az ilyen esetekről, ezért a fogyasztók és a fogyasztóvédelmi civil szervezetek számára is világos kell, legyen: ha valahol visszaélést látnak a magyar áru jelöléssel, azt jelezzék az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságoknak” – összegezte a kutatás eredményeit Herczog Edit.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.