A megszorítások nem jelenenek növekedést?

Járai: a megszorító csomagból nem lesz gazdasági növekedés

Járai Zsigmond szerint a magyar kormány azért nem mer adót csökkenteni, mert fél, hogy nem tudja fedezni az állami kiadásokat, ezért inkább felvállal egy megszorító csomagot, amiből viszont nem lesz gazdasági növekedés.

2008.11.25 19:22MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Járai Zsigmond kifejtette: a jelenlegi lassú lecsúszást növekedésbe kellene átfordítani, ehhez pedig pénzt kellene pumpálni a gazdaságba, adót kellene csökkenteni, alacsony kamatot kellene tartani.

Magyarország nem ezt teszi - tette hozzá.

Az Orbán kormány pénzügyminisztere szerint azért, mert nincs pénz, nincs tartalék, a kormány nem mer adót csökkenteni, fél, hogy nem tudja fedezni az állami kiadásokat. Inkább vállalja azt, hogy nem fizeti ki a 13. havi béreket és szigorítja a nyugdíjkifizetéseket, de az a probléma, hogy ez megszorító csomag, amitől nem fog elindulni a gazdasági növekedés.

Járai Zsigmond szerint sokkal drasztikusabb programokra van szükség, így például fele ekkora parlamentre, fele ennyi minisztériumra és állami alkalmazottra, Audi A8-as helyett 3-6 milliós autókra, olcsóbb metróra és autópályára, az állami kiadások visszafogására.

"Így lehetne adót csökkenteni, otthagyni a pénzt a gazdaságban, arra ösztönözni a vállalkozásokat, hogy munkahelyeket teremtsenek, nőjön a belső fogyasztás" - fogalmazott.

A pénzügyi szakember annak a véleményének is hangot adott, hogy a válság legalább 2-3 évig tart majd, és Magyarországon mélyebb lesz, mint más országokban, ahol jobb állapotban van a gazdaság. "Ha áttérnénk egy jó kormányzásra, akkor is évek kellenének, míg Magyarország ebből a válságból kijöhetne, és eljutnánk oda, ahol 2000-ben tartottunk, hogy 4-5 százalékkal növekszik a gazdaság" - mondta.

Jó hírként azt említette, hogy az infláció alacsonyabb lesz, az árak lassabban fognak emelkedni. Járai Zsigmond a pénzügyi válság előzményeiről elmondta: Magyarország 1976-ban vette fel az első hosszú lejáratú hitelt, de az 1980-as évek óta az történik - mint sok más országban is -, hogy a sok-sok közül éppen lejáró hitelt újabb hitelből fizetjük, és már a kamatot is hitelből fizetjük vissza, így állandóan nő az államadósság.

A probléma akkor csúcsosodott ki, amikor szeptember közepén befagyott a bankközi pénzpiac, és Magyarországnak sem adott kölcsönt senki. A Nemzetközi Valutaalap hiteléből ezt megoldjuk, de ez a pénz egy idő után elfogy.

Amennyiben szerencsénk lesz, akkor közben lecsendesedik a válság a pénzügyi világban, és újra kap Magyarország hitelt, ha nem, akkor újra ott leszünk a fizetésképtelenség szélén - jelentette ki a volt jegybankelnök.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.