Ezt tanácsolták a volt jegybankelnökök

A cél: költségvetési kiadások lefaragása, adó- és járulékcsökkentés

Volt jegybankelnökök a gazdasági növekedés és a versenyképesség javítása érdekében a költségvetési kiadások lefaragása mellett adó- és járulékcsökkentést szorgalmaztak a szombati nemzeti csúcson.

2008.10.18 14:56MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Surányi György szerint a pénz- és tőkepiacok krízisének talán már ez a mélypontja, de a reálgazdasági hatások még csak ezt követőn teljesednek ki. Nem lehet csak a költségvetés kiegyensúlyozására alapozni - hangsúlyozta.

Figyelembe kell venni, hogy Magyarország legfőbb exportpiacai recesszió előtt állnak, a kamatkockázati prémiumok emelkednek, az elérhető források szűkülnek. Ilyen körülmények között a költségvetés hiányát az eredeti programhoz képest tovább szűkíteni a "legjobb recept arra, hogy mi is az 1929-es gazdasági válságba kerüljünk" - mondta.

Ezzel szemben azt javasolta, hogy az eddigi tabukat félretéve, a költségvetési kiadások lefaragásával kell fedezetet teremteni az adó- és járulékcsökkentéshez.

Elismerte: ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy ilyen átalakítás a következő 1-1,5 évben ne követeljen az ország minden polgárától komoly anyagi áldozatot.

Járai Zsigmond szerint az első és a legfontosabb feladat az ország finanszírozhatóságának megőrzése, a valutaválság elkerülése. Át kell csoportosítani a költségvetési kiadásokat, a magas állami kiadásokból pedig legalább a bruttó hazai termék évi 4-5 százalékát meg kell takarítani.

Végre kell hajtani az elhalasztott reformokat, nem lehet arra hivatkozni, hogy válság van. "Ilyenkor kell igazán (a reform)" - jegyezte meg. Véleménye szerint súlyos következményei lehetnek annak, hogy sok éven át nőttek az állami kiadások és az államadósság, elmaradtak ugyanakkor a szükséges reformok.

Ezért ma nincsenek tartalékok a negatív hatások kivédésére. Mint mondta, "világos, hogy az elmúlt egy év gazdaságpolitikája megbukott, vele együtt a konvergenciaprogram is, amely a gazdaság erősítését és élénkítését mellőzte".

Járai Zsigmond a válság kezelésére eddig tett hazai lépéseket erőtlennek, elkésetteknek, gyakran szakszerűtlennek nevezte. Hozzátette: "szerencsére bízhatunk a Nemzetközi Valutaalapban, az Európai Unióban és az Európai Központi Bankban, de azért itthon is kellene valamit tennünk".

A volt jegybankelnök szerint meg kell teremteni a gazdasági növekedés feltételeit, rövid távon a stabilizálás mellett pénzt kell pumpálni a gazdaságba.

Ezt a pénzt pedig csak adócsökkentésből lehet venni, ehhez pedig csökkenteni kell a kiadásokat, amihez viszont bizalom kell. "Ehhez bizalom, hitelesség, szakértelem és társadalmi támogatottság kell" - mondta Járai Zsigmond.

Bod Péter Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy "mennyire keveset tanult az ország a múlt tapasztalataiból" és ismét tanulságként vonta le, hogy jóléti fordulatot nem lehet hitelből végrehajtani.

Az aktívakat terhelő adó visszafogja a munkavállalást, így nem lehet küzdeni a munkanélküliség ellen.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke azt mondta: Magyarország az elmúlt másfél évtizedben több kísérletet tett arra, hogy közpénzügyi szabályozást alkosson.

Ennek hiányában nem lehet a köz számára átláthatóvá tenni az állam működését, pedig ez a hitelesség visszaállításának alapvető feltétele.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.