Sokmilliárd euró

Az EP elfogadta az EU 2015-ös büdzséjét

Az Európai Unió jövőre 145,32 milliárd euró értékben vállalhat kötelezettségeket, és 141,21 milliárd eurót folyósíthat kifizetések formájában.

2014.12.17 15:16MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Elfogadta szerdán az Európai Parlament (EP) az Európai Unió 2015-ös költségvetését és a 2014-es büdzsé kiegészítését.

Az EP sajtószolgálatának közleményéből kiderül, hogy az Európai Unió jövőre 145,32 milliárd euró értékben vállalhat kötelezettségeket, és 141,21 milliárd eurót folyósíthat kifizetések formájában. A 2014-es költségvetést pedig 4,25 milliárd euróval toldotta meg a strasbourgi uniós parlament.

A költségvetési bizottság elnöke ugyanakkor úgy véli, hogy az elfogadott büdzsé csak stabilizálni tudja a ki nem fizetett kötelezettségek szintjét, csökkenteni nem.

"A kormányok elfogadták a politikai kötelezettségvállalásokat, de a tartozást már nem egyenlítik ki. El kell-e mondanunk ismét, hogy a kifizetések pusztán a kötelezettségvállalások gyakorlati következményei?" - idézi az EP közleménye a francia, liberális Jean Arthuist.

A kommüniké szerint az EP a felgyülemlett számlák kiegyenlítését célzó tervet vár, illetve a politikai nyilatkozatokban megfogalmazott célok pénzügyi hátterének garantálását kéri az Európai Bizottságtól és a miniszterek tanácsától.

A közleményből az is kiderül, hogy a parlament kérésére a bizottság a 2014 elején 23,4 milliárd euróra rúgó, 2015 elejére pedig a bizottság legfrissebb adatai szerint már 25 milliárd euróra növekvő hátralék csökkentését célzó tervet dolgoz ki.

A tervben meghatározzák a hátralék „fenntartható mértékét", a kifizetetlen számlák összege pedig ezt az értéket nem haladhatja majd meg. A sajtószolgálat tájékoztatása szerint az EP azt szerette volna, hogy az unió idén 8,8 milliárd eurós, jórészt versenyjogi bírságokból származó extra jövedelmének egészét a hátralék csökkentésére fordítsák, ám a tagállamok végül 3,53 milliárd eurót szántak a kifizetésekre, az összeg nagy részét pedig visszautalják a tagállami költségvetésekbe.

Az Európai Parlament azt is tudatta, hogy a 2015-ös uniós költségvetés 2 százalékkal több kötelezettségvállalást engedélyez, mint a 2014-es, a konkrét kifizetések terén pedig egy százalékkal nagyobb az ideinél.

Az összeg 88 százalékát a tagállamok költik el saját országukon belül, további hat százalék az unió külpolitikájára megy el, a maradék hat százalékot pedig az Unió a saját működtetésére fordítja. A teljes uniós költségvetés a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének mindössze egy százalékát teszi ki.

Az uniós büdzsé elfogadásával összefüggésben a Fidesz-KDNP EP-küldöttsége közölte: sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket. "Az Európai Parlament mai döntésével maradéktalanul biztosítottak az idei és a jövő évi uniós költségvetésből a Magyarországnak járó agrár- és kohéziós források" – hangsúlyozta Deutsch Tamás, a költségvetési bizottság tagja.

Az uniós büdzséről létrejött megállapodás a Fidesz-KDNP politikusai szerint azért is előnyös, mert azáltal, hogy még idén sikerül elfogadni, elhárult annak veszélye, hogy hatályos költségvetés híján január 1-jétől havonta csak az idei büdzsé tizenketted részét lehessen felhasználni. Erdős Norbert, az agrárbizottság fideszes tagja ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy sikerült megvédeni a magyar gazdáknak járó jövő évi uniós forrásokat.

A Jobbik a szavazás után közölte, hogy EP-képviselői nemmel voksoltak, mert szerintük az új költségvetésben változatlanul a "neoliberális gazdaságpolitika" érvényesül, s a büdzsé tovább növeli a távolságot a gazdagabb és szegényebb országok között.

A Balczó Zoltán által jegyzett kommüniké megállapítja, hogy az unió hétéves keretköltségvetése 4,5 százalékkal csökkent az előző ciklushoz képest, a kohéziós keret pedig azon belül is 8,6 százalékkal.

"Ez azt jelenti, hogy minden előzetes ígéret ellenére tovább növekszik a szakadék az úgynevezett centrum országok és a periféria - benne Magyarország - között" - hangoztatta közleményében a jobbikos EP-képviselő, aki úgy véli: bebizonyosodott, hogy az EU-csatlakozás nem segítette elő Magyarország alapvető problémáinak megoldását.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.