Ukrajna
Túl kevés pénz jut a csernobili áldozatoknak
Az ukrán költségvetés csak a nyolcadát tudja állni azon kedvezményeknek, amelyek a 27 éve történt csernobili atomerőmű-katasztrófa túlélő áldozatainak járnának.
2013.05.27 00:29MTI
Natalia Korolevszka szociálpolitikai miniszter a Zerkalo Nedeli című kijevi hetilapnak nyilatkorva elmondta, hogy az idei költségvetésben a kétmillió csernobili károsult kedvezményeinek biztosítására mintegy 11 milliárd hrivnya (1,37 milliárd dollár) áll rendelkezésre.
Ezzel szemben 88 milliárdra (11 milliárd dollár) lenne szükség ahhoz, hogy mindazokat a támogatásokat finanszírozni tudják, amelyeket a még szovjet időkben elfogadott, vonatkozó törvény előír.
Az érintettek támogatása még így is bőkezűbb, mint a többi szociálisan rászoruló csoporté. "Összehasonlításképpen: a gyermekes és az alacsony jövedelmű családoknak, az árváknak, a születésüktől fogva fogyatékkal élőknek, valamint a fogyatékos gyermekeknek - vagyis a 13 millió leginkább rászoruló ukrán állampolgárnak - járó kifizetésekre az idei költségvetésben mintegy 40 milliárd hrivnyát irányoztak elő" - fejtette ki a 45,5 milliós Ukrajna szociálpolitikai minisztere.
Másként fogalmazva, egy árva vagy egy rokkant támogatására idén átlagosan mintegy 3077 hrivnyát (385 dollár) fordít a ukrán állam, miközben a csernobili atomerőmű-katasztrófa károsultjainak kedvezményeire az államháztartás fejenként 5,5 ezer hrivnyát (688 dollár) költ. Korolevszka szavai szerint jelenleg elsősorban a csernobili áldozatok gyermekeinek problémáira igyekeznek megoldást találni - mivel ők a 18. életévük betöltésével elveszítik a kedvezményekre való jogosultságukat -, valamint a csernobili áldozatok özvegyeinek helyzetére.
Emellett rendet kívánnak tenni a kedvezményeket elbíráló regionális bizottságokban - tette hozzá. "Azt gondolom, hogy e feladatoknak a megoldásával, tovább tudunk lépni azon az úton, amelyen haladva helyre tudjuk állítani a társadalmi igazságosságot a csernobili katasztrófa áldozatai számára" - hangsúlyozta Natalia Korolevszka.
Az ukrajnai Csernobilban 1986. április 26-án következett be a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. A Kijevtől 130 kilométerre működő erőmű négyes reaktorát egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet következtében két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait.
A reaktorban tíz napig lángolt a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a II. világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanását követően.
Kapcsolódó írások:
- Huszonhét éve történt a csernobili atomkatasztrófa
- Evakuálni kellett a csernobili erőmű szarkofágján dolgozókat
- Új védőburok Csernobilban
- Ideglelés Csernobilban - a katasztrófaturizmus árnyékában
- Új védőburkolatot kap a csernobili "szarkofág"
- Fukusima - Kétszer annyi cézium került a légkörbe, mint hitték
- Atomrakéták körül tomboltak a lángok az orosz tengeralattjárón
- Újra látogatható lesz Csernobil
- A csernobili likvidátorok megostromolták a parlament épületét
- Sugárzóhulladék-tároló épül Csernobil közelében