25 bázisponttal

Az EKB 0,50 százalékra csökkentette az euróövezeti alapkamatot

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa 25 bázisponttal 0,50 százalékra csökkentette az irányadó euróövezeti alapkamatszintet csütörtöki kihelyezett, pozsonyi kamatdöntő ülésén.

2013.05.02 13:57MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A hírügynökségi felmérésekbe bevont banki elemzők szűk többsége kamatcsökkentést várt. Alig kevesebben számítottak a kamatszint tartására. Mario Draghi, az EKB elnöke a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón jelezte: a kormányzótanácsán belül erős konszenzus volt a kamatcsökkentés mellett. A kamatcsökkentés mellett kiálló tagok körében nagyon erős konszenzus volt arról, hogy 25 bázisponttal kell mérsékelni az alapkamatot - tette hozzá. 

A szervezet legutóbb - a mostanihoz hasonló 25 bázispontos vágással - 2012. júliusában változtatott az alapkamaton. A testület csütörtökön változatlan, 0,00 százalékos szinten hagyta az egynapos betétekre vonatkozó kamatszintet, míg 1,50 százalékról 1,00 százalékra csökkentette az egynapos hiteleszköz kamatlábát. Így tovább szűkült a jegybanki eszközökre érvényes kamatfolyosó. Mario Draghi bejelentette: legalább a jövő év közepéig érvényben marad a három hónapos és rövidebb lejáratú likviditási eszközök esetében a fix kamatszint melletti teljes kihelyezés.
 
A döntés összhangban van a szervezet 2 százalékos inflációs céljával, hiszen a fogyasztói árak kellően lehorgonyzottak. A testület figyelemmel kíséri a gazdasági fejleményeket, és szükség esetén készen áll változtatni politikáján - tette hozzá. Az EKB elnöke szerint a reálgazdaság és a hitelezési aktivitás gyengesége indokolta szervezet kamatcsökkentését, illetve a likviditási eszközök laza voltának meghosszabbítását. 

Arra az újságírói felvetésre, hogy a testület későn döntött volna az euróövezeti kamatszint csökkentéséről, Mario Draghi leszögezte: a mostani kamatcsökkentésnek erősebb hatása van, mintha azt korábban hozták volna meg. Az euróövezeti makrogazdasági helyzetet értékelve elmondta: a reálgazdaság gyengélkedése a tavasz során is fennmaradt és a munkaerőpiac helyzete sem javult. 

Hangsúlyozta: az EKB arra számít, hogy az év második felében, a világgazdasági kereslet és az EKB politikája révén erősödő belső kereslet is a növekedés irányába hajthatja az euróövezetet.

A növekedésre azonban továbbra is negatív irányú kockázatok hatnak. A vártnál gyengébb világgazdasági kereslet, illetve a késlekedő strukturális reformok miatt kiszáradó piaci bizalom hatására lehet gyengébb az euróövezeti gazdaság teljesítménye - tette hozzá. Mario Draghi a sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy az EKB tárgyalásokat kezdeményez eszközfedezetű értékpapírok esetleges vásárlásáról. 

Az EKB elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy nagyon kezdetleges állapotban vannak az erről szóló tárgyalások. Hangsúlyozta: az Egyesült Államokkal szemben az európai piacon a hitelezés 80 százaléka a bankrendszeren keresztül történik, és csak kis része a tőkepiacok révén. Ráadásul, az EKB nem léphet kormányok helyett, nem tisztíthatja meg a bankok helyett hitelportfoliójukat és nem finanszírozhat kormányokat - tette hozzá. Az EKB ilyen helyzetben csak néhány hitelfajtába tud beszállni, így a kis- és középvállalatoknak nyújtott hitelekbe, illetve egyes lakossági jelzáloghitelekbe.
 
"Kérdés, hogy miként lehet becsomagolni ezeket a hiteleket, hogy piaci árfolyamuk legyen" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért tárgyalnak majd az Európai Beruházási Bankkal, amelynek tapasztalata van ebben. Azzal kapcsolatosan, hogy egyre több euróövezeti döntéshozó áll ki a lazább költségvetési politika mellett, Mario Draghi hangsúlyozta, hogy az euróövezeti tagállamok jelentős eredményeket értek el a költségvetési konszolidáció terén, s a jelenlegi, lassabb növekedés miatt nem szabad feladni ezeket az eredményeket. 

Úgy fogalmazott: mindig is világos volt, hogy a költségvetési konszolidáció rövid- és középtávon visszaveti a gazdaság teljesítményét. Ezeket a negatív következményeket azzal lehet a leginkább tompítani, ha a kormányzatok az adóemelés helyett kiadáscsökkentésre helyezik a hangsúlyt, illetve hiteles, strukturális reformokat is tartalmazó középtávú programokkal rendelkeznek.
 
Az EKB kormányzótanácsa ezúttal Pozsonyban tartotta kamatdöntő ülését. A szervezet félévente egyszer frankfurti székhelyén kívül, valamelyik euróövezeti tagállam jegybankjának vendégeként ülésezik.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.