10 év alatt

KSH-elnökhelyettes: több mint 260 ezer fővel csökkent az ország lakossága

"Magyarország lakosságának létszáma 9 millió 937 ezer 628 volt a 2011. október 1-jei népszámláláskor."

2013.03.28 12:07MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Németh Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős elnökhelyettese csütörtökön a népszámlálás végleges adatairól szóló budapesti sajtótájékoztatón hozzátette: ez a szám 260 687-tel kevesebb, mint amennyi 2001. február 1-jén, az azt megelőző összeíráskor volt. 

Németh Zsolt rámutatott: a társadalom természetes fogyását a nemzetközi vándorlás hatása egyharmaddal csökkentette, noha az ország uniós csatlakozása és a nyugati munkaerőpiac megnyitása az évtized végére ugyancsak hozzájárult a lélekszám csökkenéséhez. Emlékeztetett arra: 1981-től csökken az ország népessége, a 2011-es lélekszám pedig alatta marad az 1960-asnak. 

Németh Zsolt kiemelte: mindössze Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a lakosság az utóbbi tíz évben, ami egyértelműen a belső migráció következménye, ugyanebből az okból azonban Békés megyében - ahol a legdrasztikusabb a fogyás - 9 százalékkal kevesebben éltek ebben az időszakban. Szólt arról is: a népességfogyás egyik tényezője, hogy a 15 évesnél idősebb nőkre jutó élve született gyermekek száma 2001-ben 153, 2011-ben pedig csak 147 volt. 

Hozzátette: a 30 évesnél fiatalabb férfiak 90 százaléka nőtlen, és az ugyanilyen korú nőknek is csak 12 százaléka házas. Megjegyezte, hogy a 100 aktív korúra jutó gyermek- és időskorúak száma a demográfiai változások miatt a 2001-es 58,8-ról 2011-ben 61,4-re nőtt. 

Ezen belül az időskorúak aránya 32,4-ről 37,8-ra növekedett, míg a gyermekkorúak aránya 26,4-ről 23,5-re csökkent. Iskolai végzettség szempontjából a férfiaknál a legmagasabb arányt a szakiskola, második helyen pedig az érettségi képviseli. A nőknél az érettségizettek aránya a legmagasabb, utána azonban a csupán általános iskolai végzettségűek következnek. 

Megfordult a trend a diplomások arányát illetően: most először fordult elő, hogy a nőknek magasabb arányban (18 százalék) van diplomájuk, mint a férfiaknak (15,8 százalék) - mondta. A KSH elnökhelyettese közölte: a foglalkoztatottak aránya a 2001-es 36,2-ről 39,7 százalékra, míg a munkanélküliségi ráta a tíz évvel ezelőtti 4,1-ről 5,7 százalékra nőtt. 

Csökkent ugyanakkor az eltartottak (27,3-ról 24,9 százalékra) és az inaktív keresők (32,4-ről 29,7 százalékra) aránya. Megjegyezte: a tíz évvel ezelőttihez képest 153,4 százalék, összesen 315 583 ember vallotta magát cigánynak első- vagy másodsorban.
 
A jelentős emelkedés okaként említette, hogy megengedték a kettős identitás megjelölését. A 315 583-on felül 71 686-an vannak, akik önmagukat roma emberekkel közös háztartásban élőknek vallották, továbbá 247 959-en laknak "nagymértékben cigány nemzetiséghez tartozók által lakott területen" - fogalmazott.

Elmondása szerint a második legnépesebb nemzetiséget a németek jelentik 185 696-es, a harmadikat pedig a románok 35 641-es létszámmal, utóbbiaktól azonban nem sokkal marad el a szlovákság 35 208-as lélekszámmal. A migráns csoportok közül a legnagyobb az oroszok aránya, ők 13 337-en vannak, ami 242 százaléka a 10 évvel ezelőtti adatnak, a kínaiak pedig 6770-en élnek Magyarországon, ami 232,2 százaléka a tíz évvel ezelőttinek. 

Kitért arra, hogy tíz év alatt 10-ről 27-százalékra nőtt a vallási kérdésre nem válaszolók aránya, s ez a tendencia valamennyi történelmi egyházra vonatkozik. A válaszadók 53,5 százaléka, azaz 3 millió 871 ezer 881 vallotta magát katolikusnak (ebből 3 millió 691 ezer 347 római, 179 176 görögkatolikus), 15,9 százalékuk, azaz 1 millió 153 ezer 442 reformátusnak, 3 százalékuk, azaz 214 965 pedig evangélikusnak. 

Az ortodox keresztények 13 710-en, az izraeliták pedig 10 965-en vannak a 2011-es adatok szerint. Megemlítette azt is, hogy a családok 53 százalékában nincs gyermek; egy gyermeket negyedük, kettőt 15,8, hármat 4,6, négyet vagy ennél is többet 1,6 százalékuk nevel.
 
A lakásállomány 4 millió 390 ezerre nőtt, 2001-ben ez csak 4 millió 65 ezer volt, és 248-an laknak 100 lakásban, ez a mutató pedig 2001-ben 269-en állt. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke a népszámlálás során gyűjtött adatokat "hihetetlen értéknek" nevezte, mert az üzleti élet képviselőinek, közvélemény- és piackutatóknak, elemzőknek és a politikusoknak, döntéshozóknak is fontos az adatok pontos ismerete.

Beszámolt arról, hogy áprilistól az összes megyéről jelentetnek meg köteteket, amelyekben járási, kistérségi bontásban is közölnek adatokat az egyes településekről. Számos tematikus kiadványuk lesz, egyebek mellett a lakás- és demográfiai helyzetről, az iskolai végzettségről, a családokról és a háztartásokról, a nemzetiségekről és a vallásokról - sorolta. 

Virágh Eszter, a népszámlálás szóvivője arról beszélt, hogy a magyarországi népszámlálás gyorsaság tekintetében a középmezőnybe tartozik nemzetközi összehasonlításban.
 
Az érdekes adatok között említette, hogy 1044 százévesnél idősebb embert írtak össze, Szabolcsban van a legkevesebb válás, valamint azt, hogy a 40 évesnél fiatalabb egyedülálló nőknek csaknem kétharmada diplomás. A helyi jegyzők száznál kevesebb esetben voltak kénytelenek eljárást indítani adatszolgáltatás megtagadása miatt - tette hozzá.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.