KAVOSZ

Krisán: gazdaságfejlesztésre kellene fordítani az uniós források túlnyomó részét

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) számára rendkívül fontos lenne, hogy a következő, 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban a források túlnyomó része célzottan, közvetlenül a gazdaságfejlesztést, a növekedést, legfőképpen a kkv-szektor fejlődését szolgálja.

2013.02.10 10:41MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Fontos lenne, hogy a felhasználható forrás nagysága többszöröse legyen a jelenlegi keret 15 százalék alatti arányának - mondta Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös vállalatának vezérigazgatója hangsúlyozta: 2013-ban, a gazdasági válság immár ötödik évében egyértelműen látszik, hogy a vállalkozások számára rendelkezésre álló források beszűkültek, a szektor súlyos likviditási hiánnyal küzd. A vállalkozások tőkehiányosak, a hitelhez jutás megnehezedett, és bár látni jeleket a bankok hitelezési készségének erősödésére, jelentős javulás rövid távon nem várható. A piaczsugorodás talán megállt, de még nem lehet számolni fogyasztásnövekedéssel, ezért ezen források korlátozott elérhetősége miatt a vállalkozók szinte csak az európai uniós pénzekre számíthatnak - fejtette ki.

A vezérigazgató rámutatott, hogy a gazdaságfejlesztési és kkv-programok a 2007-2013. évi fejlesztési ciklusban jól teljesítettek, ebből pedig az következik, hogy ezekre óriási kereslet volna. Fontos lenne folytatni, bővíteni a túligényléseket mutató, hatékony programokat. Ilyen lehetne például a kombinált mikrohitelezés, amely konstrukció forrásai Közép-Magyarországon nagyon hamar kimerültek, a többi régióban pedig a tervezettnél előbb kellett felfüggeszteni a pályázatot.

Hangsúlyozta: óriási jelentősége van annak, hogy már a stratégia tervezési szakaszában beépüljenek a vállalkozói észrevételek, hiszen 2014-2020. között, hét éven át az elfogadott programok mentén lehet csak lehívni az uniós forrásokat, ezért azok mértéke és a prioritások helyes meghatározása döntő lehet a gazdaság növekedése szempontjából.

A vállalkozásfejlesztésben jelentős szerepet játszó Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ mindig arra törekedett, hogy a vállalkozásoknál ténylegesen felmerült problémákra adjon választ termékeivel. Ezért is dolgozta ki például az uniós támogatásokhoz önerőhiány problémával küzdő, vagy az elnyert pályázati pénzek előfinanszírozását nehezen teljesítő vállalkozások számára a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitelt, és a nyert támogatásokra igényelhető Széchenyi Támogatást Megelőző Hitel konstrukciókat - emlékeztetett a KAVOSZ vezérigazgatója.

Krisán László szerint érdemes lenne végiggondolni, hogy a következő uniós ciklusban a támogatásban részesülő vállalkozások sokkal könnyebben, szinte automatikusan élhessenek az önerő biztosítását segítő hitellel, valamint az általános előleglehívás lehetőségével. Az egyértelmű elvárás, hogy a pályáztató szervezetek vállalkozóbarátok, és ne "bürokratabarátok" legyenek - fogalmazott.

A KAVOSZ adatai szerint folytatódott a Széchenyi Kártya Program növekedése, az indulás óta létrejött hitelügyletek száma rövidesen eléri a 180 ezret, a kereskedelmi bankok több mint 1150 milliárd forint összegű kedvező kamatozású hitelkeretet bocsátottak az

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.