Kamatdöntés

MNB: 25 bázisponttal csökkent az alapkamat

Kedden 25 bázisponttal csökkent az alapkamat.

2012.09.25 14:08MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A testület előző, augusztus 28-ai kamatdöntő ülésén a tanács négy külsős tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére, leszavazva az MNB elnökét és két alelnökét, akik a 7,0 százalékos alapkamat tartására voksoltak. Az alapkamat 2011. december 21. óta állt 7 százalékon. A monetáris tanács a döntést indokoló állásfoglalásában leszögezi: az elmúlt negyedévben mind az inflációs, mind a makrogazdasági kilátások számottevően romlottak, míg a globális pénzügyi piaci környezet és ennek következtében Magyarország kockázati megítélése érdemben javult. 

A monetáris tanács szerint az európai válságkezelő intézkedések idővel beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, és 2013-ban az európai konjunktúra folyamatosan erősödhet. Kitérnek arra: a kedvező nemzetközi környezetben a hazai pénzügyi piaci eszközök felára számottevően mérséklődött. A közlemény szerint a magyarországi GDP visszaeséséhez belső és külső tényezők egyaránt hozzájárultak. A monetáris tanács úgy látja, hogy a gazdaság növekedési kilátásai romlottak, a kibocsátás 2013-ban is csak lassan növekedhet. A növekedés forrása az export marad, amit az európai konjunktúra várt élénkülése is támogat. A belső kereslet tartósan visszafogott marad. 

A fogyasztás és a beruházás jövőre is mérséklődhet. Az egyaránt tartósan magas munkanélküliség és alacsony beruházási aktivitás miatt a gazdaság potenciális növekedése jövőre is visszafogott marad. A kormányzati intézkedések következtében a munkapiaci aktivitás folyamatosan bővült. A gyenge konjunktúra mellett ugyanakkor a vállalatok munkaerő-kereslete továbbra is visszafogott, a foglalkoztatás bővüléséhez csak az állami közmunkaprogramok tudtak hozzájárulni. A tanács úgy látja: a gyenge növekedési kilátások mellett csak visszafogottan bővülhet a munkaerő iránti kereslet.
 
A jövő évtől érvénybe lépő munkahelyvédelmi program mérsékli az érintett munkavállalók foglalkoztatásának költségeit.

A romló növekedési kilátások mellett az éves fogyasztóiár-index tartósan az év eleji magas szint közelében alakult. A magas infláció részben a kormányzati indirekt adóemelések és a kibontakozóban lévő élelmiszerársokk hatását tükrözi. A közlemény szerint összességében az infláció az előrejelzési horizont túlnyomó részében számottevően a 3,0 százalékos cél fölött alakulhat, és csak 2014 második felében érhető el az inflációs cél. A monetáris tanács úgy látja: a következő években tovább növekedhet a magyar gazdaság nettó külső finanszírozási képessége.
 
A külső egyensúlyi pozíció javulásának hátterében a reálgazdasági egyenleg folyamatosan növekvő többlete mellett az EU-transzferek fokozódó beáramlása áll, a fokozatosan termelésbe forduló autóipari beruházások jelentős szerepet játszanak a nettó export dinamikus bővülésében. A közlemény szerint a fiskális hiánycélok tartása mellett a fiskális politika várhatóan idén és jövőre is visszafogja a belső keresletet. A munkahelyvédelmi program keretében bejelentett intézkedések ugyan jelentős mértékű lazítást eredményeztek a 2013-as költségvetési egyenlegben. 

A monetáris tanács feltételezi, hogy a kormány a továbbiakban is elkötelezett a költségvetési hiánycélok teljesítése iránt, így további fiskális kiigazítással számol. Az előrejelzés technikai feltevéseiben szereplő intézkedések 2013-ban várhatóan emelik a fogyasztóiár-indexet és visszafogják a belső keresletet, ugyanakkor szükségesek a hazai kockázati felárak fokozatos mérséklődéséhez. A tanács kiemeli: az államadósság további mérséklése érdekében fontos, hogy a költségvetési deficit fenntartható módon mérséklődjön. 

Aláhúzza: az államadósság finanszírozási kockázatainak további csökkentése és az alacsonyabb kockázati felárak érdekében a tanács továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a kormány és az EU, illetve az IMF között minél előbb megegyezés szülessen. A tanács úgy látja: az inflációs alapfolyamatok és a bérek emelkedése arra utal, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása az elmúlt időszakban mérséklődhetett. A közlemény szerint amennyiben a gazdaság szereplői tartósan magasabb inflációs környezettel számolnak, akkor a költségsokkok másodkörös hatása erősebb lehet, a nominális bérek emelkedhetnek.

Ebben az esetben a kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozása érdekében szigorúbb monetáris kondíciók szükségesek. A monetáris tanács a kockázati megítélés alakulásával kapcsolatban a jelenleginél kedvezőbb és kedvezőtlenebb helyzet kialakulására is lát esélyt. A kockázati felárak mérséklődését támogathatja a várakozásoknál sikeresebb európai válságkezelés, valamint az államadósság finanszírozásának kockázatait mérséklő hazai gazdaságpolitikai intézkedések. 

Rámutatnak: ha a kormányzat, az Európai Bizottság és az IMF közötti megállapodás meghiúsul vagy számottevően elhúzódik, akkor a kockázati felárak érdemben emelkedhetnek. A tanácstagok többsége úgy látja, hogy a potenciális növekedés lassulása ellenére a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. Kiemelik: a gyenge belső kereslet emiatt érdemben tompítja a költségsokkok inflációs hatását, a költségsokkok közvetlen hatásának lecsengése után az inflációs cél teljesülni fog. Az európai adósságválságot kezelő intézkedések érdemben javítják a globális pénzügyi piaci környezetet, ami a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelni fogja. 

További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak - olvasható az állásfoglalásban.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.