A politika fél a népszerűtlen intézkedésektől

Ősszel kezdődne szakmai-politikai vita a nyugdíjkorhatár emeléséről

Különböző elképzelések már körvonalazódtak a fórumon, ám még egyeztetéseket igényelnek, és nem tudni, mikor ül össze legközelebb a testület. Úgy tudjuk, legkorábban ősszel.

2008.05.16 07:43Világgazdaság

Különböző elképzelések már körvonalazódtak a fórumon, ám még egyeztetéseket igényelnek, és nem tudni, mikor ül össze legközelebb a testület. A Világgazdaság úgy tudja, legkorábban ősszel. A korábbi üléseken a tagok egyetértettek: az egyik súlyos gondot az erős politikai ráhatás okozza. Ugyanis a népszerűség növelésére a kormányok sokszor olyan kedvezményeket adnak, és olyanokat ígérnek meg a több mint hárommillió nyugdíjasnak, amelyeket a rendszer hosszú távon nem képes sem finanszírozni, sem betartani. G

ál Róbert Ivánnak, a Tárki vezető kutatójának a javaslatában ezért az szerepel, hogy a különböző beavatkozásokról az Országgyűlés csak kétharmados többséggel határozhasson, és ezeket egy független nyugdíjtanács hajthassa végre. Az, hogy a majdani módosítások mögött mekkora támogatottság lesz, nem tudni. Az MSZP-n belül nagy vita folyik arról, hogy a kormány ebben a ciklusban még bevállaljon-e egy népszerűtlen intézkedést – tudta meg a Világgazdaság. 

A tervek és Gyurcsány Ferenc áprilisi nyilatkozata szerint 2018-tól fokozatosan – tíz év alatt – három évvel, a jelenlegi 62-ről 65-re nőne az öregségi nyugdíjkorhatár. A szocialisták két táborra szakadtak ez ügyben: az egyik szerint – s ezt több vezető politikus is osztja – 2010-ig előremutató lépéseket is kell tennie a kormánynak, ez fontos lenne a hitelesség visszaszerzéséhez is. Ám a másik csapat mereven elzárkózik egy újabb népszerűtlen ügy felvállalásától, amikor a korhatárt csak később, 2018-tól emelnék. 

Az SZDSZ-frakció támogatná a törvény módosítását, egyelőre azonban nincs „politikai terítéken” a döntés. Kérdés az is, hogy a Fidesz, a KDNP és az MDF támogatna-e egy ilyen hosszú távú, ám mégis csak egy kisebbségi kormány által kezdeményezett átalakítást. A lgazdasági ap úgy tudja a legnagyobb ellenzéki pártnál azt tervezik: a befizetett járulékkal teszik arányossá a majdani nyugdíjakat, s ezáltal javítják a járulékfizetési hajlandóságot.

Ám, hogy módosításokra szükség van, az nemigen lehet vitás. Sürgősen választ kell ugyanis találni olyan kérdésekre, mint hogy miként lehet csökkenteni a rokkantnyugdíjasok 800 ezer körüli létszámát, vagy hogy milyen eszközökkel közelíthető a jelenleg 62 éves törvényi korhatárhoz a nyugdíjba vonulók átlagosan 58 éves kora. Egy az Axa csoport megbízásából készült felmérés is jól mutatja: Magyarországon az emberek kétharmada a korhatár előtt vonul nyugállományba, ez Európában kirívóan magas arány. 

Emögött az is meghúzódhat, hogy a nyugdíjasok közel fele a korábbi bérével megegyező vagy akár annál magasabb járandóságot kap. A nyugdíjak még mindig csupán a megélhetéshez szükséges öszszeg háromnegyedét jelentik. A kutatásból az is kiderül, az aktívaknak csak a négy százaléka értene egyet a korhatár emelésével, ez igencsak megnehezíti a kormányok helyzetét. 

Tény, a kabinet tavaly már hozott bizonyos szigorításokat. 2007. április 1-je óta a nyugdíj melletti munkavégzés után is meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot, s év eleje óta a korhatár előtt nyugállományba vonulók csak akkor szerezhetnek a minimálbérnél nagyobb rendszeres jövedelmet, ha az ellátást szüneteltetik. 

Január 1-jétől változott a nyugdíjak kiszámításának módszertana is. Ennek köszönhetően a 2006-os 95 ezerrel szemben tavaly közel 126 ezren kérték időskori ellátásuk megállapítását. A kormány jövőre szigorúbb szabályokat vezetett volna be az előre hozott öregségi nyugdíjazásban, ám e szabályok hatálybaléptetését 2013-ra halasztották.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.