Komoly hatása lesz a csütörtöki ír népszavazásnak

Egy ír "nem" önmagában még nem akasztaná meg a paktumot

Az Európai Unió gazdaságpolitikai irányvonalát illetően kiemelt fontosságúnak ígérkező népszavazást tartanak csütörtökön Írországban: az EU egyik legkisebb tagállamának választói a fiskális paktumról való döntésükkel egyúttal a német-francia takarékosság-növekedés vitát és az eurózónába vetett bizalmat is alaposan befolyásolhatják.

2012.05.30 19:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A költségvetési fegyelmet előíró, s az azzal szemben vétő tagállamokat automatikus büntetésekkel sújtó paktum ratifikálásával Enda Kenny ír miniszterelnök szerint országa azt üzenné, hogy "soha többe nem kezd ámokfutásba az emberek pénzével". "(A paktum) a stabilitásról szól, az euróba vetett bizalom növeléséről" - hangsúlyozta egy dublini kampányrendezvényen szerdán.

Közvélemény-kutatási adatok szerint az igenek meggyőző többsége várható: négy egymástól független hétvégi felmérés szerint az írek 60 százaléka támogatni fogja a paktumot. Az ország legnagyobb fogadóirodájánál, a Paddy Powernél 1/25-ös oddsz mellett lehet pénzt tenni a referendum sikerére - azaz a cég szinte biztos az igenek győzelmében.

Az íreknek már csak azért is fontos lenne a megállapodás hatályba léptetése, mert a jövőben csak a fiskális paktum részesei juthatnak majd hozzá a várhatóan júliusban felálló permanens euróövezeti válságkezelési program, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) nyújtotta pénzügyi segélyhez.

A korábban évtizedekig gyors növekedést mutató Írország 2010-ben 85 milliárd eurós hitelt vett fel az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól, miután az ország túlfűtött ingatlanpiacának összeomlása bankválsághoz vezetett, a pénzintézetek konszolidációja pedig hatalmas költségekbe verte az államkasszát. A fiskális paktumból való kimaradás az ezen hitelből fennmaradó részletek lehívását nem érintené, azonban elemzők szerint Dublin a jövőben a magas piaci kamatok miatt újra arra kényszerülhet, hogy hivatalos forrásokból vegyen fel kölcsönt.

Ennek ellenére közel sem elképzelhetetlen, hogy végül a nemek kerülnek többségbe, a 3,1 millió választó közel harmada ugyanis a bizonytalanok táborába tartozik. Az írek már két alkalommal utasítottak el EU-s szerződést - 2001-ben a Nizzai Szerződést, 2008-ban pedig a Lisszaboni Szerződést -, azonban mindkét esetben megismételték a szavazást, s másodszorra már rábólintottak a paktumokra.

Egy ír "nem" önmagában még nem akasztaná meg a paktumot, mivel az - a minden ország támogatását megkövetelő uniós szerződésekkel ellentétben - 12 tagállami ratifikációt követően hatályba lép. A Németország által kezdeményezett megállapodás nem EU-szerződés, hanem kormányközi egyezmény, a 27 tagállam közül kettő - Nagy-Britannia és Csehország - eleve nem írta alá azt.

Egy esetleges váratlan ír elutasítás ezzel együtt minden bizonnyal jelentős hatással lenne az európai adósságválság kezelésének irányára, miután a közelmúltban az elhúzódó gazdasági problémák, a terjedő recesszió és az egekbe szökő munkanélküliség miatt egyre több tagállam veti el a németek által propagált szigorú takarékoskodást, s ehelyett gazdaságélénkítő programok megindítását javasolja.

"Tudjuk, hogy nem működik a takarékosság, s ez az, amit egyre erősebben hangoztatnak a szárazföldi Európában - közölte Gerry Adams, a paktum elutasításáért kampányoló Sinn Fein párt vezetője - Nem lenne hasznunkra, ha felelősségmentes bürokraták kezébe adnánk a fiskális hatalmat".

A gazdaságélénkítés fő szószólójának, Francois Hollande francia elnöknek azt már sikerült elérnie, hogy a június 28-29-ei EU-csúcson egy - a fiskális paktummal párhuzamos - növekedési paktum elfogadása is napirendre kerüljön. Ráadásul a takarékossági megállapodás - amelyet eddig négy EU-tag, Görögország, Portugália, Szlovénia és Románia ratifikált - az azt kezdeményező Németországban is ellenállásba ütközhet. Mivel a szerződés ratifikálása alkotmánymódosítást kíván meg, elfogadásához a német parlament kétharmados támogatása szükséges, az ellenzéki Zöldek és szociáldemokraták (SPD) azonban megszavazásáért cserébe pénzügyi tranzakciós adó kivetését és növekedésserkentő intézkedéseket követelhetik a kormánytól.

A válságkezelés mikéntjével kapcsolatos széthúzás esetleges erősödése a lehető legrosszabbkor jönne Európának: a spanyol és olasz állampapírok hozamai ismét az egekbe szöktek, a bankszektor kontinens-szerte gyengélkedik, s a teljes csőd szélén táncoló Görögországban politikai bénultság és a nemzetközi pénzügyi segély feltételeit elutasító pártok kormányra jutása fenyeget.

Ugyanakkor brüsszeli tisztviselők szerint a fiskális paktumot nem lehet elgáncsolni. Ahogy egy uniós diplomata fogalmazott: "Ha Írország nemet is mondana a szerződésre, előfordult már, hogy újra megkérdeztük az ír embereket, vajon tényleg úgy gondolták-e".

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.