Csaknem 86 ezer embert érint az idei alapbéremelés

Réthelyi: a fizetések emelése az egészségügy sorsfordító kérdése

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter bejelentette: az egészségügyi ágazatban dolgozók közül csaknem 86 ezer ember alapbérét emelik meg az idén.

_{2012.03.20 15:59MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A miniszter kifejtette: ebben a körben érintett 16.520, járó- és fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvos, a betegellátásban közvetlenül közreműködő 67.978 szakdolgozó, továbbá 1380 dolgozó, akik nem orvosi vagy ápolói végzettséggel dolgoznak az egészségügyben, például vegyészek, pszichológusok, biológusok, fizikusok.
   
Réthelyi Miklós szerint a fizetések emelése az egészségügy sorsfordító kérdése, ugyanakkor hangsúlyozta: a dolgozók körülményeinek javítása sokrétű munka. Ennek egy másik fontos eleme a képzési és szakképzési rendszer átalakítása, amelyhez már ugyancsak hozzálátott az egészségügyi ágazat vezetése, szintén a szakmai szervezetek javaslatai alapján.
   
Giró-Szász András kormányszóvivő a sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar kormány vállalta, hogy a rossz, fenntarthatatlan, államadósságot generáló rendszereket, mint a nyugdíjrendszer, az oktatás, a közösségi közlekedés és az egészségügy, átszervezi, átalakítja. Mint mondta, a kormány lepusztult, eladósodott egészségügyet, kórházakat örökölt. Mindemellett a szférában lényegében 2002 óta nem volt központi béremelés. Az emberi erőforrás krízist pedig a nehéz gazdasági körülmények ellenére is kezelniük kell. Az ehhez szükséges fizetésemelést pedig most a rendszer átalakításából származó megtakarítások teszik lehetővé - hangsúlyozta a kormányszóvivő.
   
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elmondta: azon orvosoknak, akik - ügyeleti díjazás nélkül - jelenleg bruttó 350 ezer forint alatt keresnek, bruttó 65.823 forinttal emelik a bérét. Hozzátette: ez a béremelésben érintett orvosok mintegy nyolcvan százalékát jelenti. A 350 ezer forintos határ felett 10 ezer forintos sávonként ötezer forinttal csökkenő mértékű lesz a béremelés.
   
Az egészségügyi szakdolgozóknak új bértáblát dolgoztak ki, amelynek révén 22 ezer embernek 20 ezer forint feletti, további 32.300 embernek pedig 15 ezer forint feletti lesz az emelés mértéke - mondta az államtitkár.
   
Szócska Miklós azt mondta: az érintettek egy összegben januárig visszamenőleg megkapják az emelést, az új alapbérről szóló jogszabály pedig reményeik szerint a nyárra elkészül majd.
   
Hangsúlyozta továbbá, hogy az idei béremelés csak egy első lépés. Ezt abból a 30 milliárd 550 millió forintos forrásból tudják végrehajtani, amelyből 15 milliárdot a népegészségügyi termékadóból, valamint a rendszeren belüli átcsoportosításokból nyernek.
   

A Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen folyamatosan dolgoznak egy hosszú távú forrásteremtési stratégián - tette hozzá Szócska Miklós.
   
Az államtitkár azt mondta, bízik benne, hogy a szakma pozitívan fogadja javaslatukat. A rezidenseknek az államtitkár még az iratmegsemmisítőjét is felajánlotta, hogy együtt darálhassák be a rezidensszövetség által kezdeményezett akcióban összegyűjtött felmondóleveleket.

Jobbik: elnagyoltak az egészségügyi dolgozók bérfejlesztéséről szóló kormányzati szándékok

A Jobbik szerint az egészségügyi dolgozók bérfejlesztéséről szóló kormányzati szándékok elnagyoltak, "hemzsegnek" a bizonytalansági tényezőktől és számos egészségügyi dolgozót kihagynak az emelésre érdemesek köréből.
   
Gyenes Géza országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának alelnöke kedden közleményében azt írta: a Fidesz-kormány az egészségügyi dolgozók béremelésének fedezeteként olyan forrásokat jelöl meg, melyeket egyúttal más célok finanszírozására is szán.
   
Mint kifejtette: az egészségügyi termékdíjból várt 15 milliárd forint az idei költségvetési bázisösszeget tavalyhoz képest nem emelték, a beígért szerkezeti átalakítás pedig várhatóan további forrásokat von el, és nem fogja hozni az ebből remélt újabb 15 milliárd forintot.
  
A bérfelzárkóztatásra elkülönítendő 30,5 milliárd forint kevés. Ahhoz ugyanis, hogy minden dolgozó megkapja jussát, ennek az összegnek csaknem négyszeresére lenne szükség - jegyezte meg az ellenzéki képviselő, aki szerint a kormányzat által felkínált emelés a rezidensek által jogosan követelt összegnek körülbelül harmada. Továbbá az alapbér-emelés – a kormány szándékai szerint, de a Munka törvénykönyvével ellentétesen – az ügyeleti díjba nem számít bele, így a dolgozók jogos fizetéstől esnek el. Gyenes Géza a javaslat nagy hiányosságának nevezte, hogy az a bérfejlesztésből körülbelül 10 ezer egészségügyi dolgozót kihagy. Így nem jár emelés sem az alapellátásban dolgozó szakdolgozóknak és asszisztenseknek, sem az orvosi hivatást alapellátásban vagy kórházi ellátásban vállalkozási tevékenység keretében végzőknek, sem pedig a mentést ellátó egészségügyi dolgozóknak.
   
Kifogásolta, hogy az emelés törvényi hátterét nem dolgozták ki, azt Szócska Miklós államtitkár szerint is legkorábban nyár végére tudja kimunkálni a kormány. Hiányzik továbbá az a megígért garancia is, mely alapján a bérfejlesztés további lépéseivel a hazai egészségügyi fizetések felzárkóztathatók lennének a többi európai ország béréhez - sorolta.  Kijelentette: a Jobbik ragaszkodik a 2012-es költségvetési vitában benyújtott javaslatához, hogy az egészségügyi dolgozók itthon tartása érdekében szükséges bérfejlesztéshez a kormányzat teremtse elő a szükséges összeget, a bérfejlesztés további lépcsőit pedig garantálja törvényben.

LMP: kevés a harminc milliárd az egészségügyi béremelésre

Az LMP véleménye szerint az egészségügyi béremelésre szánt harmincmilliárd forint kevés ahhoz, hogy itthon tartsák az orvosokat és nővéreket – mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szilágyi László.

Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tagja úgy fogalmazott, hogy az összeg „megalázóan kevés” és nem állítja meg az elvándorlási folyamatokat. A képviselő kijelentette, már idén is ennek az összegnek a dupláját vagy a tripláját kellene béremelésre költeni.
   
Szilágyi László arra is felhívta a figyelmet, hogy a béremelés forrása is bizonytalan, mert a kabinet 15 milliárd forintot a chipsadóból, 15 milliárd forintot pedig a kórházi átalakításokból akar előteremteni. „Én azt gondolom, hogy mind a kettő olyan, mint a kutya vacsorája” – jelentette ki a képviselő, aki szerint problémát okozhat, hogy ezek a bevételek nem érik el az elvárt szintet.
   
Problémásnak nevezte azt is, hogy az alapellátásban dolgozók nem részesülnek a béremelésből, miközben – véleménye szerint - éppen ezen a szinten jelentkeznek a legnagyobb ellátási problémák.
   
Végül hangsúlyozta, hogy most egyszeri emelésről van szó, miközben nincsenek életpályamodellek. A politikus hozzátette, leginkább azzal lehetne itthon tartani az orvosokat és nővéreket, ha megmondanák nekik, hogy tíz évre előre milyen perspektívák várnak rájuk.
   
A képviselő kitért az LMP elképzelésére, hogy az egykulcsos adórendszer felszámolásával, a progresszív adózás bevezetésével komoly forrásokat lehetne felszabadítani, amelyeket a közszolgáltatásokra lehetne költeni.
   
Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter kedden közölte: az egészségügyi ágazatban dolgozók közül csaknem 86 ezer ember alapbérét emelik meg idén, közülük 16.520 a járó- és fekvőbetegellátásban dolgozó orvos, 67.978 a betegellátásban közreműködő szakdolgozó, 1.380 dolgozó pedig nem orvosi, vagy ápolói végzettséggel dolgozik a szektorban.
       
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elmondta: azon orvosoknak, akik - ügyeleti díjazásuk nélkül - jelenleg bruttó 350 ezer forint alatt keresnek, bruttó 65.823 forinttal emelik a bérét. Az egészségügyi szakdolgozóknál új bértáblát dolgoztak ki, amelynek révén 22 ezer embernek 20 ezer forint feletti, további 32.300 embernek pedig 15 ezer forint feletti lesz a béremelés mértéke.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter