Több mint 6000 cég működik off-shore tulajdonossal

Lyukas a jogrendszer: ömlik a pénz kifelé az országból

Erdődi Zoltán szakértő szerint hiányosak a hazai gazdaságot védő jogszabályok, így semmi sem akadályozza meg, hogy az itt elért eredményt a vállalkozások magyarországi adóztatás nélkül kivigyék az országból, jelentős adóbevételtől megfosztva a hazai költségvetést.

2012.02.29 13:19gazdasag.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Gyakoriak az ellentmondások a joganyagban, így a UPC például 1 milliárd forinttal csökkenthette fizetendő áfáját, holott egy nemzetközi egyezményünk kizárná ennek lehetőségét.

Magyarországon jelenleg több mint 6000 cég működik off-shore tulajdonossal, azaz több cég működik off-shore tulajdonosi háttérrel, mint ahány cseh, holland, spanyol és angol együttvéve. Összesen 6665 társaság tulajdonosai között találunk off-shore hátterű cégeket, s ebben a számban nincsenek benne azok a vállalkozások, amelyeket áttételesen, vagy akár többszörös áttétellel birtokolnak ilyen társaságok.

Ezekkel együtt vélhetően jóval nagyobb ez a szám. Leginkább a „ciprusi tőke" keresi az itthoni lehetőségeket, jelenleg több ciprusi hátterű társaság tevékenykedik az országban, mint ahány cseh, vagy spanyol tulajdonú vállalat.
Mindez azért lehetséges, mert hiányosak a hazai gazdaságot védő jogszabályok, amelyek az adótörvények adta kiskapukkal szemben védhetnék gazdaságunkat attól, hogy az itt elért eredményt a vállalkozások magyarországi adóztatás nélkül kivigyék az országból, jelentős adóbevételtől megfosztva a hazai költségvetést – véli Erdődi Zoltán, a Konto Roll Management Kft. adószakértője.

Erdődi szerint nemcsak az offshore országokkal van baj, olyan is előfordul, hogy a kétoldalú nemzetközi szerződések – legalábbis szellemükben - ellentmondanak a hazai jogszabályoknak Jellegzetes példaként említette a UPC ügyét. A UPC 2010-ben mintegy egymilliárdos összegtől fosztotta meg a magyar költségvetést azzal, hogy a parabolaantennás üzletágát Luxemburgba költöztette.

A cég lépése már akkor adóelkerülésnek tűnt egyes szakértők szerint, mégsem kapott komolyabb adóhatósági vizsgálatot a nyakába, vélhetően azért, mert a jogszabályi lehetőségeket kihasználva lépett és papíron az adóelkerülés ténye nem áll fenn. A UPC még fogyasztóvédelmi szabályokat sem sértette meg azzal, hogy nem számlázott kevesebbet az előfizetőinek az alacsonyabb luxemburgi áfakulcs miatt, mert informálta a fogyasztókat azzal, hogy a számlán feltüntette a fizetett áfa összegét.

Az adószakértő álláspontja szerint a UPC-nek a Luxemburgi cégbe történő tevékenység átszervezése alapvetően nem jogellenes, azonban van legalább egy olyan eljárási probléma ami aggályos az ügy szempontjából. Szakmai megítélése szerint a UPC-nek az 1990. évi XCV. törvény, amely a Magyar Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség között, a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén Budapesten, 1990. évi január hó 15. napján aláírt egyezményt tartalmazza, Magyarországon telephely szerint kellene továbbra is adóznia az általános forgalmi adó és a társasági adó tekintetében.

Erre a kötelezettségre utal szerinte a hivatkozott törvény 5. és 7. cikkelye, amelynek érvényesítése esetén az áfa és a társasági adó megfizetésére a Magyarországon szerzett jövedelmek szempontjából a Magyar adóhatóság felé lenne kötelezett a UPC. Ezt a problémát azonban legjobb tudomása szerint senki sem vizsgálta, feltehetőleg azért nem, ment a NAV nem látott esélyt arra, hogy a fennálló jogszabályok alapján érvényesítse igényeit.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.