"Egy-két napja" levelet kaptak
Kohéziós pénzek: Orbán és Matolcsy levele nem változtatott a döntésen
Olli Rehn megerősítette, hogy "egy-két napja" ő maga és Barroso levelet kapott, ezek nem tartalmaztak olyan "konkrét" közlést, ami érdemben megváltoztatta volna az uniós testület következtetéseit.
2012.02.22 16:50MTIAnnak ellenére is fenntartotta Magyarországról hozott döntését az uniós döntéshozó-végrehajtó testület, hogy a további magyar intézkedésekről "egy-két napja" levelet kaptak Orbán Viktor miniszterelnöktől és valamivel korábban Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől. Erről Olli Rehn gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök beszélt az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeg folyósításának befagyasztásáról szólva.
A finn bizottsági alelnököt a sajtótájékoztatón kérdést kapott arról, miért nem vette figyelembe a brüsszeli bizottság azokat az egészen friss magyar tájékoztatásokat, amelyek további pénzügyi intézkedések megtételéről szóltak.
Válaszában Rehn megerősítette, hogy "nemrég" ő maga Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig "egy-két napja" Orbán Viktor miniszterelnöktől levelet kapott, de - tette hozzá - ezek a levelek nem tartalmaztak olyan "konkrét" közlést, ami érdemben megváltoztatta volna az uniós testület következtetéseit. Olli Rehn a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy (...) megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását". Hozzátette, hogy "most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép".
Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt - emelte ki Rehn.
Az EU eddig még egyetlen esetben sem függesztette fel kohéziós források folyósítását a deficit túlzott mértéke miatt. A sajtótájékoztatón a finn bizottsági alelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004 - vagyis EU-csatlakozásának éve - óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll.
Parragh: kontraproduktív hatású az EB-javaslat
A magyar társadalom, a vállalkozások számára az Európai Bizottság javaslata az uniós szándékkal ellentétes, kontraproduktív hatást vált ki - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán az MTI-nek annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 495 millió euró befagyasztását javasolja a Magyarországnak szánt kohéziós forrásból.
Parragh László hangsúlyozta: az elmúlt években a magyar társadalom, a hazai vállalkozások nagyon nagy áldozatokat hoztak azért, hogy egyensúlyban legyen a költségvetés, és ezek után érkezik a büntetéssel való fenyegetés híre egy olyan országba, ahol az euroszkepticizmus napról napra erősödik.
Szerinte akik ezt a döntést hozták, nincsenek tisztában azzal, hogy a magyar vállalkozói társadalom hogyan látja Európát, az ország érdekképviseletét.
A kamara elnöke szerint a bizottsági döntés indoklása vitatható, mert vélelmezi a magyar költségvetési hiánycél túllépését 2012-ben és 2013-ban, holott a költségvetési hiány alakulása a többi tagországban sem látható előre.
Parragh László úgy vélekedett, a befagyasztásra vonatkozó bizottsági javaslat egyelőre közvetlenül nem érinti a magyar gazdaságot, a javaslat egy procedúra része. Ha a magyar kormány hihetővé tudja tenni, hogy betartja a 3 százalék alatti deficitet, akkor ennek nincsen semmilyen közvetlen következménye az ország számára.
Ugyanakkor jelezte, a hír közvetett következményét már érzékelni lehet a forintárfolyam, a tőzsdei kereskedés, a CDS felár alakulásánál, a kedvezőtlen megnyilvánulások károsak a magyar gazdaságra, és rontják az ország helyzetét, finanszírozását, működését pszichés, morális oldalon is.
A kamara elnöke kijelentette: a bizottsági javaslat olyan nyomásgyakorlási eszköz, amely a magyar kormánynak, illetve a deficiteljárás alatt álló országoknak szól, és nagyon nehéz elvonatkoztatni a Magyarországra nehezedő egyéb nyomásoktól. Szerinte a magyar kormány be tudja bizonyítani az Európai Bizottságnak, hogy 3 százalék alatt tudja tartósan tartani a deficitet.