Görögtűz, vagy tűz a görögökre?

Európa fejfájásának az a neve, hogy Görögország

Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök a meglehetősen negatív nemzetközi fogadtatás és a kormánypárton belüli nézeteltérések ellenére megerősítette kedd este minisztereivel tartott válságtanácskozásán, hogy népszavazást akar kiírni az ország megsegítését célzó pénzügyi mentőcsomagról.

2011.11.02 07:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az éjszakába nyúló, hét óra hosszáig tartó kormányülés befejeztével Iliasz Moszialosz kormányszóvivő bejelentette, hogy a miniszterek egyhangúlag támogatják a miniszterelnök kezdeményezéseit, és hogy a népszavazást "a lehető leghamarabb megrendezik azután, hogy kialakulnak a mentőcsomag legfontosabb részletei".

Meg nem nevezett tisztségviselők viszont elmondták, hogy két miniszternek még mindig erős fenntartásai vannak a referendummal kapcsolatban, amely az első lesz azóta, hogy a görögök 1974-ben megszüntették a monarchiát. Papandreu a kormány sorsát a parlamentre bízza a pénteken megtartandó bizalmi szavazáson.

"Ragaszkodunk tervünkhöz, a demokrácia nem lehet csak látszólagos, pénteken meg fog nyilvánulni, és hiszünk abban, hogy megnyerjük a bizalmi szavazást, dacára annak, hogy a kormányzó szocialista párt képviselői között is nagy a nézeteltérés. Nem bukik meg a kormány!" - jelentette ki a kormányszóvivő helyettese még a kabinetülés közben.

Papandreu hivatalának közleménye szerint ez mondta minisztereinek az ülésen: "Erőszakkal semmilyen programot nem fogunk bevezetni, csakis a görög nép beleegyezésével. Ez az ország demokratikus hagyománya, és megköveteljük, hogy külföldön is tiszteletben tartsák. Hiszem, hogy tiszteletben fogják tartani."

Azt fogják megkérdezni a görögöktől, hogy akarják-e az új megállapodást, és hogy az ország bent maradjon-e az eurózónában. A dilemma nem az, hogy "ez a kormány vagy egy másik", hanem hogy "igen vagy nem a megállapodásra", "igen vagy nem az euróra" - tette hozzá. Mint mondta, tudja, hogy lesznek kedvezőtlen piaci reakciók, de szerinte a nyugtalanság ideiglenes lesz. A másik megoldás előre hozott választások kiírása lett volna, de azzal a kormány csak "a felelőssége alól bújt volna ki", és a helyzet azzal fenyegetett volna, hogy csődbe megy az ország - érvelt a kormányfő. Megdöbbenés fogadta szerte Európában a kormányfő döntését a népszavazásról és a bizalmi szavazásról. A nyugat-európai értéktőzsdék kedden erősen mínuszban zártak, miután a befektetők körében valóságos részvényeladási pánikot váltott ki a görög bejelentés. Az új fejlemény miatt rendkívüli válságtanácskozást tartanak szerdán Cannes-ban az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői.

A görög kormány válságtanácskozásán a biztonsági kabinet leváltotta a görög fegyveres erők teljes vezérkarát, valamint felmentette tisztségéből a szárazföldi hadsereg és a tengerészgyalogság további tucatnyi főtisztjét. Erről a védelmi minisztérium számolt be közleményben.


A fegyveres erők élén a vezérkari főnökök bizottsága áll, amelynek van egy elnöke, és tagjai egy-egy vezérkari főnök a szárazföldi hadseregtől, a haditengerészettől és a légierőtől. Egy minisztériumi forrás elmondta, hogy a biztonsági kabinet ülését már régen kitűzték erre a napra, be volt tervezve a katonai vezetés leváltása, és annak semmi köze a politikai vagy a gazdasági helyzethez.

Az ellenzéki pártok azonban azonnal támadták a kormányt a vezérkar leváltása miatt.

"Maguknak végük van! Hagyják békén a fegyveres erőket!" - mondta Margaritisz Cimasz, az ellenzéki jobboldali Új Demokrácia párt védelmi kérdésekkel foglalkozó politikusa. Antidemokratikusnak nevezte az intézkedést. "Ez csak a bizonytalanságot és az aggodalmat növeli a közvéleményben" - állapította meg a Demokratikus Baloldal párt. A görög kormányfők - amikor arra számítanak, hogy esetleg változás lesz az ország élén - le szokták váltani a vezérkart, és a helyébe olyan tábornokokat ültetnek, akiket magukhoz közelebb állónak éreznek - mondta ezzel kapcsolatban egy forrás, amely ismeri a görög politikai szokásokat.

Mark Rutte holland miniszterelnök kormánya kedd esti ülésén közölte: megpróbálja elérni, hogy Görögország mégse rendezzen népszavazást, de hozzátette: Görögország dolga eldönteni, hogy mi módon hagyja jóvá vagy utasítja el az európai megállapodást. Elena Salgado spanyol gazdasági minsizter kijelentette kedd este: az eurózóna országai mind azt akarják, hogy Görögország maradjon a zónában. Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter így nyilatkozott a Financial Times Deutschland című lap szerint: az eurózóna továbbra is támogatja Görögországot, ha az ország hajlandó alávetni magát a szükséges reformoknak, és maga is bent akar maradni a blokkban.

Schauble szerint a görögök meg fogják szavazni a kormány reformtervét.

Azumi Dzsun japán pénzügyminiszter is megdöbbentőnek nevezte tokiói idő szerint már szerdán, hogy a görög miniszterelnök népszavazást akar rendezni a mentőcsomagról, minthogy a referendum nem szerepelt a múlt heti európai megállapodásban.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.