Átfogó válaszstratégia született

EU-csúcs - Megvan a kiút az euróövezet válságából?

Megszülettek azok a döntések az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek csütörtök hajnalban véget ért brüsszeli találkozóján, amelyekkel reményeik szerint sikerül kezelni a zónában kialakult adósságválságot, és visszanyerni a nemzetközi pénzügyi piacok bizalmát.

2011.10.27 07:19MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A döntések azon részét, amelyek közvetlenebbül érintik az euróövezeten kívüli európai uniós tagországokat is, nem 17-es körben, hanem az azt megelőzően tartott 27-es körű, teljes EU-csúcstalálkozón hozták meg.
   
Ezek kulcseleme az európai bankok feltőkésítésének szabályairól született megállapodás. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök külön felhívta a figyelmet: Magyarországnak nem kell majd fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért. A megállapodás értelmében ugyanis ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényelni, de ebben az esetben is olyan alaptól kell kérni a segítséget, amelyben Magyarország nem befizető.
   
Az elfogadott és közzétett hivatalos szöveg tartalmazza a legalább 9 százalékos tőkemegfelelési mutató követelményét, továbbá azt is, hogy ezt minden banknak jövő júliusig teljesítenie kell. Az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint a tőkeemelés összes igénye 106,4 milliárd euró lesz.
   
Az átfogó stratégia másik elemeként a Brüsszelben tárgyaló euróövezeti vezetők kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel a velük szemben fennálló görög adósság felének leírásáról. Közlésük szerint összesen mintegy 100 milliárd eurónyi adósság leírásáról van szó, és ennek eredményeképpen az évtized végére a görög államadósság a bruttó össztermékhez képest a jelenlegi 160-ról 120 százalék közelébe csökken.
   
Görögország számíthat a számára már nyáron kilátásba helyezett új hitelprogram jóváhagyására is.
   
Az uniós vezetők döntöttek arról is, hogy ezer milliárd euróra növelik annak az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) a hatóerejét, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható. A kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől az eurózónán kívüli befektetéseket is fogadhat.

Ez a mechanizmus a kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy szerint képes lesz arra, hogy tűzfalként megakadályozza az adósságválság továbbterjedését. Az átfogó csomaghoz tartozik a gazdasági fegyelem és együttműködés további szigorítása. Van Rompuy bejelentette, hogy a közeli hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerződés módosításának lehetőségeit is.
    
Az uniós vezetők külön üdvözölték azt, hogy Olaszország további reformok beindítására vállalt kötelezettséget. Rómának azért kell mozdulnia ezen a téren, mert a bruttó össztermékhez viszonyítva 120 százalékos államadóssága egyre inkább aggasztja a nemzetközi pénzügyi piacokat.
   
A találkozó reggeli órákban nyilatkozó résztvevői kivétel nélkül sikerként értékelték a csúcsértekezlet eredményeit.
   
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: a meghozott döntések bizonyították, hogy az EU mindent megtesz a közös pénz stabilitásának megőrzéséért. Van Rompuyjel együtt kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az elhatározott átfogó stratégia segít visszanyerni a bizalmat az euróövezet és a közös valuta iránt.
   
Elégedettnek mondta magát a döntésekkel Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is, Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pedig országa életében új korszaknak ítélte a mostani megállapodások nyomán körvonalazódó helyzetet.

Londoni elemzők: "helyes irányú, de fájdalmasan lassú lépések"

Helyes irányú, de "fájdalmasan lassú" lépéseknek minősítették csütörtöki értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők az euróövezeti adósságválság rendezéséről tartott EU-csúcs eredményeit. Az első londoni elemzések kiemelik, hogy az értekezlet valójában nem döntött a bankok feltőkésítéséről, hanem csak előírta számukra a tőkemegfelelési ráta emelését.

A City egyik legnagyobb befektetési csoportja, a Barclays Capital közgazdászainak kommentárja szerint az uniós vezetők a bankokra hagyták, hogy miként érik el az előírt 9 százalékos alapszintű - úgynevezett Tier 1 - tőkemegfelelési rátát a jövő júniusi határidőig. A ház elemzői szerint erről "semmiféle részlet nem található" az EU-közleményben, a kommüniké csak "érintőlegesen" utal a megoldási lehetőségek között például részvényre váltható adósságpapírok konvertálására, és szerepel benne, hogy korlátozzák a prémium- és osztalékfizetést azoknál a bankoknál, amelyek a határidőig nem érik el a szuverén adósságkitettség piaci értékű figyelembe vételével kiszámított Tier 1 tőkeküszöböt.     
   
Ugyancsak a banki feltőkésítés részleteinek hiányát emelték ki csütörtöki értékelésükben az egyik vezető londoni pénzügyi elemzőközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakértői.
   
A ház szerint az euróövezeti bankok ténylegesen nem kaptak pénzügyi segítséget, csak "megmondták nekik", hogy emeljék tőkemegfelelési mutatóikat 9 százalékra, vagyis a Bázel III. kockázatfedezeti előírásokban szereplő 7 százalékos minimumcél fölé. Az ehhez szükséges tőkét a bankoknak kell megtalálniuk, ám ez a gyakorlatban csak a hitelezés visszafogásával - és így a növekedés további lassulásával -, vagy külső befektetők bevonásával lehetséges.
   
A CEBR londoni elemzői "ázsiai és közel-keleti" befektetők jelentkezését valószínűsítik. A cég szerint ez a befektetői kör "válogathat majd" az európai bankszektorban, amelynek jelentős hányada e befektetők kezébe kerülhet a feltőkésítési folyamat eredményeként.
   
A CEBR közgazdászai szerint a görög adósságleírás mértéke "megfelelőnek tűnik", de ha a görög gazdaságot nem sikerül ismét növekedési pályára állítani, és nem sikerül elejét venni az adósság újbóli felhalmozódásának, akkor az egyezség nem kínál megoldást az alapvető problémára, vagyis a görög gazdaság "mélységes versenyképtelenségére".

Ez utóbbi problémát más nagy londoni elemzőházak szerint nem is lehet megoldani úgy, hogy Görögország és az adósságválsággal küszködő többi perifériális eurógazdaság a valutaunió tagja marad.
   
A Capital Economics szakértői még a válságcsúcs előtt összeállított elemzésükben közölték, hogy véleményük szerint az adósságtörlesztési átstrukturálás önmagában nem kezelné az érintett országok alapvető versenyképességi hiányát. Az európeriféria versenyképességi erózióját az egységnyi termékértékre jutó munkaköltségeknek az eurócsatlakozás óta végbement növekedése jelzi. Görögországban ez a mutató a 1999-ben mért szint 150 százalékának közelében jár, Portugáliában és Olaszországban is eléri, illetve megközelíti a 140 százalékot - miközben Németországban nem sokkal haladja meg a 105 százalékot.
   
Ennek a versenyképességi résnek a bezárása a perifériális országokban egy évtizedig vagy még tovább tartó gazdasági depresszióval és deflációval járna.
   
Mindezek alapján ezeknek az országoknak a gazdasági problémáit csak az oldhatná meg, ha elhagynák az eurót - vélekedtek minapi helyzetértékelésükben a Capital Economics londoni elemzői.
   
A Commerzbank közgazdászainak pénteki londoni kommentárja szerint ugyanakkor az sem egyértelmű, hogy a görög adósságleírás mértéke elégséges lesz-e.
   
A ház szerint még ha az EU-csúcson javasolt leírást teljes mértékben végre is hajtják, a görög államadósság-ráta akkor is jóval a hazai össztermék (GDP) 100 százaléka felett marad. A Commerzbank elemzői szerint ilyen szintű adósságrátával változatlanul rendkívül nehéz feladat lesz a görög közfinanszírozási helyzet stabilizálása.
   
A cég szerint problémát jelenthet az is, hogy a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló, kibővítendő Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) az uniós csúcs döntése értelmében részleges garanciát vállalhat a tagországok újonnan kibocsátott állampapírjaira. A kormánykötvények befektetői ugyanis biztonságra vágynak, márpedig ha az uniós kormányok szükségesnek tartják e kötvények részleges garantálását ilyen módon, az azt a jelzést küldi a piacnak, hogy az európeriféria szuverén kötvényei "egyáltalán nem biztonságosak" - fejtegették a Commerzbank elemzői.

A cég szerint kérdés, hogy az euróövezeten kívüli befektetők hogyan dolgozzák fel ezt az ellentmondást.
   
A Commerzbank szerint a befektetők mindemellett meg is kérdőjelezhetik az EFSF-garancia hitelességét. Ha ugyanis a kormányok más perifériális tagállamok esetleges adósságleírásait is "önkéntesnek" minősítik a befektetők részéről - ahogy az most Görögország esetében történt -, akkor a befektetők arra a következtetésre juthatnak, hogy az EFSF mint garancianyújtó nem feltétlenül fog fizetni jövőbeni "önkéntes" leírások esetén.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.