Foglald el a Wall Streetet!

"Amerikai őszt" ihletett az "arab tavasz"

Vezetője nincs, mint ahogy világos célja sem annak a New Yorkból kiindult, s immár negyedik hetébe lépett amerikai tiltakozási hullámnak, amelynek eredetei szlogenje a Foglald el a Wall Streetet! volt, de amelynek szerteágazó követelései most már tucatnyinál több városban mozgatnak meg tömegeket az Egyesült Államokban.

2011.10.11 10:04MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szervezők szerint a megmozdulásokat az "arab tavasz" tüntetései ihlették meg. Mint minden párhuzam, persze ez is sántít egy kissé, mert az évszázados demokratikus hagyományokra visszatekintő Amerika aligha szorul rá, hogy a Közel-Keletről importálja az utcai tiltakozás mintáit és kizárt, hogy a New York-i vagy a Los Angeles-i elégedetlenség forradalmat robbantson ki. Ám a zömmel huszonéves tüntetők joggal hívják fel a figyelmet néhány hasonlóságra. Így, akárcsak Kairóban vagy Tuniszban, a demonstrációkat itt is az interneten szervezik és a részvevők egy része központi tereken táborozik romantikus, de nem éppen higiénikus körülmények között. A foglalómozgalom alapvetően az amiatti elégedetlenségből sarjadt ki, hogy az adófizetők pénzéből megmentett bankokat nem érdekli sem a részben az ő hibájukból kilakoltatott háztulajdonosok sorsa, sem a munkanélküliség által megtizedelt, lecsúszó középosztály helyzete, sem pedig az ország jövője. Az eredeti tiltakozókhoz azóta szakszervezetek, környezetvédők és háborúellenes tüntetők csatlakoztak, a jelszavak ezért a társadalmi igazságosság és az elszámoltathatóság eredeti követelésén túl immár a diszkrimináció-ellenességen és a politikai osztály bírálatán át a békéig ezer dologra kiterjednek.

A közös nevező talán az, hogy a harag elsősorban az amerikai társadalom szupergazdag, legfelső "1 százaléka" ellen irányul, amely meghatározza ugyan a többi 99 százalék életét, de nem törődik annak boldogulásával. A megmozdulások szeptember 17-én azzal kezdődtek, hogy pár száz tüntető letáborozott a manhattani Zuchotti parkban. A kezdeményezők a fogyasztói szellemet ostorozó és környezetvédő Adbusters magazin körül csoportosuló aktivisták voltak, akik azt szerették volna elérni, hogy 20 ezer ember két hónapon át tartsa megszállva Manhattan üzleti negyedét. A nap mint nap megismétlődő tüntetéseken eddig elvétve történt jelentősebb rendbontás, kivéve október 1-jét amikor a rendőrség 700 embert állított a Brooklyn híd egyik oldalának megszállása miatt.

Két előhírnöke is akadt az idén a New Yorkból kiindult "amerikai ősznek".

Az egyik az volt, hogy Wisconsinban februárban tízezrek tiltakoztak a szakszervezeti kollektív alkujogok korlátozása miatt. Ekkora megmozdulásra nem volt példa a vietnami háború óta. A másik az augusztus 20-án a Fehér Háznál kezdődött kéthetes ülősztrájk a Keystone XL olajvezeték ellen, amihez fogható polgári elégedetlenségi megmozdulást a 80-as évek óta nem látott Amerika. Ott 1253 embert vettek őrizetbe.

A foglalómozgalom megnyilvánulásai sokban emlékeztetnek a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elleni 1999-es seattle-i megmozdulásokra, amelyeken a gazdagság koncentrációja ellen tiltakoztak - írta a The Washington Postban Bill McKibben, a Middlesbury College professzora.

A rendőrség által megfékezett mozgalom vitorlájából később kifogta a szelet az a közhangulat-változás, amely a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán ment végbe. A 2008-as válság idején pedig sokan azért nem mozdultak, mert Obamába vetették a bizodalmukat. "Sokan azt vártuk tőle, hogy határozott cselekvésbe kezd, de ez nem történt meg" - állította McKibben. Szerinte a jelenlegi tüntetésekhez hozzájárult egy 2010-es legfelsőbb bírósági döntés is, amely megengedte, hogy a korporációk politikai hirdetéseket finanszírozzanak, ami végleg egyértelművé tette, hogy ki irányítja az országot. Simon Rosenberg, a demokrata holdudvarhoz tartozó NDN intézet vezetője a CNN-nek úgy fogalmazott: a harag azért gyülemlett fel, mert a leggazdagabbak bevételei és a középosztály jövedelme között 2005 óta egyre tágabbra nyílik az olló. Úgy látja, hogy a foglalók mozgalmának megjelenése csak egy újabb megnyilvánulása annak elégedetlenségnek, ami az elmúlt hat év három országos választásán rendre elbuktatta a hatalmon lévő pártot.

"A Wall Street és a bankárok ellen tüntetni gyakorlatilag azt jelenti, hogy valaki antikapitalista" - fogalmazta meg a jobboldal véleményét Herman Cain, a republikánus elnökaspiráns mezőny meglepetésembere. Cain úgy véli, hogy a tüntetők "irigy" amerikaiak, akik, miközben kijátsszák az "áldozat-kártyát", el akarják venni "mások Cadillacjét". "Ez Obama elnök osztályharcának természetes következménye" - sommázott egy másik elnökaspiráns, Newt Gingrich, az amerikai képviselőház egykori elnöke. Maga Obama, aki a gazdagok adóterheinek növelésére készül, ha a támogatásáról nem is biztosította a tüntetőket, de megértését fejezte ki velük kapcsolatban, mert szerinte az amerikai közvélemény csalódottságát fejezik ki. Szerinte az amerikaiak számára a Wall Street annak a megtestesítője, hogy a pénzügyi ágazat nem mindig tartja be a szabályokat.

Az elnök ugyanakkor leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak a gazdaság növekedése érdekében erős és hatékony pénzügyi szektorral kell rendelkeznie.

Sokan úgy vélik, a Foglald el a Wall Streetet! mozgalomban megvan az az energia, hogy a baloldalon ugyanolyan olyan, meghatározó, a kongresszusi és az elnökválasztást befolyásoló politikai erővé nője ki magát, mint az ellentétes oldalon az ultrakonzervatív Tea Party. Az elemzések egy része azonban egyelőre óvatos.

"A társadalmi tiltakozásokat a kezdeti szakaszukban nehéz kategorizálni. Később kristályosodhatnak a konkrét célok, de erre nincsen garancia. Egyes mozgalmak kimúlnak, mások pedig szervezettebbé válnak" - jelentette ki a CNN-nek Susan Olzak, a Stanford Egyetem szociológiaprofesszora.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.